Kiss László A FERENCVÁROSI TORNA CLUB EDZŐI (1926—1984) Az amatőr—profi korszak szétválasztása után (1926-ban) alkalmaztak először hivatásos edzőket a Ferencvárosban. Az első edző Tóth Potya István volt. Eddig a legtöbb mérkőzésen Blum Zoltán ült az FTC kispadján, de a későbbiekben Dalnoki Jenő, Novák Dezső és Mészáros József teljesítménye is tiszteletet parancsoló. Most pedig nézzük időrendben az FTC edzőit. Ferencváros - Pápa 3:0 Edzői nyilatkozatok (videó) | focimagazin.hu. 1926—1930: Tóth Potya István = 210 mérkőzés. 213 Next
Több korábbi játékosunk és szakemberünk is szerepelt az ellenfél összeállításában, így már a kezdő sípszó előtt biztos volt, hogy izgalmas összecsapás elé nézünk. A küzdelem sikert hozott, Komódi László vezetőedző csapata győzelemmel tért haza a Fáy utcába. - Ellenfelünk fizikálisan és játéktudásban is erős gárdának számít az első osztályban, ennek tudatában nagyon elégedett voltam a csapatom mutatott játékával és küzdeni tudásával. Teljesen látható volt, amit mi szeretnénk stíluskét megvalósitani a mérkőzéseken, illetve amit eddig gyakoroltunk. Magas tempóban - és az olykor már felnőtt küzdelemben - sok párharcot és játékhelyzetet megoldva sikerült futballoznunk! Gratulálok a csapat teljesítményéhez! A szombati nap harmadik találkozóját az U16-os korosztály labdarúgói vívták a ferencvárosiakkal. Szekeres Zoltán vezetőedző számára a bajnoki rajt előtt ez volt az utolsó - mérkőzés közbeni - lehetőség a keret tesztelésére. - A meccs elején sajnos megijedtünk az ellenfél stílusától és ez a bátortalan attitűd - a gyenge játékunk mellett - buta és bosszantó bekapott gólokban manifesztálódott.
És hát, lett beleszólás a keret alakulásába. Korábbi osc-s csapattársa, a Ferencvárossal idén mindent megnyerő Gór-Nagy Miklós jutalomjátéka lehet a belgrádi VL-döntő. 36 évesen messze ő lesz a legtapasztaltabb játékosa a csapatnak, nem elképzelhetetlen, hogy a csapatkapitányi tisztséget is betölti majd. Volt ő már beugró csékája a nemzeti együttesnek és korábbi klubcsapatát is vezette ilyen minőségében is több szezonban is. "A keretben vannak nagy visszatérők. Itt van például Biszritsányi Dávid, aki volt már kerettag nálam is, illetve korábban szerepelt világversenyen is. Idén nagyon markáns jelenség volt az UVSE kapujában. Nagyon rutinos kapus, aki bármikor be tud ugrani, és jól tudja irányítani a társait. Itt lesz majd Gór-Nagy Miklós, aki a Ferencvárossal még a Bajnokok Ligája nyolcas döntőjében szerepel. Még mindig fantasztikus fizikai állapotban van, és folyamatosan bizonyította, hogy nem rosszabb, mint két évvel ezelőtt, amikor még itt volt a válogatott keretben. Ő egy kemény, technikás hátvéd, akinek jól jöhet a rutinja, és akinek komoly szerepe, feladata lehet. "
Törölt { Matematikus} megoldása 1 éve Ez alapján rövidítve: 1. Hol terem a magyar vitéz Bornemissza Gergőt és Cecey Évát elrabolja Jumurdzsák. Gergő az éjszaka folyamán megszökik Vicuskával. Dobó István a rablóvezér, Móré nyomában van. Gergő beszámolója alapján megtámadják a törököket, s kiszabadítják a magyar foglyokat. Gábor pap megkegyelmez Jumurdzsáknak, de elveszi a talizmánját. Dobó Gáspárra bízza a kisfiút, hogy vigye el Török Bálinthoz, Szigetvárba. 2. Oda Buda! János király meghal, a törökök csellel beveszik Budát. Dobó istván esküje egri csillagok. Gergő és Gábor pap merényletet terveznek a szultán ellen. Elfogják a papot. Gergő látszatra a magyarrá lett török, viszont félrevezeti a törököt, az egri vár alaprajzát elteszi. Budán találkozik Cecey Évával, aki örök hűséget esküdik neki. Török Bálintot Konstantinápolyba hurcolják és a Héttoronyba vetik. 3. A rab oroszlán! Török Bálint Konstantinápolyban raboskodik. Megtudja Gergő, hogy Vicuskát, de megszöknek. Kockázatos kalandra vállalkoznak öten, Konstantinápolyba igyekeznek, hogy kiszabadítsák Török Bálintot.
Dobó István és Cecey beszélgetéséből azután több fontos információt is kapunk emberünk személyéről: Először azt, hogy Török Bálint katonaságához tartozik. Ebből – kis történelmi háttérismerettel – az is világossá válik számunka, hogy a három részre szakadt Magyarországon jelen lévő hatalmi tényezők közül Dobó Habsburg Ferdinánd csapatában játszik. Más kérdés, hogy a regény – és a történelem – folyamán Török Bálint átpártol János Zsigmondhoz, illetve anyjához, Izabella királynéhoz, Dobó István azonban végig Ferdinánd-hű marad. Ki írta az 'Egri csillagok' című regényt? - Kvízkérdések - Irodalom - írók, költők - magyar írók. Érdekes adalék – bár nem közvetlenül Dobó személyiségéhez kapcsolódik –, hogy amikor Cecey borral kínálja a fáradt vitézt, akkor Dobó elhárítja, mondván: "- Vizet iszok, ha szomjazok". Ez azért furcsa, mert akkoriban az emberek, már aki tehette, nem elsősorban azért ittak bort, mert mindenki alkoholista volt, hanem a hiányos higiéniai viszonyok miatt, azaz gyakran fertőzött volt a víz. Dobó tehát Ferdinánd király seregébe tartozó 31 éves lovas tiszt, aki Várpalota ostroma után érkezik – véletlenül – Keresztesfalvára, mint kiderül nem akármilyen küldetésben.
Gárdonyi Géza hallhatatlan regénye nyomán Az egri Agria Játékok a Táncművészetért K. N. Kft és a CONCERT EUROPE bemutatja Várkonyi Mátyás ( Erkel-díjas) – Béres Attila: EGRI CSILLAGOK A Nagy Musical "És most magam esküszöm – harsogta Dobó kigyulladó szemmel, s két ujját a feszületre emelte – esküszöm, hogy a haza érdekében a várat minden erőmmel megvédem, élve el nem hagyom, pogánynak nem adom a magyarok Istene engem úgy segéljen! Erő és fortély meg nem félemlít, meg nem tántorít se pénz, se ígéret! A vár feladására való hajlandóságot sújtsa erős, jogos halálos ítélet. Veletek maradok minden rosszban, nem kérek olyat, amit magam ne tennék! Ha nem így cselekszem, vessen ki a föld, s ne érdemeljem ki a Úr örök kegyelmét! " (Részlet Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényéből) Ma már mindenki előtt ismert, hogy Dobó István, az egri vár kapitánya megtartotta esküjét. Index - Tudomány - Az egri hős, akivel százezer török nem bírt el, egy magyar paraszt igen. Kevéssé ismert azonban, hogy 1569-ben Dobó Istvánt Miksa császár parancsára felségárulás gyanújával letartóztatták. Bizonyítékot nem találtak ellene, mégis, nagybetegen is börtönben tartották, s szabadulásának feltételeként hűségnyilatkozat aláírását szabták.
Az 1526-os mohácsi vész és Buda 1541-es elfoglalása után az oszmán birodalom Magyarország középső részén terjeszkedett tovább, míg északi részén Habsburg Ferdinándot, keleti részén, Erdélyben a Szapolyai családból választanak királyt. Fráter György országegyesítési kísérlete után, midőn II. Jánost lemondatva, Erdélyt 1551. szeptember 1-jén átadta I. Ferdinándnak, Kara Ahmed pasa másodvezír büntető hadjáratot intézett Magyarország ellen. 1552. június elején Ali budai pasa megszállta Veszprémet, a Szondi György által védelmezett Drégelyt (július 9. ) és kisebb nógrádi várakat. Kara Ahmed – a portai és a ruméliai hadakkal Temesvár ellen vonult. A várat Losonczy István több mint egy hónapon keresztül sikerrel védelmezte 2300 katonájával. Idegen zsoldosai azonban – szabad elvonulást feltételezve – feladásra kényszerítették. Dobó István beszéde az egri várvédőkhöz - YouTube. A kivonuló őrséget a törökök – ígéretük ellenére -, felkoncolták. Temesvár elfoglalása után a Kara Ahmed pasa vezette török fősereg a szolnoki vár alatt egyesült Ali budai pasa csapataival, és szeptember 4-én megszállta a magára hagyott Eger városát.
Ugyanis a palotai vár urát, Móré Lászlót üldözi, aki csellel megszökött az ostromlott várból. És akkor tegyünk most egy kis történelmi kitérőt, Móré László ugyanis megérdemli, hogy néhány bővebb mondatot szánjunk rá. Emberünk valós történelmi személyiség és nagyjából olyan aljas is volt, mint ahogy azt Gárdonyi lefesti. Doboó istvan egri csillagok . Várpalota uraként úgy gondolta, hogy elég erős ahhoz, hogy mindkét királlyal plusz a törökkel is dacoljon, rabolta, pusztította a vidéket, nemeseket ejtett fogságba, és csak busás váltságdíjért cserébe engedte el őket, hogy a jobbágyok kizsigereléséről már ne is beszéljünk. Zárójelben jegyezzük meg azért, hogy Móré életmódja bőven nem volt szokatlan az akkori Magyarországon. Végül aztán a királyoknak is szemet szúrt tevékenysége s a török is elunta, hogy minduntalan rajtaütnek portyázó csapatain, ezért Szapolyai János, valószínűleg I. Ferdinánd tudtával, parancsot adott Móré megregulázására. Érdekesség, hogy Hasszán bég vezetésével török csapatok is csatlakoztak az ostromhoz, sőt 50 cseh bányászt is odarendeltek aknaásás céljából.
Az ostrom után Dobó felmentését kérte, majd Kendy Ferenccel együtt erdélyi vajdává nevezték ki. Míg Dobónak és katonáinak 1552-ben sikerült a várat megvédeni, addig 44 évvel később, 1596-ban az akkori kapitány, Nyáry Pál vezetése alatt álló idegen zsoldosok feladták azt. Egerben 91 éven keresztül a török lett az úr. A török uralom emlékét őrzi a XVII. század végén épült karcsú minaret, amely az egykori oszmán világbirodalomban legészakabbra látható ilyen építmény. A török hódoltság időszakában Eger egy több szandzsákot magába foglaló török tartomány, vilajet székhelye lett. Eger várát 1687 decemberében hagyták el a törökök. Bár a visszafoglalás nem ostrommal, hanem kiéheztetéssel történt, a város teljesen leromlott állapotba került. A falakkal körülvett területen az egykori feljegyzések szerint mindössze 413 ház volt lakható, s ezekben is főként visszamaradt török családok laktak. A török kiűzése után a felszabadított várost a császári kormányzat kincstári birtoknak tekintette. I. Dobó istván egri csillagok. Lipót 1688-ban Egert szabad királyi várossá nyilvánította.