Tartalomjegyzék 1 Ganz Csuklós Motorkocsi (CsMG) 1. 1 CSMG-1 1. 2 CSMG-2 1. 3 CSMG-3 1. 4 Változtatások 2 Közúti Csuklós Villamos (KCSV) 2. 1 KCSV-5 2. 2 KCSV-6 2. 3 KCSV-7 3 Selejtezések 4 Forrás 5 Lábjegyzetek 6 Külső hivatkozások Ganz Csuklós Motorkocsi (CsMG) CSMG-1 A jármű prototípusa a Ganz gyárban 1964 -ben készült el. Ez még mindössze hattengelyes volt, egy csuklóalagúttal (3730-as). 1965 -ben a középrészt megtoldották, így nyolctengelyesre bővítették, két csuklóval. A GCSM-1 típus 1967 és 1970 között készült, 1301–1335 közti kocsiszámokon. Ezen a típuson két áramszedő volt, nem volt viszont indítóautomatika és kettős sínfék sem. Azonkívül a vezetőfülke még nem volt elválasztva az utastértől. Csatlásuk kezdetben még nem volt alkalmas több kocsi rendszeres összekapcsolására. Sebességmérővel nem rendelkezett. Ganz csuklós villamos story. Volt utastéri fűtés, és kifelé szóló hangszórók az ajtók felett, melyek közé viszonylatjelző tábla került. A kalauz megszűnt helyén a későbbi főjavítások során állóhelyeket alakítottak ki.
Azt írták: a frankfurti villamosok esetében a légkondícionáló berendezések utólagos beszerelése megvalósítható. BKV: lecserélnék az elöregedett Ganz-csuklós villamosokat - Dél-Pest Online. Ezt igazolja egyrészt a helyszíni szakértői szemle, másrészt a TW6100 típusú villamos szakembereink által nemrégiben megvalósított utólagos klimatizálásának tapasztalatai is - tették hozzá. A hétfői döntés értelmében - bár a teljes eladásra kínált mennyiséget lefedi a közbeszerzési eljárás - első körben csak egy prototípus járművet kívánnak beszerezni. A további villamosok megrendelése a prototípus jármű honosítási folyamatának függvénye lesz, mérlegelve a klimatizálás sikerességét, illetve a gazdaságossági szempontokat - közölte a BKV.
A további Ganz jellegzetességek, mint a piros lámpa az oldalán, a fényszóró és az indexlámpák jellegzetes fordított háromszög elrendezése, stb. már nem okozott gondot, azok az "úgyis meg tudom csinálni" érzéssel épültek. Az eredmény itt látható (a képekre kattintva azok nagy méretben is megnézhetők): 68 stud hosszú a villamos Forrás: saját kép. A motor és a fedőlapja. Forrás: saját kép. Az elemtartó és a vevőegység a középső kocsirészben. Forrás: saját kép. Ganz csuklós villamos camera. Felülnézetből. Forrás: saját kép. LDD-vel készített kép. Forrás: saját kép.
Nem volt csúnya, csak Budapesten nem volt elég gyors (Fotó: Fortepan/Képszám: 75623) Gyakorlatilag ezt felismerve már 1963-tól elkezdték ezeknek a villamosoknak az értékesítését. A csak egyirányba közlekedni képes villamosokat Miskolc, Szeged vásárolta meg, de a járműveket később Debrecen is alkalmazta. A vidéki városokban tökéletesen beváltak, sőt egy idő után a gyártást Debrecen át is vette. Index - Belföld - Alacsonypadlósokra cserélné az elöregedett Ganz-csuklós villamosokat a BKV. Budapestről 1980-ra teljesen kikoptak ezek a járművek, de a vidéki nagyvárosokban vígan és nagy megelégedésre közlekedtek. Ugyan Budapesten nem volt megfelelő, de a vidéki sikert jól mutatja, hogy összesen 181 darab Bengáli villamos készült. Nyitókép: Egy Bengáli az Erzsébet hídon 1970-ben, háttérben egy UV villamos (Fotó: Fortepan/Képszám: 26487)
A villamosnál azonban nem régi járműveket toldottak egybe, hanem látszólag teljesen új, ráadásul tetszetős, modern formavilágú jármű született, amelynek azonban a műszaki alapjaiban nem volt sajnos semmi újdonság. Ennek ellenére, amikor 1961. október 15-én bemutatkozott a – hagyományos sárgától eltérő – bézs-bordó színre fényezett villamostól mindenki el volt ragadtatva. A jármű tulajdonképpen szép volt, gömbölyded vonalai a korszakban modernnek számítottak, és a mérete valóban letaglózó volt a korábbi villamosokhoz képest. Egy Bengáli az Erzsébet híd budai hídfőjénél 1965-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 75625) A jármű 22 és fél méternél is hosszabb volt, és egyszerre akár 210 főt is tudott szállítani. Összehasonlításként az UV több mint 10 méterrel volt rövidebb, és igaz, hogy szerelvényként két motorkocsi között egy pótkocsival hosszabb volt, de ez az új villamos mégiscsak egy hosszában végigjárható jármű volt. Ganz csuklós villamos 1995. Az új járművet így magasztalta a Népszava 1961. október 18-i száma: "Budapest új »sztárját«: a csuklós villamost kedden délelőtt mutatták be.
Ez nem egy érdekes munka, csak aktatologatás, határozatfogalmazás. Bár az is tény, hogy biztos állás. Fizetésük, tekintélyük nő, ha magasabb rangba jutnak. Madách Imre: Az ember tragédiája (elemzés színenként) - Oldal 13 a 13-ből - Műelemzés Blog. Tekintélyükkel vissza is élhetnek. Nincs meg a szabadságuk, szellemük rabságban van, nincs fantáziájuk. Munkájuk biztonságot adó, de csak középszerű életre ad lehetőséget: nincsenek száguldó gondolataik. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
Goethe Az ifjú Werther szenvedései (Szabó Lőrinc fordításában: Werther szerelme és halála) című regénye 1774-ben keletkezett. Az első modern német regényként tartják számon. (A művet Goethe később jelentősen átdolgozta, ez a változat vonult be a világirodalmi kánonba. Vörösmarty Mihály Gondolatok A Könyvtárban Elemzés: Vörösmarty Mihály- Gondolatok A Könyvtárban By Hajni Dani. ) Keletkezési háttér: Goethe életművében meghatározó az életrajzi jelleg, csaknem minden versét valós élmény ihlette, és ez igaz a Wertherre is, amely egy reménytelen szerelem története. Goethe életét végigkísérte a szerelem: bárhol is fordult meg, mindenhol lányok és asszonyok vették körül, és minden szerelem irodalmi alkotásokat ihletett. A Werthert a szerző wetzlari szerelmi élményei ihlették, konkrétan a Lotte-szerelem emlékét dolgozza fel. Goethe 1772 nyarán és őszén gyakran eljárt Buff intéző házába, az intéző leánya volt Lotte. Goethe szenvedélyesen beleszeretett a lányba, aki már másnak volt a jegyese. Ugyancsak itt, Wetzlarban történt, hogy egy fiatal követségi titkár agyonlőtte magát, mert reménytelen szerelmet érzett egy hivataltársa felesége iránt.
A regény 1908-ban keletkezett és egy újságcikk ihlette. Mikszáth regényeinek mindig volt híradás-alapjuk. Beszterce ostroma, Különös házasság, Szent Péter esernyője: mindnek van egy valóságmagja, amit Mikszáth kiszínezve előad. A forrásul szolgáló újsághír szerint egy elszegényedett bácskai nemesifjú megszöktette egy milliomos polgár lányát. Az apa tudta, hogy a fiú hozományvadász, ezért látszólag belement, hogy a fiatalok összeházasodjanak, de az esküvő napján külföldre küldte a lányát, így mikor a dzsentri család megjelent, a menyasszony nem volt sehol. A Noszty fiú esete Tóth Marival ezen a valós történeten alapszik. Már a cím felcsillantja, hogy egy szerelmi kapcsolatról lesz szó. A szereplők neve pedig azt érzékelteti, hogy két külön világ találkozása lesz. A Noszty névben ugyanis ott van a nemesi "y", Tóth Mari nevében pedig érezhető valami polgárias. Madách Imre: Az ember tragédiája (elemzés színenként) - Oldal 10 a 13-ből - Műelemzés Blog. Dzsentri réteg a 19. századi Magyarországon Ekkor már nem olyan életet élt már a magyar nemesség, mint Berzsenyi, Vörösmarty idejében, akik maguk gazdálkodtak a birtokukon.
A munkatársak számítóak. Titkos reményeik, hogy Ivan Iljics halálával magasabbra kerülnek, nagyobb rangba, s örülnek, hogy meghalt, de nem mutatják ki. Örülnek, hogy nem ők haltak meg, s az jut eszükbe, milyen előnyt jelent nekik Ivan Iljics halála. Csupán az érinti őket kellemetlenül, hogy részvétlátogatást kell tenniük, és el kell menniük a temetésre, így nem tudják este megtartani a szokott kártyapartit. Ezek egyáltalán nem magasztos, pátosszal teli gondolatok. Hideg, érzéketlen emberekről van szó. Vörösmarty mihály előszó elemzés. Önzők, a saját érdekeiket nézik. Persze, ez Ivan Iljics hibája is, mivel csak hivatali kapcsolatot akart velük fenntartani, nem próbált szorosabb barátságot kötni. Ezért a munkatársak titkolt örömet éreznek: de jó, hogy nem ők haltak meg, s mivel egy felettük álló halt meg, megnyílik az út felfelé. Nem érdem szerint jutnak magasabbra, hanem így: ha a fölöttük levő ember meghalt vagy feljebb lépett. (Ivan Iljics nagypolgári családból származott, ahol apáról fiúra szállt a jólét, és a származása miatt került magasabbra, mint ők. )
A záróképet a kietlen, sötét éjszaka sugallja. Érzelmi szinten kapunk választ a filozófiai kérdésünkre, azaz a boldogság keresésének a kérdésére. 5., A dráma elemzése tartalmilag 5 felvonásból áll a mű. Expozíció: Csongor kiábrándultan tér haza, mert nem találta meg a boldogságot. A kertben kiszabadítja Mirigyet és találkozik Tündér Ilonával. Bonyodalom: Mirigy ármánya: levág egy aranyhajfürtöt Tünde hajáról. Bonyodalom kibontakozása: Csongor Tünde után indul, s útközben próbákat áll ki. - 3 ördöggel való kaland Mirigy háza (próbák) Tetőpont: Csongor és Tünde újbóli találkozása. Megoldás: Elnyert boldogság, ami áldozatokkal jár - > Tünde elveszti tündéri mivoltát. Csongor keserű tapasztalatokat von le, ami Vörösmarty pesszimizmusát tükrözi. 6., Szereplők jellemzése A szereplők között ugyanúgy párhuzam vonható, mint a helyszínek között. Csongor és Tünde boldogsága semmivel sem több, mint Balga és Ilma szerelme. Emberi magatartás: 3as út vidéke, az ember előtt 3-féle kiteljesedési út áll.
A kozmikus tragédiává növelt látomást Vörösmarty sokféle költői eszköz használatával alkotta meg: jelzős szerkezetek (pl. " elsötétűlt égnek ", " Vad fénnyel ", " Szétszaggatott népek ", " Elhamvadt városok ") megszemélyesítések és metonimikus képek (pl. " Vérfagylaló keze / Emberfejekkel lapdázott az égre, / Emberszivekben dúltak lábai ", " A szellemek világa kialutt ", " csonthalmok ") hasonlatok (pl. " Mint egy veszetté bőszült szörnyeteg ") allegorizáció (pl. " És a nyomor gyámoltalan fejét / Elhamvadt városokra fekteti ") igehasználat (pl. " dúltak ", " meghervadt ", " kialutt ", " ordított ", " Sohajtanak fel "). figura etymologica és alliteráció: " folyton-folyvást ordított a vész ". Az elbukott szabadságharc a költő tudatában kitágult valami világméretű viharrá, ezért beszél népek pusztulásáról, porrá hamvadt városokról. Vörösmarty iszonytató erővel éli meg az elveszést, a pusztulást, mely politikailag, társadalmilag Magyarországon volt ebben az időben. A 31-33. sorral érkezünk el a beszélő jelenéhez (itt szűnik meg a visszatekintő látószög).
Kálti Márk, a Képes Krónika szerzője szerint Zotmund hőstette kellett a győzelemhez, de könnyen beláthatjuk, hogy egy ember képtelen lett volna a Duna fenekére küldeni az akár tucatnyi hajóból álló flottát. De azt is feltételezhetjük, hogy Búvár Kundnak voltak segítői, nem egyedül lékelte meg valószínűleg tölgyfából összeácsolt nagy bárkákat. Bosszúállók végjáték online videa 2012 relatif