chevron_right A nap kérdése: mit tehet az egyéni vállalkozó, ha akarata ellenére nem átalányadózást választott? hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2022. 02. 15., 11:46 Frissítve: 2022. 15., 11:54 Mit tehet egy kezdő egyéni vállalkozó, ha a webes ügysegéden beküldte a vállalkozásának a megkezdését, de nem jelölte be az általányadózást, amit választani szeretett volna? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt. Mi az echo. A vállalkozó csak az alanyi adómentességet választotta a bejelentkezéskor, akarata ellenére elfelejtette megjelölni a bejelentkezéskor az átalányadózást. Így a költségelszámolásos szja hatálya alá fog kerülni, amit nem szeretne. Hogy tud átalányadózó lenni? Megteheti, hogy másnap megszünteti az egyéni vállalkozását, majd aztán újrakezdi, de már általányadózóként? – kérdezte olvasónk. SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: Törvény nem tiltja hogy egy magánszemély a megszüntetett egyéni vállalkozói tevékenységét év közben újra indítsa.
Az ekho ennek a körnek jelent alternatívát azzal, hogy ekhós munkaszerződés esetén kizárólag a minimálbér után kell a munkáltatónak és a munkavállalónak a szokásos terheket megfizetnie, az e fölötti részt pedig már csak az ekho terheli. A lényeg tehát az, hogy ekho esetén ugyanakkora munkáltói költségre magasabb nettó bér jut. Mennyi az ekho? Az ekho alapja a teljes ekhós bevétel (ha valaki áfás, akkor a forgalmi adóval csökkentve). A munkáltató az ekho alap 17, 5 százalékát (2019. június 30. előtt ez még 19, 5% volt) fizeti be a költségvetésbe, míg ha bérként fizetné ki ugyanezt, akkor 27 százalékot kellene fizetnie. A munkavállalónak a bruttó bére után pedig 15 százalék ekhót kell fizetnie, ám ha nyugdíjasról van szó, akkor mindössze 11, 1% ez a teher. Fontos, hogy az ekho éves felső határa jelenleg 60 millió forint akkor, ha a bejelentett jövedelem az adott évben eléri a minimálbér 12-szeresét. Mi az az EKHO? - YouTube. (Sportolók esetében meghatározott feltételekkel a felső határ 250-500 millió is lehet. ) Kik választhatják az ekhót?
Az SZJA-visszatérítés részleteiről október elsején írtunk ebben a cikkünkben, ahol a 560/2021. (IX. 30. ) rendelet is elérhető.
ekhó 1. Régies: Visszhang; az a jelenség, amikor a hangok visszaverődnek a környező felületekről. A tihanyi ekhó nak nincs párja. A turista órákig a völgy ekhó jának bűvöletében állt. 2. Régies: Kocsisátor; rudakkal vagy abroncsokkal a szekérre, kocsira szerelt erős szövetből, bőrből vagy gyékényből készült ernyő. A szekérre ekhó t szereltek az eső ellen. Az ekhó megvédte a szekéren utazókat a tűző naptól is. A ponyvasátrat azért nevezték ekhó nak, azaz visszhangosnak, mert a ponyvafedél visszaverte a szekér hangját, a kerekek csikorgását, és nagyon zajos volt belül: nem hallatszottak a külső hangok. EKHO - adózási tanácsadás -Tudásbázis. Eredet [ ekhó < görög: ékhó (hang, visszhang) < ékhosz (csengő hang, a fül csengése)] Lezárva 7K: 2011. augusztus 4., 20:03
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2022. 02. 09., 18:50 Frissítve: 2022. 09., 21:33 2635 Idén is automatikusan készülnek a személyi jövedelemadó (szja) bevallási tervezetei, amelyek május 20-án válhatnak adóbevallássá – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán az MTI-vel. A jövedelmet terhelő adót, az év közben levont adóelőleget és az év közben igénybe vett kedvezményeket tartalmazó szja-tervezeteket az eSZJA oldalon teszi közzé az adóhatóság március 15-éig. Az oldalra KAÜ-azonosítás (ügyfélkapu, e-személyi igazolvány, arcképes videós azonosítás, telefonos azonosítás) után lehet belépni. Mi az az ekho. Postai küldeményként március 16-án éjfélig lehet kérni a dokumentumot, amelyet és április 30-ig küldenek el tértivevényesen. A NAV ismertette, a tervezettel nincs dolguk azoknak, akik az abban szereplő adatokkal egyetértenek, és kiegészíteniük sem kell adókötelezettséget érintő adattal.
A nyelv a magánhangzók képzésekor vízszintes és függőleges irányban egyaránt mozog. Ha a szájüreg elülső részében helyezkedik el, akkor elöl képzett vagy magas magánhangzókról beszélünk ( e, é, i, í, ö, ő, ü, ű), ha hátrahúzódik, akkor a magánhangzó a szájüreg hátsó részében keletkezik, és mély nek nevezzük ( a, á, o, ó, u, ú). A nyelv függőlegesen három magasságban helyezkedhet el, amikor magánhangzókat mondunk ki. A nyelv alsó állásánál jön létre az a, az á és az e hang (az említett nem fonéma értékű a, és e is! ), középső nyelvállású az é (nyelvjárásokban előforduló rövid párjával, az ë-vel együtt), az o, ó, és az ö, ő, felső nyelvállással keletkezik az i, í, u, ú, ü és az ű hang. Magas és mély párosítás szerint magánhangzópárok állíthatók fel ( a-e, á-é, o-ö, ó-ő, u-ü, ú-ű), ám a magas i és í hang ily módon páratlan marad. Ennek nyelvtörténeti okai vannak, volt ugyanis egykor a magyarban mély i és í hang is, de a mai nyelvben ennek már csak a nyomait fedezhetjük fel (hídon, céllal stb.
Ha azonban az e után még egy magas hangrendű szótag követi a mély magánhangzót, akkor a toldalékolás általában magas. – Az összetett szavak toldalékolását az utótag határozza meg. Az illeszkedés törvényét az teszi lehetővé, hogy nyelvünk toldalékainak jelentős része többalakú. – Egyalakú toldalékok: A szó hangrendjétől független Pl. : -ig, -ért, -ni, -ít, -kor – Kétalakú toldalék: A toldalékok többsége kétalakú, van egy magas és egy mély alakja. Magas hangrendű szóhoz magas, a mély hangrendű szóhoz mély toldalék kapcsolódik. Pl. : -ban/-ben; -nak/-nek; -ról/-ről; -nál/-nél; -ság/-ség – Háromalakú toldalékok: A magas magánhangzós alaknak van egy ajakkerekítéses és egy ajakkerekítés nélküli változata is. Ha a magas hangrendű szó utolsó magánhangzója ajakkerekítéses, akkor magas, ajakkerekítéses magánhangzót tartalmazó toldalék járul hozzá, és fordítva. Ezt a törvényt nevezzük ajakműködés szerinti illeszkedésnek Pl. : -dos/-des/dös; -hoz/-hez/-höz; -kod/-ked/-köd;
A teljes hasonulás Ha az egymás mellé kerülő mássalhangzók közül az egyik teljesen magához hasonlóvá formálja a másikat. Ebben az esetben a két hang helyett csak egy hosszú hangot képezünk. Fajtái: a) Írásban jelölt (pl: nagy + vá = naggyá, kéz + vel = kézzel, ez + féle = efféle) Ebben az esetben a helyesírás szóelemzési elve érvényesül. b) Írásban jelöletlen (anyja ~ annya, egészség ~ egésség, beszélj ~ beszéjj) B) Az összeolvadás Akkor következik be, ha két különböző képzésű szomszédos hang az ejtésben egy harmadik hanggá egyesül. Általában írásban nem jelöljük. Két eltérő mássalhangzó az írásban Példák Egy új, mindkettőtől eltérő mássalhangzó a kiejtésben t + s bará ts ág ccs d + sz a dsz cc n + j me nj ünk nny d + j csalá dj a ggy t + sz fu tsz cc C) Kiesés Ha a szó belsejében (esetleg a szavak határán) kettőnél több mássalhangzó torlódik össze, a hangcsoport középső tagja (ez többnyire d vagy v) az ejtésben kiesik. Kettőnél több mássalhangzó (írásban) Példák Kiesik a középső mássalhangzó (kiejtéskor) n + d + t mo ndt a n + t l + d + t kü ldt e l + t s + t + s mo st s incs s + s Néha írásban is jelöljük a hangkesést, csak kivételes esetekben!
A nyelvjárásokban arra is találhatunk példát, hogy a magyar nyelv hogyan igyekezett elkerülni a vegyes hangrendűséget: a létra tájnyelvi megfelelője lajtorja stb. Régi helynevek is utalnak az í és az é mély magánhangzó múltjára: pl. Rétság. Illeszkedés A magyar nyelvnek az eredeti hangrendi állapotokra irányuló törekvése nyilvánul meg az illeszkedés törvényében, ugyanis a toldalék magánhangzója még ma is igazodik a szótő hangrendjéhez. Illeszkedésről természetesen csak akkor lehet beszélni, ha a toldaléknak több változata is van, az egy alakú toldalékok nem képesek illeszkedni. A két alakú toldalékok a hangrend szabályai szerint illeszkednek a nyelv vízszintes mozgása alapján. A magas hangrendű szótőhöz magas hangrendű toldalék járul, a mély hangrendűhöz pedig mély. A vegyes hangrendű szavak és a toldalékok illeszkedési szabályai bonyolultabbak: magyar, vegyes hangrendű, egyszerű szavakhoz mély hangrendű toldalék járul, az összetett szavak esetében a toldalék az utótaghoz igazodik. Vegyes hangrend A vegyes hangrendű szavakban eredetileg csak mély magánhangzó és a mély i -re visszavezethető i, í, e, é fordult elő (pl.