Hidegkuti Nándor életének 80. évében, 2002. február 14-én hunyt el. Tiszteletére az MTK Hungária körúti stadionját róla nevezték el. A futballista hagyatékát a nagyközönség most láthatja először. A majd 100 relikviából álló anyagot a Puskás Intézet biztosította. A tárlat a 20 éve elhunyt játékos személyes relikviáiból, valamint az Aranycsapat és Puskás Ferenc futballereklyéiből állt össze. Aki szívesen és szeretettel emlékezik az Aranycsapatra ill. benne Hidegkuti Nándorra, az a tiszteletére készült kiállítást már csak április 17-éig nézheti meg. FEOL - Kiállítással tiszteleg a Nemzeti Múzeum a 100 éve született Hidegkuti Nándor előtt. Megosztás Címkék
1961-ben edzőként a Fiorentina csapatához szerződött, ennek dokumentuma ugyancsak eredetiben megtekinthető a tárlaton, látható még a futballista lecke- és munkakönyve, kézzel írott edzésnaplója, kitűzői, tagsági igazolványai, emlékérmei, illetve családi albumának részletei. A csapattal megnyerték az olasz kupát és a KEK-et, a Kairó National edzőjeként ötszörös egyiptomi bajnokok lettek. Aktív pályafutását 75 évesen fejezte be. Ezekre az évekre a következőképpen emlékezett: "Szép volt a játékos-pályafutásom. Amikor a válogatottban kimentünk a pályára, óriási élmény volt, hogy rengeteg külföldi jött el mérkőzéseinkre, mert szép játékot akartak látni. Szeretet vett körül bennünket mindenütt, s öröm volt hallgatni a mérkőzés előtt a magyar Himnuszt. Edzőként is nyugodt légkör volt körülöttem. Elmondhatom, úgy éltem és dolgoztam, ahogy én akartam. Boldog ember vagyok". A kupolaterem tv-képernyőjén folyamatosan válogatott meccseinek góljai nézhetőek vissza. Az aranycsapat tagjai 2020. Hidegkuti Nándor életének 80. évében, 2002. február 14-én hunyt el.
A nemzeti együttesben 69 mérkőzésen 39 alkalommal volt eredményes, legemlékezetesebb fellépésén, az Anglia elleni 1953-as mérkőzésen szokatlan pozícióban, visszavont középcsatárként mesterhármast szerzett. Később edzőként is nagyszerű eredményeket ért el, egyebek között Kupagyőztesek Európa Kupáját nyert az olasz Fiorentinával, magyar klubcsapatok mellett dolgozott, valamint edzősködött Lengyelországban, Egyiptomban és az Egyesült Arab Emírségekben is. Borítókép: A legendás Aranycsapat tagjai 1953-ban: Lóránt Gyula, Buzánszky Jenő, Hidegkúti Nándor, Kocsis Sándor, Zakariás József, Czibor Zoltán, Bozsik József, Budai II László, guggol: Lantos Mihály, Puskás Ferenc és Grosics Gyula (fotó: Fortepan/Adományozó: Erky-Nagy Tibor)
Nyitókép forrása: Dombóvár, 2022. február 1. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, fideszes országgyűlési képviselő beszédet mond a Dombóvári Civil Szövetség civil napi rendezvényén 2022. február 1-jén. Ötven határsértőt tartóztattak fel Szeged közelében - Nemzeti.net. MTI/Kiss Dániel A Kárpát-medencében szétszabdalva élő magyar közösségnek a legfontosabb az, hogy erősítse a politikai intézményrendszerét, és mindenhol képviselni tudja a magyarság érdekeit – hangsúlyozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden Palicson a vajdasági gazdasági mentorprogram második fordulójának zárórendezvényén. Mint mondta, a politikai intézményrendszert úgy lehet erősíteni, ha a külhonban is arra törekedünk, hogy a magyar összefogás megvalósuljon, és etnikai szinten lehessen politizálni a magyar érdekek képviselete érdekében. Rámutatott, hogy a Vajdaságban ezt az erőt a Vajdasági Magyar Szövetség és annak elnöke, Pásztor István képviseli. Potápi Árpád János emlékeztetett arra: 2019-ben merült fel az ötlet, hogy hálót kell kialakítani a gazdasági vállalkozásokból, így létrehozva olyan regionális, ugyanakkor Kárpát-medencei hálózatot, amely erősíti a magyar vállalkozásokat.
Ennek az eseménynek is vannak a kiállításon relikviái, ezek egy önálló vitrinben kaptak helyet. 1961-ben edzőként a Fiorentina csapatához szerződött, ennek dokumentuma ugyancsak eredetiben megtekinthető a tárlaton, látható még a futballista lecke- és munkakönyve, kézzel írott edzésnaplója, kitűzői, tagsági igazolványai, emlékérmei, illetve családi albumának részletei. A csapattal megnyerték az olasz kupát és a KEK-et, a Kairó National edzőjeként ötszörös egyiptomi bajnokok lettek. Aktív pályafutását 75 évesen fejezte be. Ezekre az évekre a következőképpen emlékezett: "Szép volt a játékos-pályafutásom. Amikor a válogatottban kimentünk a pályára, óriási élmény volt, hogy rengeteg külföldi jött el mérkőzéseinkre, mert szép játékot akartak látni. Szeretet vett körül bennünket mindenütt, s öröm volt hallgatni a mérkőzés előtt a magyar Himnuszt. Edzőként is nyugodt légkör volt körülöttem. Az aranycsapat tagjai video. Elmondhatom, úgy éltem és dolgoztam, ahogy én akartam. Boldog ember vagyok". A kupolaterem tv-képernyőjén folyamatosan válogatott meccseinek góljai nézhetőek vissza.
Izgalmas látni, hogy evolúciós szempontból honnan indultak" - tette hozzá. Forrás: 123RF A tudósok szerint a Syllipsimopodi bideni egyszerre lehetett az őse a mai polipoknak és a vámpír-tintahalnak, neme egyetlen képviselőjének, amely nevétől eltérően inkább polip. A vámpírtintahal eddig ismert legkorábbi példánya 240 millió éves volt. A Syllipsimopodi bideni felfedezése azt jelenti, hogy az eddig véltnél legalább 82 millió évvel korábbról erednek a fejlábúak, amelyeknek osztálya magába foglalja a polipokat és a vámpírtintahalat is. Az aranycsapat tagjai 3. A mai vámpírtintahalaknak nyolc karjuk van és két elcsökevényesedett végtagjuk, ez utóbbi a polipoknál nem fordul elő. Christopher Whalen szerint a Syllipsimopodi az első kövület, amely bizonyítja, hogy a lábasfejűek őseinek 10 karja volt, mint azt korábban is feltételezték. A fajt leíró tudósok Joe Biden amerikai elnökről nevezték a furcsa lényt, elmondásuk szerint tiszteletük jeleként, amiért az elnök erősen támogatja a tudományt és a kutatásokat. Borítókép: Shutterstock
Az Európai Uniót kevésbé érinti a búzahiány, inkább az állattartó országaik fogják megsínyleni a takarmányhiányt, ugyanis az EU fő kukoricaellátója Ukrajna. Az ukrán kukoricát főként a nagy európai sertéstartó gazdaságok vásárolják, mint például Hollandia, Spanyolország, Németország és Olaszország. A mezőgazdaságoknak a termények és a takarmány mellett műtrágya is kell, de ez is veszélybe került, miután az ukránok is exporttilalmat rendeltek el műtrágyára. Mindezek a problémák a kenyér árának növekedése mellett a hús drágulásával járnak, és ez lesz az a gazdasági elemzők szerint, amin keresztül igazán megérzik majd a háború gazdasági hatásait az EU lakói. Hogyan terjed az új koronavírus?. Oroszországot szankciók sújtják Talán nem árt tudni, hogy Oroszország GDP-je Spanyolországgal van egy szinten. Csak amíg az utóbbi 47 millió lakosú, Oroszországban 144 millióan élnek. Az orosz gazdaság kizárólag a nyersanyagexportra (földgáz, kőolaj, illetve műtrágya és alapanyagai) és a gabonakivitelre épül. Ha ezeket a "földből felbugyogó pénzeket" nem számítjuk, az oroszoknak lényegében semmilyen versenyképes termékük vagy szolgáltatásuk nincs a világgazdaság számára, talán a hadiipari exportot kivéve.
Úgy is megfertőződhet valaki, hogy a cseppekkel szennyezett tárgyakhoz vagy felületekhez ér, majd a szeméhez, orrához vagy szájához nyúl. Mindezért fontos több mint 2 méter távolságra maradni a megbetegedett személyektől. A Nemzeti Népegészségügyi Központ szerint annak a kockázata, hogy olyasvalakitől kapjuk el a betegséget, akinek egyáltalán nincsenek tünetei nagyon alacsony. Ugyanakkor sok betegnél csupán enyhe tünetek jelentkeznek. Tenyleg veszelyes keszpenzt hasznalni jarvany idejen itt legujabb valasz friss hírek - a Hírstart hírkeresője. Ezért mégis elképzelhető, hogy olyasvalakitől kaphatjuk el a betegséget, akinél csupán enyhe köhögés jelentkezik, és nem érzi betegnek magát. Sőt, a legújabb kutatások szerint a z új koronavírussal fertőzöttek a betegség korai szakaszában, az enyhébb tünetek jelentkezésekor adhatják át legnagyobb eséllyel másoknak a kórokozót. Vagyis akkor, amikor a legkevésbé látszik rajtuk, hogy betegek. Így az is lehetséges, hogy olyan ember fertőz meg minket, aki az alatt az 5-10 perc alatt, amíg mellette állunk a buszon, nem is mutatja semmilyen tünet jelét. Jelenleg nem ismert, hogy mennyi ideig marad fertőzőképes a vírus, annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy az egyszerű fertőtlenítőszerek elpusztítják.
Korábbi – a mostani járvány előtti – koronavírusokat vizsgáló tanulmányokat összegezve megállapították, hogy míg például alumínium felületeken egyes vírustörzsek már két óra alatt elpusztulnak, más felületeken, például bizonyos műanyagokon akár kilenc napig is eléldegélnek. Papírral is megeshet, hogy a kórokozók 4–5 napig megmaradnak rajta. Meddig fertőz a koronavírus. Táblázatukban elég nagy különbségeket gyűjtöttek ki a korábbi munkákból a kutatók, ami nyilván arra utal, hogy az emberre veszélyes és korábban ismert többféle koronavírus-törzs (hozzáértők kedvéért: SARS, MERS, HCoV) túlélőképessége eltérő. A skála néhány órától a műanyagokkal kapcsolatban említett kilenc napig terjed. (Más kérdés, hogy az állatokat megbetegítő koronavírusok 28 napig is életképesek. ) Az még kutásra vár, hogy a mostani, a Covid-19-et okozó mikroba (a SARS-CoV-2) hol áll ezen a skálán. Amíg ez kiderül, remélhetjük, hogy nem lóg ki nagyon (Kampf és társai is ezzel a feltételezéssel zárják összegzésüket), és nem éli túl a kínai utazást, amellyel példálóztunk.
Ha valaki biztosra akar menni: a tudósok etanolból 62–71 százalékos, hidrogén-peroxidból 0, 5 százalékos oldatot találtak megfelelőnek. Hasonló fertőtlenítést javasol a WHO is az idézett mítoszromboló oldalon arra az esetre, ha bárki gyanúsnak találná a Kínából érkező csomagot vagy bármilyen más felületet. Tech: Mihez nem szabad hozzányúlni? Mutatjuk, milyen felületen meddig bírja a koronavírus | hvg.hu. [ Mutálódhatott a koronavírus, már kétféle fertőz] Amit nem lehet fertőtleníteni, azzal pedig vigyázni kell. Például a használt papír zsebkendővel. Igaz, nem a mostani koronavírussal, hanem a megfázás régóta ismert okozóival, a rinovírusokkal szerezték a tapasztalatot, hogy a nemrég használt zsepikben a mikrobák pár óráig életképesek maradnak. Vagyis: a folyós orrú gyerekeik után takarító szülők megfertőzhetik magukat, ha nem mosnak alaposan és azonnal kezet, miután összeszedték a még nedves papírokat. Tanulságosak azok a klasszikus – ma ilyen formában talán már etikailag vállalhatatlan – rinovírusos kísérletek is ( itt és itt), amelyekből az tűnik ki, hogy még a csókolózás is kevésbé ragályos, mint ha valaki kézfogás után az arcához nyúl.
© Kampf et al. 2020 / Journal of Hospital Infection Ha a felületek 30 foknál melegebbek, az rosszul érinti a vírusokat. Ami a hőmérsékletet illeti, érdemes megjegyezni, hogy mindez a külvilágra vonatkozik: ha már bejutott a vírus az emberi testbe, ott már jól érzi magát, amíg – az esetek szerencsés többségében – a láz és az immunrendszer hatástalanná nem teszi. A vírus túlélőképességének felmérése azért fontos, mert a fertőzések nem elhanyagolható része akkor történik, amikor az emberek a szennyezett kezükkel a szemükhöz, szájukhoz, orrukhoz nyúlnak. A kezükre pedig onnan kerülhet a vírus, amit nemrég összefogdostak. Ezért is érdemes felidézni, hogy egy korábbi (a SARS és a MERS járványok okozta riadalom utáni, 2015-ös) brit tanulmány a réz koronavírus-ölő tulajdonságát méltatta. Az USA-ban hivatalosan engedélyezik is az "antimikrobiális réz" megjelölést a megfelelő termékeken. Az EU óvatosabb: a réz biocid hatásának felhasználását egyelőre leginkább víztartályokban és csövekben hagyja jóvá.
Az ukrajnai háború súlyos élelmiszer-ellátási problémákat okoz a világon, ami miatt szűkül a kínálat, és ezen keresztül még drágább lesz a hús, a kenyér Magyarországon is. A drágulást emellett erősítheti a magas magyar infláció és a világrekord gyenge forint is. Az ukrajnai háború kitörése óta tudja a világ, hogy az orosz agresszió miatt veszélybe került a globális élelmiszer-ellátás. Nem alaptalanul, hiszen Ukrajna és Oroszország a világ legfontosabb gabonatermelői, és most egyikük sem tud vagy akar exportálni a háború miatt. Ukrajna területén hadműveletek zajlanak, a kereskedelmi kikötői blokád alatt vannak. Félő, hogy rövid távon az ország élelmiszerellátása is összeomolhat. Oroszország pedig tartalékol, és új kereskedelmi utakat keres mezőgazdasági terményeinek, például Kínába. Készlethiány = áremelkedés Mint arról beszámoltunk, a világpiacon már most gabonahiány van, azaz egyre többe kerül a még leköthető gabona. Noha a hősiesen küzdő Ukrajna szinte azonnal kiviteli tilalmat vezetett be a legfontosabb mezőgazdasági exportcikkeire (búza, kukorica, étolaj, műtrágya), illetve ezek jelentős tartalékaira is (2021 nagyon jó aratási év volt ott), az igazán nagy hiány 2023-ban várható, ugyanis az ukrán gazdák idén biztosan kevesebb területen tudnak vetni a háború miatt.