kubai rakétaválság - Háború Művészete Itt találod az összes cikket a "kubai rakétaválság" témában! B-59 – Ha betelik a pohár 1962 októberében, az emberiség mindössze egy apró lépésnyire került attól, hogy a hidegháború forróvá váljon. Nagyon forróvá. A kubai rakétaválság legkritikusabb napjaiban, a Sargasso-tenger mélyén olyasvalami történt, amely Kennedy és Hruscsov diplomáciai síkon vívott párviadalától függetlenül egymagában is kirobbanthatta volna a 3. világháborút. MÁSOK ÍRTÁK A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorának döntése alapján a katonai felsővezető (vezérkari) képzés a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campusról a Ludovika Campus Főépületébe költözött. Idén tizedik alkalommal rendezik meg a "Tekerj a sereggel! " elnevezésű kétnapos kerékpártúrát, amelyen bárki számára megnyílik a lehetőség, hogy együtt kerékpározzon a Magyar Honvédség katonáival a Balaton körül, május 14-én és 15-én. Évek óta óriási népszerűségnek örvendenek a fiatalok körében a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség által szervezett nyári honvédelmi táborok.
Célunk olyan dokumentumok válogatása volt, amelyek eddig kevésbé voltak ismertek. Közreadunk olyan, a magyarországi közvélemény hangulatában történt változásokról készült jelentéseket is, amelyek tükrözik a hazai átlagemberekben véleményét az eseményekről. Más dokumentumok – főként követségi feljegyzések, jelentések – a válság alatti egyeztetések folyamatát tárják az olvasók elé. Két forrás angol nyelven már napvilágot látott, forrásértékük miatt azonban újraközöljük azokat. A válság előzményei A kubai válság gyökerei az 1962. év végén kirobbant konfliktust megelőző időszakra vezethetők vissza és egyrészről a hidegháború természetében keresendők, viszont a megoldás arra utal, hogy túl vagyunk a "klasszikus" hidegháború időszakán. A Fidel Castro nevével és tevékenységével jelzett periódus kezdete az 1953. évre nyúlik vissza, amikor Castro a Fulgencio Batista által vezetett katonai diktatúra megdöntése ellen -többedmagával, köztük Che Guevará val – gerillaharcot kezdeményezett. A több évig tartó váltakozó sikerű harc végén, 1958. december 31-én, Batista elmenekült Kubából, és a forradalmi hadsereg 1959. január 1-jén bevonult Havannába.
2004. október 27. 11:00 É. Erdei András A Szovjetunió 1962-ben rakéta-telepítésbe fogott Kubában, az alig pár hónapja hivatalba lépett Kennedy szorult helyzetbe került. Szovjet terjeszkedés, amerikai dilemma Hruscsov, miután elemezte a Disznó-öbölben történteket, arra a következtetésre jutott, hogy John Fitzgerald Kennedy fiatal kora miatt még nem rendelkezik kellő tapasztalattal a diplomácia világában, ezért feszült, és kiélezett helyzetben könnyű lesz befolyásolni. Nem véletlen, hogy az 1960-as elnökválasztás idején Kennedynek `szurkolt`. Richard Nixont egyébként is a pentagoni héják mccarthysta barátjának tartotta. A bécsi csúcstalálkozón, 1961. júniusában, személyesen is találkozott a két vezető. Kennedy meglehetősen alárendelt szerepet játszott a megbeszélések alkalmával, s ez újabb megerősítést jelentett Hruscsovnak, hogy helyesen térképezte fel ellenfele személyiségét. Természetesen ennyi azért még nem lenne elengedő, hogy megértsük, miért kezdett bele Hruscsov a kubai rakétabázisok telepítésének őrületes tervébe.
Emellett az amerikai elnök hatalmas flottát vezényelt a térségbe, mely azonnal konfliktusba került a sziget partjainál cirkáló szovjet hadihajókkal. A helyzet ezen a ponton volt a legveszélyesebb. Egy hajszálon függött a harmadik világháború veszélye. Végül Kennedy ultimátuma vetett véget a veszélyes szituációnak, amikor kijelentette, ha a Szovjetunió nem vonja ki haladéktalanul a rakétákat Kubából, akkor az USA megelőző csapást mér a szigetországra! Hruscsov ekkor meghátrált, és 1962 november 20-án a világháború elkerülése érdekében elrendelte a szovjet erők kivonását! A világ szemében Kennedy hatalmas morális győzelmet aratott, a közvélemény viszont nem értesült arról, hogy a kubai rakéták eltávolításáért cserébe Amerikának titokban le kellett szerelni a Szovjetuniót sakkban tartó törökországi és olaszországi amerikai rakétákat. Zárásul ki kell jelentenünk, hogy Hruscsov személye, és Kennedy határozott fellépése egyaránt szükséges volt a tragédia elkerüléséhez. Ugyanakkor tény az is, hogy később mindketten elszenvedték saját, egyéni tragédiájukat, amikor előbb Kennedyt egy évvel a válság után lelőtték Dallasban, Hruscsovot pedig 1964 októberében puccsal megbuktatták a Szovjetunióban.
Dr. Endre Dénes Született 1884. június 16. Kiskunfélegyháza Elhunyt 1951. június 12. Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Foglalkozása MÁV titkár, újságíró, műfordító Dr. Endre Dénes (álneve műfordítóként: Félegyházy Endre, néha Félegyházi Endre; [1] szignója: (dred); Kiskunfélegyháza, 1884. – Budapest, Józsefváros, 1951. ) [2] MÁV titkár, újságíró, műfordító. Élete [ szerkesztés] Szülei Félegyházi Endre László és Szedresy (Szedressi) Mária. Harmincezer mérföld a tenger alatt [Szinkronos] - indavideo.hu. A budapesti VIII. kerületi állami gimnáziumban érettségizett. Ezután állam és jogtudományi tanulmányokat folytatott, és 1906-ban szerezte meg doktorátusát, majd 1908-ban végezte el a keleti akadémiát is. Ezt követően a MÁV-nál helyezkedett el fogalmazóként. Az első világháború alatt katonai szolgálatot teljesített. Leszerelése után mint MÁV titkár nyugdíjaztatta magát és újságíróként kezdett dolgozni. Ennek előzménye, hogy 1900 és 1914 között már dolgozott riporterként a Magyarország című lapnál. 1922 és 1925 között A Nép című lap külügyi rovatvezetője és a Szózat riportereként dolgozott, majd 1925 és 1927 között a Nemzeti Újságot tudósította Párizsból.
A szovjetek is a tudománnyal példálóztak a Szputnyik–1 esetében, ám a sorok közötti üzenet akkor is világos volt: nézzétek csak, mire vagyunk képesek, sehol sem tudtok elbújni a fegyvereink elől. Elbillent a mérleg nyelve Nagyjából ugyanezt közvetítette a Nautilus útja is. Mivel a két szuperhatalom eközben gőzerővel fejlesztette a tengeralattjárókról indítható rakéták technológiáját is, ezúttal a szovjet stratégák feje főhetett. Az az amerikaiak hamarosan teljesen észrevétlenül közelíthetik meg az ország északi partjait tengeralattjáróikkal, amelyek a jég alatt bujkálva, majd hirtelen feltűnve bármikor megelőzhetetlen csapást mérhetnek a szovjet haderőre és polgári lakosságra. Hiába lépett hadrendbe még ugyanebben az évben az első szovjet atomtengeralattjáró is, a kölcsönös fenyegetés mérlege már soha nem billent annyira ki a szovjetek javára, mint a Nautilus útja előtti rövid időszakban. 2. világháború: Pokol a tenger alatt - NYITÓLAP – A National Geographic televíziós csatorna hivatalos magyar nyelvű honlapja. Illusztráció: USS Nautilus/Wikipedia
Mi a probléma? Szexuális tartalom Erőszakos tartalom Sértő tartalom Gyermekbántalmazás Szerzői jogaimat sértő tartalom Egyéb jogaimat sértő tartalom (pl. képmásommal való visszaélés) Szexuális visszaélés, zaklatás Ha gondolod, add meg e-mail címed, ahol fel tudjuk venni veled a kapcsolatot. Jelentésed rögzítettük. Hamarosan intézkedünk. Látogass el az oldalra, ahol még sok más animével is találkozhatsz! :) ---------------------------------------------- Munkálatok: Animeaddicts - köszönjük! 2 világháború pokol a tenger alatt sorozat. Videóvágó/készítő, szinkronvágó: Robzombi Köszönet a szinkronért cabcab-nak!
© Technológia: A világ legsűrűbben lakott területe volt a 15 hektáros japán Hashima szigetvárosa. A város és az innen induló tengerfenék alatti bányajáratok építésekor 1300 kínai és koreai munkaszolgálatosnak kellett meghalnia. Megdöbbentő hír fogadta a Szovjetuniót | 24.hu. 1974 óta börtönbüntetés terhe mellett senki sem tehette be a lábát a Pokol szigetére. Talán most virtuálisan mi. Gunkanjima: a Csatahajó-sziget Az 1868-as Meidzsi császár vezette felvilágosult restaurációnak köszönhetően Japán három évtized alatt nemcsak behozta műszaki lemaradását a nyugattal szemben, hanem ezen túlhaladva világpolitikát befolyásoló gazdasági és katonai nagyhatalommá is vált. Mivel a császárság grandiózus ipari fejlődésének csak az ország csekély nyersanyagkészlete állt ellen, így Nipponnak folyamatos gyarmatszerző és kizsákmányoló háborúkba kellett bonyolódnia a folyamatos és bővülő ipari termelésének fenntartása érdekében. Bár Japán iparának nyersanyagigényét jelentősen csökkentette a gyarmatokról, koncessziós területekről elszállított termények behozatala, a bányászati termelés ennek ellenére nem állt le a 6852 szigetből álló országban.
Bár az ércbányászati tevékenység főleg Honsu, Sikoku és Kjúsu nagyszigetekre volt jellemző, sok nagyvállalat létesített a kopár és lakatlan szigeteken bányákat, hogy a tengerfenék alatti szén és mangánlelőhelyeket kiaknázhassák. Ilyen volt a Nagaszakitól 15 kilométere délnyugatra elnyúló Hashima szigete is, amelynek vezetője Ivaszaki Jataró volt. 2 világháború pokol a tenger alatt pc. Ő nevezte át cégét 1890-ben Mitsubishinek. A cég munkásai 1893-ban érték el a tenger fenekét. Ugyanebben az évben erősítették meg a sziget partvonalát hullámtörő betonnal, hogy a felszínen kialakított raktárakban minél kevesebb kár keletkezzen a rendszeresen lecsapó tornádók és földrengések miatt. A termelés felgyorsulása miatt először 1897-ben kellett a duplájára növelnie a Mitsubishi cégnek a sziget nagyságát, amely azon kívül, hogy megoldást jelentett a kitermelt föld elhelyezésére, egy feldolgozó gyár helyszíni telepítését is jelentette egyben. © Fotó Carl Court / Getty Images Hungary A tengerfenék alatti bánya folyamatos térnyerése miatt azonban a gyár-és bányaszigetet csaknem minden évben bővíteni kellett a vállalatnak.