Ha a pénztárcám engedi, oda-járok! Akik ezt megnézték, ezeket is megnézték...
Először öccsével került szembe, de drámai testvérpárbaj után a zsűri Csabát találta jobbnak. Ezután Vecával került szembe, de a zsűri nem tudott dönteni, ezért a közönség szavazatai alapján jutott tovább Csaba. Végül Takács Nikolas és Vastag Csaba között zajlott le a döntő, amiből Csaba került ki győztesen. 2011. májusában elkészült első dala, ami a Szállj! címet viseli. Öccsével, Vastag Tamással elkészítettek egy közös dalt Őrizd az álmod címmel, amihez klip is készült. Ezt a dalt választották a 2012-es Fonogram-díjátadón az év hazai dalának. Ebben az évben Csabit jelölték BRAVO Otto-díjra és Comet-díjra is. 2013-ban párjával megnyerték a Szombat Esti Láz című műsort. La Guna étterem és mori sushi - Helyszín. Érdekességek: - Kedvenc viselete a bõrnadrág, mert szerinte ez a legkényelmesebb viselet és ez fejezi ki legjobban az egyéniségét. A bõrnadrágok iránti szenvedélye már 15 éves korában kialakult, azóta pedig fanatikus gyûjtõvé vált. Szekrényében szinte a paletta minden színében fellelhetõ egy darab. - Láb méret: 43, 5 - Kedvenc étele: Harcsapaprikás juhtúrós sztrapacskával - Kedvenc könyv: Gárdonyi Géza: Egri Csillagok - Kedvenc autómárka: BMW - Kedvenc színe: fekete, fehér - Kedvenc együttese: Hooligans - Ha nyerne a lottón nyitna egy üzletet a stylistjának.
Nagyon kellemes hely, kényelmes berendezés, kellő távolság az asztalok között, szellős, világos, barátságos környezet. A személyzet kedves és mosolygós. Kicsit nehezen indult a kiszolgálás, az első fogásokra közel fél órát vártunk, de a továbbiakban ez a gond megszűnt. Az ételek kiadósak, és isteni finomak. A Pho leves gazdag, fűszeres, Thaiföldet idézte. A lazactatár különleges, a házi kenyérkék héja kicsit kemény, de a lágy vajjal nagyon ízletes. A kacsamell hibátlan, tökéletesre sütött. Vastag Csaba fellépései: Vastag Csaba fellépései 2014.márc.-ápr.. A sushi mix változatos, profin elkészített. A desszertekről is csak szuperlatívuszokban beszélhetünk: a sült fagylalt karamellel és az édes sushi tál csokiszósszal bombajók. Visszatérünk és bárkinek jó szívvel ajánlom! Péntek Edit - Monday 28/03/2022
Bálint György temetését kedden 11 órakor tartották a Fiumei úti sírkertben. A Bálint gazdaként ismert kertészmérnök és tévés személyiség 100 éves korában hunyt el június 21-én tüdőgyulladás miatt. Bálint gazda az országban igazi intézmény volt, tízezrek rajongtak érte. Gyöngyösön született 1919-ben, négyéves volt, amikor apja először kivitte a földekre, hatévesen már kapott egy saját pónifogatot. 1941-ben lediplomázott a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetben, egy évvel később behívták munkaszolgálatba, ahonnan 1945-ben szökött meg egy társával. Később a Rákosi-korszakban kuláknak számított, ahogy ő mondta: Hat éven belül két szélsőséges hatalmi rendszer tett földönfutóvá, először ugye a nyilas rendszer, másodszor pedig a Rákosi-rendszer. Élete 1953 körül kezdett rendeződni, miután elvégezte az agrármérnökit, a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa lett. Később volt főkertész és jégkárszakértő is, 1969-ben a Kertészet és Szőlészet folyóirat főszerkesztője lett. A kertészkedés innentől egész életét végigkísérte, országos ismertségre pedig az 1980-as években tett szert az Ablak című tévéműsornak köszönhetően.
A fák és a virágok összefogtak, s kijárták valahol ott fent, hogy még sokáig maradjon a jótevőjük, akinek gyötrelmes sors jutott, de aki idős korában is érezte, hogy mennyien tisztelik és szeretik. Napra pontosan egy évvel ezelőtt, nem sokkal a százegyedik születésnapja előtt örökre elaludt. (Még több érdekesség a múltból az Újságmúzeum oldalán. ) Bálint Gazda temetése / Fotó: Fuszek Gábor újságmúzeum Bálint gazda gyász évforduló
De ápolt kerteket Kispesten, később főkertészként is tevékenykedett, majd az Állami Biztosító főigazgatóságának szakértője volt, ahol a mezőgazdasági elemi károkat vizsgálta. Nyugdíjazása előtt a Hírlapkiadó vállalat munkatársa volt, ahol 1969-1981. között, a Kertészet és Szőlészet című folyóirat főszerkesztőjeként dolgozott. Részt vett a Kertgazdaság című folyóirat szerkesztésében is 1970-1981. között. Alapítója és egyben szerkesztője is volt a Kertbarát magazinnak, illetve a Kerti Kalendáriumnak. 1991-2000. között főszerkesztője az MTV Gazdaképző című műsorának, valamint állandó külső munkatársa volt a Magyar Rádiónak is. A kép forrása: Bálint gazda kertje facebook oldal Nagyon fontos szerepet töltött be az életében, hogy információkat és ismereteket közöljön. Fiatal korában tanárnak készült, de a körülmények ezen tervét megakadályozták. Később, a nyugdíjas éveiben azonban volt lehetősége a tudását iskolai szinten, felsőoktatási intézményekben is továbbadni. 1987-ben címzetes főiskolai tanári címet kapott a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen. "
1989-től tagja a Budapest Rotary Clubnak, amelynek két évig alelnöke is volt. 1981–2009 között a Magyar Televízió Ablak című magazinjának állandó munkatársa (Bálint gazda). 1991–2000 között főszerkesztője az MTV Gazdaképző című műsorának. 1994. június 1-jén belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe; tagja lett az országos tanácsnak. 1994–1998 között országgyűlési képviselő volt. 2009-ben kilépett az SZDSZ-ből, alapító tagként részt vett a Szabadelvű Pogári Egyesület (SZPE) megalapításában. Bálint gazdának egy fia van, Bálint János kertészmérnök, aki hét éven át volt a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem dékánja, illetve húsz éven keresztül tanszékvezetője. 1999-ben költözött a 16. kerületbe feleségével, aki ott dolgozott. A Budapest díszpolgára címet viselő kertészmérnök, bár többször is az önkormányzat díszpolgár-jelöltjei között vo lt, végül más kapta meg a címet, ami 2019-ben már a kiosztás előtt kiszivárgott. Március 10-én, 100. életévének tiszteletére ezért a 16. kerületiek "Akire büszkék vagyunk" alternatív kerületi díszpolgári cím elismerésben részesítették.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2020. jún 21. 20:37 Utolsó frissítés: 2020. jún 25. 8:19 Bálint gazda / Fotó: Varga Imre Elhunyt Bálint György kertészmérnök, volt országgyűlési képviselő, akit az ország Bálint gazdaként ismer. A Facebookon jelent meg a szomorú hír vasárnap, hogy Bálint gazda, aki júliusban ünnepelte volna a 101. születésnapját, aznap este csöndben elment. Ezek is érdekelhetik: Siófokon lett rosszul, onnan vitték a kórházba Bálint Györgyöt Bálint gazda utolsó kertészeti tanácsa Megváltozott az elhunyt Bálint gazda Facebook-oldala Bálint György tavaly, a születésnapján árulta el a százéves kor titkát Bálint György gazdálkodó hagyományokkal rendelkező zsidó családba született 1919. július 28-án, szülei fiatal korától kezdve a mezőgazdaság szeretetére és ismeretére nevelték. Általános és középiskolai tanulmányait Gyöngyösön végezte, 1937-ben érettségizetta főgimnáziumban, 1941-ben pedig kertészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akdémián.
1942-ben behívták munkaszolgálatra, majd a mathauseni, később pedig a gunskircheni koncentrációs táborba került, ahonnan két barátjával egy nappal a tábor felszabadulása előtt megszöktek. A holokuszt során egy testvére kivételével az egész családját kiirtották. A háború után hazatért, de a kommunista hatalomátvétel után internálással fenyegették és elvették a földjét. 1949-ben mezőgazdasági mérnökként diplomázott a Magyar Agrártudományi Egyetemen. 1949–1952 között a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, majd onnan egy évre a Kertészeti Kutatóintézetbe került. 1955–1959 között a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa volt, ahonnan a Fejér Megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága főkertészként alkalmazta, 1964-ig. 1967-ig Budapesten, az Állami Biztosító Főigazgatóság szakértője volt, majd nyugdíjazásáig (1981) a Kertészet és Szőlészet főszerkesztői teendőit látta el. 1969–1981 között a Kertészet és Szőlészetet, 1970–1981 között a Kertgazdaságot, 1972–1981 között a Kerti Kalendáriumot, 1984–1988 között a Kertbarát Magazint szerkesztette.
42 kilós voltam, amikor odavittek, ez a normál testsúlyomnak nagyjából a fele volt, szóval, amikor annyira felépültem, hogy már gondolhattam az indulásra, ez a Kovács nevű, nagyon derék ember azt mondta nekem, ne menjek haza, mert nem fogok senkit sem otthon találni. MN: Valóban egy nappal azelőtt szökött meg a koncentrációs táborból, hogy azt felszabadították volna? BGY: Hát, az egy szerencsétlen dolog volt. Először Mauthausenbe kerültem, abba az óriás koncentrációs táborba. Iszonyatos zsúfoltság volt. Nem tudom, milyen kiválasztás alapján, mindenesetre elvittek minket, úgy 4–5 ezer embert az onnan 20–30 kilométerre lévő Gunskirchen határába, egy nagy kőbányába. 1945. május 2-án, 3-án már láttuk, hogy valami készül, az addigi szigorú napirend kezdett felborulni. A rend tulajdonképpen abból állt, hogy reggel is, délután is 2–3 órára kiállítottak bennünket, ez volt az ellenőrzés, az appell. A lényeg, hogy két barátommal elhatároztam, hogy megpróbálunk megszökni. Az ásó volt a szerszámunk, a barakkunk mögötti részen, a kerítés alatt jutottunk ki valahogy.