Zaja Gábor, a HM Arzenál Zrt. fegyvergyártási divíziójának igazgatója, háttérben a kiskunfélegyházi üzem egy részlete (fotó: Mudra László) Nagyipari kézilőfegyvergyártási képességre egy szuverén államnak már csak nemzetbiztonsági okokból is szüksége van – miközben érezhetően van igény a piacon a megbízható minőségű, korszerű technológiájú gyártásra. Hazánkban a 21. század elején – a rendszerváltás óta bukdácsoló FÉG csődjével – megszűnt ez a tevékenység. Kiskunfélegyházán ezt követően a semmiből hozta létre az Arzenál Zrt. Európa egyik legmodernebb fegyvergyárát, melynek igazgatójával, Zaja Gáborral egy mesterlövészversenyen ülhettünk le beszélgetni. Viszony a nyilvánossághoz Először lépett a nyilvánosság elé Európa legmodernebbnek mondott fegyvergyára, amelyet a semmiből hoztak létre Kiskunfélegyházán. Az üzemről annyit lehetett tudni eddig, hogy gyártási- és összeszerelési kapacitásával az európai élmezőnybe tartozik és az elérhető legjobb technológiával szerelték fel. Kivételes értéke, hogy nincsenek többgenerációs gépek, az üzem valamennyi berendezése élvonalbeli, ám az üzleti titok, és a gyártás jellege miatt számtalan kérdés – főként, ami a konkrét számokat, piacokat és cégneveket illeti – nem megválaszolható.
Akkor arról volt szó: a fegyverek összeszerelése még idén megindulhat, majd 2019 januárjától a teljes gyártás Magyarországon lesz. A bejelentésben 200 új munkahelyet említettek, és az is kiderült, hogy a fegyverek licenszét egy cseh fegyvergyártótól, a Ceská Zbrojovka nevű cégtől veszi a magyar gyár. A szerződés a cég honlapja szerint tíz évre, illetve kétszázezer fegyver legyártására szól. A fegyvergyárról azonban már jóval a márciusi bejelentés előtt döntés született. A tavaszi sajtótájékoztató idején már minden sínen volt. A Magyar Honvédség, azaz a magyar állam tulajdonában álló HM Arzenál Kft. még 2017. szeptemberében vette meg a Terra Ingatlankezelő és Forgalmazó Kft. -t a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt-től. A céget átalakították zrt-vé, átnevezték (TERRA Gyártó és Szolgáltató Zrt. ) és tőkét is emeltek (10 millió forintra). A Terra telephelye is megváltozott, egy nyírteleki címről egy Kiskunfélegyháza külterületén álló telekre. A Terra feladata lett az épülő fegyvergyár üzemeltetése.
Az egyesület szponzora egyébként a hazai védelmi ipar másik fontos szereplője, a siroki MFS lőszergyár is. Egy gyár a semmiből Az első összeszerelésre (CZ P-09 pisztoly) már 2018 áprilisában sor került Kiskunfélegyházán. Ezután felmenő rendszerben a P-09 és P-07 pisztolyokat, a Scorpion Evo3 A1 géppisztoly és Bren2 gépkarabélyok követték – ezek még mind ideszállított cseh alkatrészekből készültek. De már az Uhersky Brod-ban kiképzett magyar szakemberek végezték a szerelést – mondta el Zaja Gábor, a HM Arzenál Zrt. fegyvergyártási divíziójának igazgatója. A saját gyártás tekintetében hasonló ívet követnek, hiszen az említett 4 fegyver összesen 17 fődarabot tartalmaz, és törekszenek ezek mindegyikét itthon gyártani. Őszre már teljesen felválthatja a "Made in Hungary" felirat az "Assembled in Hungary"-t. A jelen tempó mellett belátható időn (pár éven) belül teljes mértékben új, itthon gyártott CZ típusokra cserélhetik a magyar fegyveres és rendvédelmi szervek teljes kézifegyver arzenálját.
Tudomásul kell venni, hogy – legyen egy pisztoly vagy gépkarabély messze nem olyan hi-tech dolog, mint egy vadászrepülőgép vagy harckocsi, – azért itt egy állami tulajdonú hadiüzemről beszélgettünk. Persze a piac követel, hiszen azt is megszokhattuk, hogy az amerikai fegyvergyárak (főként a polgári piacra termelők és a tőzsdén jegyzettek) szinte kérkednek a gyártási volumeneikkel, vagy azzal, ha akárcsak egy párszáz fős rendőri szervezet vesz a fegyvereikből. Az Arzenál Lövész Sport Egyesület gyári csapat versenyzői A nyitás egyik fontos lépéseként alapították 2021. augusztusában az Arzenál Lövész Sport Egyesületet. Ennek nem titkolt célja, hogy a fegyvergyár és termékei hírét a tágabb szakmai közönséghez elvigye illetve, hogy ilyen módon is visszacsatolásokat kapjanak a termékeiket felhasználóktól. Az egyesületnek jelenleg 11 tagja, ebből 4 aktív versenyzője van, de később minden itthon űzhető lőfegyveres szakágban indulni kívánnak. Itt versenyez egyébként a gyár lőlaborjának vezetője is, az egyesület tiszteletbeli elnöke pedig dr. Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos.
Téli Olimpia 2022 – íme az éremtáblázat. Ország 1 Norvégia 2 0 OOB 4 3 Szlovénia Kína Hollandia Új-Zéland Svédország 8 Olaszország 9 Kanada 10 Franciaország Németország Amerikai Egyesült Államok 13 Ausztrália Ausztria Finnország Magyarország Japán The post Téli Olimpia 2022 – íme az éremtáblázat appeared first on.
Tokió 2020 – Augusztus 1. – Éremtáblázat, magyar érmesek és pontszerzők 2021. augusztus 1. vasárnap - 15:28 A tokiói olimpián 206 nemzet képviselteti magát, több mint 11. 000 sportoló révén. Az olimpián 339 alkalommal adnak át érmeket, ezen osztoznak a résztvevő országok és foglalják el helyüket az éremtáblázaton. Magyarország az éremtáblázaton jelenleg a 19. helyen van. Magyar olimpiadi éremtáblázat ingyen. Legolvasottabb 6 óra 24 óra 3 nap 2022. 04. 05 2022. 04 2022. 03 2022. 02 Partnerek Realizované s finančnou podporou Fondu na podporu kultúry národnostných menšín
Brassói Lapok, 1928. július 27. (Forrás:) Ahány rendező, annyi számítás A világsajtó szerint számtalan matematikai képlet volt az évek során, sokan, sokféle szisztematikus, súlyozott pontrendszert dolgoztak ki. 1908-ban az angol szervezők úgy számoltak, hogy egy arany 5, egy ezüst 3, egy bronz pedig 1 pontot ér. A szisztéma 2008-ban került ismét elő, amikor a denveri egyetem egyik professzora, Robert Hardaway azt állította, így kellene rangsort felállítani. Éremtáblázat | 24.hu. Pekingben ugyanis az a szégyen esett meg az amerikai sportolókkal, hogy jóval kevesebb aranyérmet nyertek, mint a kínaiak (48 kontra 36). De ez mégsem járja, így az Egyesült Államok azonnal reagált, és azt mondta, sokkal eredményesebben szerepeltek a sportolói, hiszen 112 érmet szereztek, míg a házigazda csak százat. 1912-ben, Stockholmban a 3-2-1-es számítással próbálkoztak, 1924-ben fordult elő az, hogy már a helyezéseket is figyelembe vették. Így az aranyérem 10, az ezüst 5, a bronz 4 pontot ért, de a 4-6. helyezett is kapott 3, 2 és 1 pontot.
1904-et kivéve minden szervező bizottság hivatalos jelentést tett közzé, amely többek között felsorolta az egyes versenyszámok eredményeit. De amíg az 1912-es és az 1924-es eredményeket "hivatalos" jelzővel illették, addig az 1928-ast már "nem hivatalosként" írták le. Tokió 2020 – Augusztus 1. – Éremtáblázat, magyar érmesek és pontszerzők | Bumm.sk. Pedig mind Párizsban, mint Amszterdamban voltak számítások, erre lehet is forrást találni a magyar lapokban. A Sporthírlap egy egész oldalt szentelt annak a június 10-én megjelent 109. számában, hogy a nagy pontversenyen kívül még az egyes sportágak hegemóniájáért is folyik a küzdelem, és vajon "leverheti-e még Finnország Amerikát az atlétikai pontversenyben? " "A pontverseny végső állása határozza meg az egyes nemzetek pozícióját a testi kultúra terén, ami helyes mértéket ad, mert különböző versenyágakban folyik a verseny s előkelő helyezésre csak az a nemzet számíthat, amely a sport minden ágában egyformán kiváló reprezentánst tud fölmutatni. A nemzetek közötti pontversenyt először Londonban írták ki s azt akkor Anglia nyerte meg Amerika előtt.
Kuba 4 - 1 2. Nagy-Britannia 2 2 2 3. Orosz Olimpiai Bizottság 1 1 4 4. Brazília 1 1 1 5. Törökország 1 1 - 6. Japán 1 - 2 7. Írország 1 - 1 8. Bulgária 1 - - Üzbegisztán 1 - - 10. Egyesült Államok - 3 1 11. Fülöp-szigetek - 2 1 12. Nem hivatalos és nem magyar találmány az olimpiai pontszámítás | 24.hu. Kína - 2 - 13. Ukrajna - 1 - 14. Kazahsztán - - 2 15. Ausztrália - - 1 Azerbajdzsán - - 1 Finnország - - 1 Ghána - - 1 Hollandia - - 1 India - - 1 Olaszország - - 1 Örményország - - 1 Tajvan - - 1 Thaiföld - - 1 Új-Zéland - - 1