Az Árpád-korban létrejött itt egy kis falu, amelynek félköríves szentélyű, nyugati karzattal ellátott templomát, és templom körüli temetőjét sikerült feltárni. E templom Szent Jakab titulusáról nyerhette a hegy a nevét. Szent jakab kolostor biblia. 1225-ben Bertalan pécsi püspök itt gyűjtötte össze a Mecsekben élő remetéket, és épített számukra kolostort. A Jakab-hegyi remeték a kis falusi templomot kapták meg, és ismeretlen időpontban, feltehetőleg a mongol pusztítást követően nyugat felé meghosszabbították. Később az itteni, és a Pilisben élő remeték alapították meg Boldog Özséb vezetésével a pálos rendet. Máig sem dőlt el a tudományos vita, hogy melyik volt a Rómából hazafelé tartó Özséb által elsőként felszentelt pálos rendház, a Jakab-hegyi vagy a klastrompusztai, így lehetséges, hogy ez a rendház lett az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok első háza. Így emlékezik meg az 1225 körül történt eseményről a rend 1472 – 1545 között élt generálisa és történetírója, Gyöngyösi Gergely pálos rendtárs, aki rendtörténeti munkájában megőrizte számunkra a kolostor alapításának történetét.
A Balaton-felvidéki Vászoly északi végében egy igazi gyöngyszemre bukkanhatunk: a Szent Jakab-forrás és környezete elbűvöli az egyébként is bájos faluba érkezőket. Terebélyes fák a zöld gyepen, szépen kiépített forrás, bájos tavacska, vízi színpad – ez fogadja a látogatót a vászolyi Nemesdombon. Az 1690-es években, a török dúlás utáni újratelepítés során szőlőművelő nemes magyar családok telepedtek meg a Séd bal partján, innen a falurész elnevezése. Kaposszentjakab - Magyar várak, kastélyok, templomok leírásai, galériái. A tavat érdemes körbesétálni: láthatunk gyíknapozót, békapihenőt, a tólefolyó fölött kis fahídon kelhetünk át, de megnézhetjük közelről a forrás-befolyásokat is. A tó egy részére vízi színpadot építettek, a szemközti domboldalban álló padsorok alkotják a nézőteret. Mellette külön padok-asztalok és tűzrakó hely biztosítja egy tökéletes piknik természeti kellékeit. A tavat tápláló legnagyobb forrás, a Szent Jakab-forrás szépen kiépített foglalata a vízfelület északi csücskében található, érdemes közelről is megnézni a helyi mesterek által mészkőből épített kőfal szép kidolgozását.
1377-ben a Szerdahelyiek pert vesztenek az apátság ellen. 1387-ben a kegyúri család tagját, Miklós fia Bertalant választják apáttá, ekkor csillapodnak a viták. Leginkább a Szerdahelyi Dersfiek voltak az apátság kegyurai, általában apátokat is ők állítottak. 1392-ben búcsúengedélyt kapott a kolostor. A 13-14. század fordulóján épült a kisméretű, különálló, nyolcszögű kápolna, amit az 1529-es oklevél plébániatemplomként említ. A román stílusú templomot a 14-15. Pálos kolostor - Kővágószőlős. század fordulóján átalakították, gótikus stílusban átboltozták. Erről vallanak a körülfalazott, megvastagított oszloplábazatok, s a pusztulási törmelékben talált behullott boltozati maradványok. Ekkor épült a kerengős kolostorépület is. Az I. Lajos halála utáni zavaros évtizedekben a kolostor folyamatosan zaklatásoknak, hatalmaskodásoknak volt kitéve, mint a peres iratok mutatják. Péter apát bizonyára ezért helyeztette át magát IX. Bonifác pápával a bakonybéli apáti székbe. A Szerdahelyiek is próbálják befolyásukat megerősíteni a birtokok felett, ami 1422-ben sikerül is nekik.
Dex Deéd a hiányos és sérült festmény alakjait saját korának néhány hírességével pótolta. A száraz vakolatra al secco-technikával festett három másik kép, a déli oldal mérműves töredéke, valamint a hatalmas Szent Kristóf-ábrázolás a mellette húzódó Háromkirályok jelenetével feltehetően egy idős a hajóboltozattal. Szent jakab kolostor korona. Némely kutató ezeket esetleg még az Anjou-korból származóknak gondolja. A templom ékessége még Jurisics Miklós 1538-ban pestisben meghalt gyermekeinek, Ádámnak és Annának vörösmárvány sírkövei az északi kápolna falában.
A kolostor épületeit – melynek alapterülete 772, 71 négyzetméter – a keleti és a déli szárnyon kb. 10, 5 m széles udvar veszi körül, amelynek kő kerítésfala a templomapszis harmadik támasztópillérétől indul ki. A kolostorhoz kelet felől tornyokkal megerősített, középkori eredetű vastag erődfal csatlakozik, amely az egykori gazdasági épületeket, műhelyeket, veteményeskertet és gyümölcsöst vette körül (a hegytető középső részén, a kolostorromok mellett jelenleg meglevő tisztás alig valamivel kisebb az egykori kolostorkertnél). Néhány méterre a tisztás szélétől, az erdőben a kerítőfal omladozó maradványai 1-1, 5 m magasan ma is állnak. A kolostorkerthez tartozott egy mesterségesen kialakított, töltéssel övezett halastó, amely most is jól látható. Vizét egy áteresztő csatornán át a mellette lévő ciszternából és kútból kapta. Jakab-hegyi pálos kolostor: „Menjetek föl a hegyre, hozzatok fát és építsétek újjá a templomot!”. A kolostortól néhány száz méterre hatalmas vaskori földvár sáncai láthatók. (Karcag Ákos) Forrás:
Versek Tóth árpád anyák napja versek Peter tóth Toth arpad szerelmes versek Francia versek Kipárolgás, hő és színek – számtalan részleten múlik, kit találnak meg maguknak a szúnyogok. Nyilván mindenki számára ismerős a helyzet, amikor egy társasággal kertben vagy természeti környezetben tartózkodik, egyeseket "szétcsípnek" a szúnyogok, míg másokról mintha tudomást sem vennének. Ilyenkor szokta a szerencsés megosztani irigyeivel, hogy "az én véremet nem szeretik". És jönnek a megoldások, miszerint persze, mert annyi pálinka van már benne vagy hogy olyan büdös, még a vérszívók is elkerülik, illetve ellenpéldaként a szúnyogmágnesként ismert 0-ás vércsoportot szokás felhozni. A nagydarabok Az igazság az, hogy szúnyogok számtalan, ma még nem teljesen tisztázott tényező alapján választják ki áldozataikat, jelen tudásunk alapján csak annyit állíthatunk: Egyes embereket a szúnyogok könnyebben »megtalálnak«, illetve kívánatosabbnak tartanak másoknál – mondja a Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa.
Tóth Árpád Rossz időket élünk, hogy fessem ki jónak? Ki hisz ma Százéves Jövendőmondónak? Mikor maga sem hisz, öreg csont, magának, Húzván gond gyümölcse vén ágát nyakának? Mégis, hivatalból, ő lévén az ember, Kinél a naptáros jobb időket rendel, Varázsló-süvegét most is félrecsapva, Üti a jövendő kongó űrét csapra: Csorduljon sok jóval a sok jövő hónap, Rossz nap elmaradjon, több legyen a jó nap, A rossz úgy se jöjjön, ha ki tán hivatja, - Ez legyen az új év legszebbik divatja! Írd meg a véleményed Tóth Árpád JANUÁR című verséről!