A I. világháborús vereség után aláírt trianoni béke a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, a magyar népesség egyharmadát. A magyar politika fő célja ezután a területi revízió lett, ennek érdekében a harmincas évektől a versailles-i békerendszer megváltoztatásában szintén érdekelt fasiszta Olaszországgal és a nemzetiszocialista Németországgal épített ki szoros kapcsolatokat. A Csehszlovákia szudétanémetek lakta területeit Németországnak juttató, 1938. Döntőbíróság húzta meg az első bécsi döntés határait » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. szeptember 29-én Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és a Német Birodalom által aláírt müncheni egyezmény függelékébe bekerült, hogy a prágai kormánynak Magyarországgal és Lengyelországgal is rendeznie kell területi vitáit. Ha három hónapon belül nem tudnak megegyezni, ügyüket a müncheni konferencia résztvevői elé vihetik. A magyar-csehszlovák tárgyalások 1938. október 8-án kezdődtek Komáromban, de 13-án megszakadtak. A magyar kormány ezután kérte a döntőbíráskodást, ami alól London és Párizs kivonta magát, így 1938. november 2-án a bécsi Belvedere-kastélyban Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter hirdette ki az első bécsi döntést.
2010. augusztus 30. 09:32 Múlt-kor, MTI Hetven évvel ezelőtt, 1940. augusztus 30-án hirdették ki a tengelyhatalmak - Németország és Olaszország - külügyminiszterei a bécsi Belvedere-palotában a "második bécsi döntést", lényegében egy döntőbírói ítéletet, amely két évtizeddel Trianon után mintegy 43 ezer négyzetkilométernyi területet juttatott vissza Magyarországnak két és fél millió lakossal. A magyar csapatok, a 2. magyar hadsereg egységei 1940. szeptember 5-13 között vonultak be a visszakapott területre. Út a háborúba A trianoni békeszerződés után a magyar politika fő célja a területi revízió lett. A Csehszlovákiával szembeni magyar területi igényeket a Hitler, Mussolini, Chamberlain és Daladier között 1938. szeptember 29-én létrejött müncheni egyezmény záradéka értelmében kétoldalú közvetlen tárgyalások útján kellett volna rendezni. 1 bécsi döntés fogalma. Ezek eredménytelensége esetére angol-francia-német-olasz döntőbíráskodás jött volna szóba. Az 1938 októberi kétoldalú komáromi tárgyalások öt nap után megszakadtak.
Fotó: Földházi Árpád
A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!
Belföld EU-díjat kapott Brüsszelben Ónody-Molnár Dóra, a Népszabadság újságírója. Kolléganőnk a prostitúcióról írt cikkeiért kapta a magas elismerést. Gratulálunk! Tegnap adták át Brüsszelben az "Együtt a diszkrimináció ellen! " EU Újságíró Díjat. Ónody molnár dóra életrajz. Ezt az elismerést az Európai Bizottság azoknak az online és nyomtatott sajtóban dolgozó újságíróknak adja, akik a munkájukkal hozzájárulnak a diszkrimináció elleni küzdelemhez. Az első díjat az észtországi Sakala című napilap újságírója, Margus Haav kapta. A második helyezést lapunk munkatársa, Ónody-Molnár Dóra a Magyar lányok minden sarkon és a Magyarok lányai című cikkeivel nyerte el, amelyek megírását a Független Médiaközpont és a Göbölyös Soma Alapítvány is támogatta. A harmadik díjazott Mark Towsend, a Guardian szerkesztője lett. A díj egy részét a díjazottak felajánlhatják egy általuk választott civil szervezetnek. Ónody-Molnár Dóra a roma gyerekek oktatását felvállaló sajókazai Dr. Ámbédkar Iskolát fenntartó közösséget támogatja.
Miközben az oroszok ukrán városokat bombáznak, az Anonymus nevű hekkercsoport az agresszor hátországát igyekszik gyengíteni. Az elemzésekből kiderült: 150 országból éreztek támadások a legfontosabb orosz intézmények ellen. Az interneten folytatott küzdelem részleteiről a nevű Facebook-csoport alapítója, Frész Ferenc kibervédelmi szakértő nyilatkozott a Azzal kezdődött az oroszok által indított háború, hogy a támadók le akartak kapcsolódni az internetről. Talán azért, hogy a nyilvánosság kontrollja nélkül szállhassák meg Ukrajnát. Ónody-Molnár Dóra: Ne keresd a nőt! | Mandiner. Végül miért maradtak mégis a neten? Frész Ferenc kiberbiztonsági szakértő Az oroszok korábban már sikeresen tesztelték az internetről történő lecsatlakozást. Mindez azonban bonyolult, körülményes művelet, nem oldható meg egyetlen kapcsoló elfordításával. Ha ezt a valóságban is megtennék, akkor Oroszország elszigetelődne a világtól, helyén pedig maradna egy fekete lyuk. De egyik nap még az volt a hír, hogy az oroszok leválnak a netről, másik nap pedig cáfolták ezt.