A kiállítást 60 darabos válogatás zárja Benjamin Katz fényképeiből, amelyeken Gerhard Richtert kölni műtermében láthatjuk alkotás közben. A kiállításon vetített Gerhard Richter, a festő című filmből megismerhetjük Richter alkotómódszereit és a művészetről vallott nézeteit. A többszörösen díjnyertes dokumentumfilm bemutatja a festő ritkán látott műtermét, ahol Richter beszél a festészet lényegéről és a műtermen kívüli világgal való ellentmondásos kapcsolatáról. A tárlat a drezdai Gerhard Richter Archivval, a művésszel és a művész kölni műtermével való szoros együttműködésben jött létre. A sorozat szakmai együttműködő partnere a budapesti Goethe Intézet. A kiállítás kurátora: Bódi Kinga művészettörténész
Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Augusztus 27-től a világhírű kortárs német képzőművész, Gerhard Richter műveiből rendez kiállítást a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria. A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat különlegessége, hogy Magyarországon most első ízben látható a német művésznek ilyen nagyszabású, az életmű valamennyi korszakát átfogó kiállítása. A bemutatott közel 80 műalkotás hazai és nemzetközi köz-, illetve magángyűjteményekből érkezik a budapesti tárlatra. A művek a 1960-as évek ikonikus fotófestményeitől a legismertebb kolorisztikus absztrakt műveken át a legfrissebb, a nagy festészeti életmű "utáni" intim ceruzarajzokig terjednek. Különleges hangsúlyt ad a budapesti kiállításnak, hogy a jövőre kilencvenéves Gerhard Richter tavaly bejelentette: "befejezte" festészeti életművét.
A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat a negyedik kiállítás a Szépművészeti Múzeumnak a németországi képzőművészet 1945 utáni tendenciáira fókuszáló sorozatában. A Szépművészeti Múzeum 2012-ben Günther Uecker Képpé formált anyag című tárlatával indította el a sorozatot, amelyet 2014-ben Jörg Immendorff Éljen a festészet! című kiállítása követett. A sorozat harmadik része Georg Baselitz. Újrajátszott múlt címmel volt látható 2017-ben. A bemutatókkal a második világháború utáni Németország képzőművészeti jelenségeit és egy-egy meghatározó irányzat legemblematikusabb, mára világhírűvé vált alakját ismertetjük meg a magyar közönséggel. Gerhard Richter művészete több szempontból is érdekes a magyarok számára: összeköt bennünket a bonyolult és fordulatokban bővelkedő közös múlt és Közép-Európa, ahol az eredetileg keletnémet alkotó élete első mintegy harminc évét töltötte. Richter 1932-ben Drezdában született, Kelet-Németországot 1961-ben hagyta el, s jelenleg Kölnben él. A mostani budapesti kiállítására külön rajzsorozatot is készített, amelyet most először láthat a közönség.
Az Ön böngészője elavult Az oldal megfelelő működéséhez kérjük, frissítse azt, vagy használjon másikat! FRISSÍTÉS MOST × Ez a weboldal cookie-kat használ, a további böngészéssel hozzájárul a cookie-k alkalmazásához. További tájékoztatást a weboldalunkon megtalálható Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. RENDBEN
A legolcsóbb szert kínáló AstraZeneca ugyanis kijelentette, hogy nem akar a vakcinán keresni, szerintük sokkal fontosabb, hogy visszatérjen az élet a megszokott kerékvágásba. Hasonló a helyzet Johnson & Johnson esetében, akik szintén hajlanak arra, hogy önköltségi áron adják az oltást. Ezzel szemben több olyan gyógyszergyártó is van, amelyek jelezték, hogy ezt nem kívánják megtenni. Így a fent emlegetett Moderna mellett a Pfizer és a Merck sem szeretné így értékesíteni a vakcinát. Ők azzal indokolják mindezt, hogy már profitábilis tevékenység mellől vontak el erőforrásokat, így nem tartják indokoltnak, hogy önköltségi áron adják a védőoltást. A döntő érv persze vélhetőleg az lesz, melyik gyártónak sikerül először engedélyeztetni a vakcináját. Szinte biztosan kijelenthető ugyanis, hogy van egy akár többszázmilliós vevői kör van világszerte, akik a védettség esetén nem fognak azon gondolkozni, hogy 5 vagy 50 dollárt fizessenek ezért. Koronavírus: óriási különbségek lesznek a védőoltások között - Privátbankár.hu. Hiszen az esetleges fertőzésveszéllyel szembeni védettség és a korlátozások teljes feloldása révén ennek az összegnek többszörösét tudják megkeresni.
"A politikusok nem értenek -, miért is értenének -, a gyógyszerengedélyezéshez, de felelősek a választóikkal szemben azért, hogy hazájukban minél előbb fordulatra kerüljön sor a járvány elleni harcban.
Dobson azonban azt írja, kisebb botrány robbant ki, amikor egy újságírónő január 21-én a szerb egészségügyi intézmények honlapjáról letöltött Sinopharm vakcina-dokumentációja alapján publikált egy cikket. Merthogy állításaival a szerb gyógyszerhatóság nem értett egyet, sőt saját honlapjára ki is tett egy nyilatkozatot, mely szerint a cikk félrevezeti Szerbia lakosságát. A szerb hatóság szerint az írás - amelyben például azt közlik, hogy a Kínában engedélyezett alkalmazási előírás szövegét a hatóság nem tette közzé a honlapján - dezinformációkat tartalmaz. A Danas nevű szerb újság erre válaszul ismét közölt egy cikket, amiben jelzi, hogy kérte a hatóságtól a kínai alkalmazási előírás publikálását és állásfoglalást azzal kapcsolatban, hogy a csatolt fordítás eredetijének mi a státusza, mivel ez a szöveg különféle egészségügyi intézmények honlapjáról letölthető. "Fordítóként megjegyzem, hogy a szöveg szakmai minősége kizárja, hogy engedélyezésben és hatósági eljárásokban járatlan orvosok írták volna" – írja Dobson, aki rendszeresen tudományos hátterű posztokat ír 'Koronavírus vakcináció – szakirodalmi tallózó' Facebook-csoportjában.