A látható spektrum (vagy látható fény) az elektromágneses spektrumnak az a része, amit az emberi szem érzékelni tud. Hétköznapi értelemben gyakran fény nek nevezik. Az emberi szem a 380 és 750 nanométer hullámhosszak közé eső elektromágneses sugárzást érzékeli. Ez frekvenciaértékekben 790-400 terahertz (THz). Az emberi szem, pontosabban az agy által érzékelhető összes szín több mint a látható spektrum, mivel az emberi szem által érzékelhető színek között szerepelnek a színek keveredéséből előállók is, mint például a lila vagy a rózsaszín. Az elektromágneses hullámok elnyelődése a földi légkörben. A barna sáv vastagsága arányos az elnyelődéssel (átlátszatlansággal). A légkör csak a fényhullámokat (szivárvány színben) és a rádióhullámokat engedi át A világűrben előforduló elektromágneses sugárzások többségét a földi légkör kiszűri (elnyeli), csak két hullámhossz tartományt: a látható fényt és a rádiósugárzást engedi át. A Föld felszínére eljutó előbbi sugárzástartomány, a látható spektrum (azaz a fény) energiájának hasznosításával jött létre a fotoszintézis és vele a földi élet, és logikus módon az evolúció során is erre a hullámhossz tartományra lett érzékeny az emberi szem, és optimalizálódott a színlátásunk, ezért a napból érkező teljes látható spektrumot semleges fehérként érzékeljük.
A germicidlámpa működése Az UV sugárzás Az UV sugarak hullámhossza rövidebb a látható fényénél. A hullámhossz két egymás utáni hullám csúcsa közötti távolság, mértékegysége a nanométer (nm), mely a méter egybilliomod része. A látható fény tartománya kb. 400-tól 700 nm-ig tart, az ultraibolya sugárzás tartománya 100 és 400 nm között van. A 280 nm alatti tartományt germicid hullámhossznak nevezik, és ez használható baktériumok és vírusok elpusztítására. UV hatás A 200-300 nm-es hullámhossztartomány nagyon hatásos olyan mikroorganizmusok elpusztítására, mint pl. a felületen vagy levegőben élő baktériumok, vírusok, gomba és penész. Napjaink leggyakoribb kórokozói, melyek rendszeresen megjelennek életünkben, kisebb-nagyobb fertőzéseket, járványokat okozba: Influenza, legionella, szalmonella, hepatitisz, tuberkulózis, sztreptokókusz, e-coli, stb. Ezek mind elpusztíthatók a megfelelő dózisú UV-C (germicid) besugárzással, de gyakorlatilag minden, aminek van DNS molekulája, illetve szaporodásra képtelenné válik.
3. 2. A látható világ Az elektromágneses hullámok spektrumának érzékelése a légkör sugárzáselnyelése - mert a Földre érkező elektromágneses hullámok jelentős részét a légkör elnyeli - következtében alakult ki. Az elnyelődés következtében megmaradó látható fénysugarak úgy hatnak ránk, hogy a környezetünkben lévő tárgyak felületéről visszaverődő fényhullámokat érzékeljük. Ez az evolúció során alakult ki az élőlényekben. A rádióhullámok - amelyeket az emberiség még egy jó évszázada fedezett fel - nemcsak műsorszórásra (földi, műholdas), hanem a világűr kutatására is alkalmasak. A fény - amely elektromágneses sugárzás, szemünkbe jutva a fotoreceptorokban ingerületet kelt, és az agy látóközpontjában fényérzetté alakul - olyan elektromágneses (transzverzális) hullám, melynek hullámhossza 1. 87×10 -7 m (vörös) és 3. 75×10 -7 m (indigókék) között van. Az emberi szembe jutva az emberi szem ideghártyájának (retinájának) érzékelőit (csapokat és pálcikákat) ingerli, mely ingerek elektromos impulzusként terjednek tovább és a látóidegen végighaladva az agyban a látás érzetét hozzák létre.
A fény például fényképlemezen kémiai változást okoz, működésbe hozza a fotocellát. Az élővilág érzékelésének tanulmányozása során is bebizonyosodott, hogy a különböző állatok más-más, az embertől különböző tartományokat látnak az elektromágneses sugárzásból, tehát a fény nemcsak a műszerek, hanem az élővilág számára is tágabb fogalmat jelent, mint az emberi szem számára látható fény. A fény terjedése során prizma és fehér fény alkalmazásakor színszóródás, diszperzió jön létre, mert a különböző színű fénysugarakra a prizma törésmutatója eltérő. A fény legfontosabb fizikai jellemzői: fénysebesség, frekvencia, hullámhossz A fény kettős természetű, egyrészt hullámjelenség, másrészt pedig korpuszkuláris (részecske) természetű. A részecskéket a fény kvantumainak, fotonoknak nevezik, melyek légüres térben fénysebességgel mozognak, nyugalmi tömegük pedig zérus. A fény mint hullámjelenség a sebességével, a frekvenciájával és a hullámhosszáv al jellemezhető. A hullámmozgást valamilyen rezgő forrás hozza létre, a frekvencia mértékegysége a [Hz].
Hullámhossz Ha a szemünk által érzékelt színeket kizárólag fizikai szempontból vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a fény mint elektromágneses hullám egy jellemzőjéről az úgy nevezett hullámhosszról beszélünk. Az ember által látható fény hullámhossza a 390nm és a 780 nm közötti hullámhosszokat érzékeli. Ha megnézünk egy szivárványt az abban látható színek éppen az ezen hullámhossz tartományba eső összes hullámhosszú elektromágneses hullámot tartalmazzák, magyarán mondva az összes színt. Mitől lesz a falevél zöld A nap fénye hozzávetőlegesen egyenlő mértékben tartalmazza az összes hullámhosszúságú fényt, az ilyet fehérnek nevezzük. A tárgyak azért színesek a bennük lévő anyag különböző szín komponenseket különböző mértékben verik vissza, a falevélben lévő klorofil például a zöld színnek megfelelő hullámhosszú fény veri vissza a legjobban. Szubstraktív színkeverés Ha tehát a nap fényét, vagy más mesterséges fényforrás fényét szeretnénk kihasználni a képalkotáskor, például egy papírkép vagy nyomat esetén olyan anyagokra van szükségünk melyek a fehér fény egy komponensét verik vissza.
Az UV-C besugárzás előnyei Környezetbarát, nincs szükség veszélyes vegyi anyagok kezelésére, tárolására, nem lehet túladagolni. Alacsony kezdeti beruházási költség és alacsony működtetési költségek, szemben a vegyszeres kezelési technológiákkal. Azonnali kezelési hatás, nincs szükség tárolók alkalmazására, hosszú visszatartási időre. Nem kell mérgező vegyszereket kezelni, nem kell speciális raktározási körülményeket fenntartani. A karbantartás egyszerű, időszakos tisztítás (ha kell) és évenkénti lámpa-csere. Rendkívül kompatibilis más víz és levegőkezelési módszerekkel.
Az ókori Görögország csillagászata kiemelkedő helyet foglal el a csillagászat történetében. A görögök a megfigyeléseken túl magyarázatot is kerestek az égi jelenségekre. Itt alakult ki az a kétfajta világkép, a geocentrikus (Föld középpontú) illetve a heliocentrikus (Nap középpontú), amelyek harca váltakozó eredménnyel két évezreden át tartott. A görög történelem kezdeti szakaszában (i. e. I. évezred első fele) a Földet korong alakúnak képzelték. Ennek középpontjában az Olümposz volt, és a szárazföldet az Okeanosz, a világtenger vette körül. Később született néhány olyan megfigyelés, ami a Föld gömbalakját támasztotta alá: a parthoz közeledő hajó árbocának mindig a csúcsa tűnik fel először; dél felé haladva olyan csillagokat is megfigyelhetünk, amelyek északabbról sohasem látszanak; a holdfogyatkozásnál a Föld árnyéka mindig körív alakú. Az ókori görögország térképe. Eratoszthenész (i. 276-195) meg is mérte a Föld kerületét. Mérési eredménye (39 690 km) szinte tökéletesen megegyezik a ma elfogadott 40 070 km értékkel.
május 15. 14:07 Feltárták a Múzsák, Héraklész, és Ödipusz földjét. 2019. november 06. 19:24 A világ legrégibb, 2400 éves érintetlen hajóját fedezték fel a Fekete-tenger mélyén. 2018. október 23. 17:05 Isteneik megbékítése érdekében ették egymást többek között az aztékok is. 18 éven felülieknek! 2018. szeptember 13. 21:31 Létezett-e a képregényekből ismert Wonder Woman? Az ókori görögország művészete. 2018. szeptember 05. 19:05 Római császár, ógörög olimpikon és kanadai cirkuszos is található a különleges klubban. július 31. 18:26 Több mint kétezer éve titok, hogy mi okozhatta Alexandrosz hirtelen halálát. május 29. 20:57 Száműzetésben halt meg az ógörög irodalom legelső női költője, Szapphó. május 02. 20:40 Bronzból és vasból készült orvosi eszközöket fedeztek fel a ciprusi Páfosz csaknem kétezer éves romjai között a krakkói Jagelló Egyetem régészeti intézetének kutatói. 2017. január 16. 15:25 Egy új kutatás sikeresen felfedett 82 korábban láthatatlan részletet a híres antiküthérai szerkezeten, amelyet a görög számítógépnek is szoktak nevezni - ezeket a részeket vagy az erózió, vagy az apró írásjelek miatt nem lehetett olvasni eddig.