Ez lényegében az etnikai revíziót valósította meg, Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részén 11927 négyzetkilométernyi területet adott vissza, ahol a 869299 lakos 86, 5 százaléka volt magyar és csak 9, 8 százaléka szlovák (az új határokon túl 67 ezer magyar maradt). A visszaítélt területekre 1938. november 5-10. között vonult be a magyar honvédség, Horthy kormányzó Komáromba és Kassára látogatott el. Az utólagos kiigazításokkal a terület 12 012 négyzetkilométerre nőtt, a visszacsatolást az 1938:XXXIV. Az 1. és 2. bécsi döntés by Lili Oláh. törvény szentesítette. A területi revízió folytatódott: 1939 márciusában, amikor Csehszlovákia megszűnt létezni, Hitler engedélyezte, hogy Magyarország megszállhassa Kárpátalját. Az ekkor elfoglalt terület nagysága 12171 négyzetkilométer volt, 496 ezer lakossal, ezek 12 százaléka volt magyar. Az 1940. augusztus 30-án megszületett második bécsi döntés révén Észak-Erdély és a Székelyföld került vissza Magyarországhoz, a 43 591 négyzetkilométernyi területen élő 2185546 ember 51, 4 százaléka volt magyar.
2010. augusztus 30. 09:32 Múlt-kor, MTI Hetven évvel ezelőtt, 1940. augusztus 30-án hirdették ki a tengelyhatalmak - Németország és Olaszország - külügyminiszterei a bécsi Belvedere-palotában a "második bécsi döntést", lényegében egy döntőbírói ítéletet, amely két évtizeddel Trianon után mintegy 43 ezer négyzetkilométernyi területet juttatott vissza Magyarországnak két és fél millió lakossal. A magyar csapatok, a 2. magyar hadsereg egységei 1940. szeptember 5-13 között vonultak be a visszakapott területre. 1 bécsi döntés könyv. Út a háborúba A trianoni békeszerződés után a magyar politika fő célja a területi revízió lett. A Csehszlovákiával szembeni magyar területi igényeket a Hitler, Mussolini, Chamberlain és Daladier között 1938. szeptember 29-én létrejött müncheni egyezmény záradéka értelmében kétoldalú közvetlen tárgyalások útján kellett volna rendezni. Ezek eredménytelensége esetére angol-francia-német-olasz döntőbíráskodás jött volna szóba. Az 1938 októberi kétoldalú komáromi tárgyalások öt nap után megszakadtak.
Amikor Moszkva 1940 júniusában elérkezettnek látta az időt, hogy visszaszerezze az első világháború után Romániához került Besszarábiát és Észak-Bukovinát, Bukarest részéről nem talált ellenállásra. Utóbbi nem vállalt három fegyveres konfliktust a Szovjetunióval, Magyarországgal és - Dél-Dobrudzsa kapcsán - Bulgáriával szemben. Az egyik fél mindig jajgatni fog A süketek párbeszéde Dicsőséges hódítás?
2010. augusztus 30. 09:32 Múlt-kor, MTI Dicsőséges hódítás? A magyar hadsereg 1940. szeptember 5-én lépte át a határt, 8-án a Királyhágóig jutott. 1 bécsi döntés szinonima. 9-én Ördögkútnál halálos áldozatokat követelő tűzharcra került sor, de ez volt az egyetlen fegyveres incidens. 11-én érték el Kolozsvárt, 13-án az új román-magyar határt. A nagyváradi és szatmárnémeti bevonuláson Horthy Miklós kormányzó is részt vett, az első hónapokban Észak-Erdélyben katonai közigazgatás működött. A területgyarapodásért az ország komoly árat fizetett. Németországot az érvényes megállapodásokon felül nyersanyaggal és élelmiszerekkel támogatták, még a belső szükségletek rovására is (kenyér- és lisztjegyet vezettek be). A hazai német kisebbség kötetlenül szervezkedhetett, radikális lépések történtek a "zsidókérdésben", személyi változások a politikai életben. Az ország csatlakozott a tengelyhatalmi szerződésekhez - mindez a hazai szélsőjobb követeléseivel esett egybe. Teleki Pál gróf, miniszterelnök tudta: a németek nem nyerhetik meg a háborút, a revíziót nem tőlük várta, de azt el kellett fogadnia.
Ady Endre – Léda versek (I) A 19. század végének új törekvései az ő költészetében teljesedtek ki első ízben. Neve új korszak kezdetét jelöli irodalmunk történetében. A magyar szimbolista költészet megteremtője. Életrajz 1877-ben született Érdmindszenten Zilahon érettségizik, majd Debrecenben jogot tanul 1900-tól Nagyváradon a Nagyváradi Napló munkatársa 1903. ismeretség és szerelem Diósi Ödönné Brüll Adéllal (LÉDA) 1904. Párizsban tudósító, élete során hétszer tölt itt hosszabb-rövidebb időt 1905-től a Budapesti Napló munkatársa1906. Új versek, a modern magyar líra első nagy állomása 1910. levelet kap rajongójától, Boncza Bertától (Csinszka) 1912. szakítás Lédával 1915. Iskolai segédletek - Irodalom - Ady Endre Léda versek. feleségül veszi Csinszkát, egy ideig Csucsán laknak a költő ekkor már súlyos beteg, majd Budapestre költöznek 1919 januárjában meghal Budapesten Kiegészítés: Rövid fogalommagyarázat Impresszionizmus:Egyszeri érzések, hangulatok, pillanatnyi lelkiállapotok megragadása. Egyéni látásmód: a világ dolgait nem tényszerűen ábrázolja, hanem az a fontos, hogy a milyen hatás gyakorol az emberre.
A Csinszka versekben már nyoma sincs a Léda versekre jellemző vívódásnak. Ezeket a verseket már hétköznapibb stílusban írta. A leghíresebb Csinszka vers az Őrizem a szemed, ami a Halottak élén című kötetben jelent meg 1918-ban. Ez a vers az öregedő férfi szerelmi vallomása. A versből kitűnik, hogy elsősorban egy társban szeretné megtalálni a vigaszt, Csinszka háttérben marad. Az első szakaszban a nyugalomról beszélnek. Az egymást fogó kéz és az egymásba néző szem képe biztonságérzetett áraszt. A megismételt "vénülő" melléknévben az öregség és a szerelem ellentétének feszültsége húzódik meg. A második szakaszban a kozmikussá váló kép ("világok pusztulása"), a sor elején lévő metafora ("ősi vad"), a rímek eltűnése a háborús rettenet, a riadalmat közvetíti. A harmadik versszakban megismétli az első strófát, amiért az érzelmi hangulati háttér megváltozott. Ezek a sorok már nemcsak a biztonságérzetet sugall, hanem a kozmikus pusztulás hatására a riadt egymásba kapaszkodást is. Az utolsó szakaszban lévő kérdésekre (miért, meddig) nincs és nem is lehetséges a válasz, a világ és az egyén sorsa egyaránt kiszámíthatatlan.
1914-ben végre személyesen is találkoztak Csucsán, a lány családjának birtokán, és 1915-ben már az esküvőt is megtartották. Szerelmük nem volt boldog, de a háborúban a költőnek menedéket jelentett ez a kései, szenvedélyesnek már kevésbé mondható szerelem. Erről vallanak a Csinszka-versek, amelyeknek a szépség és az idill őrzése jelentette a varázsát. Az Őrizem a szemed c. vers az idősödő férfi szerelmi vallomása, amelyben már nem a szenvedély kap helyt, hanem az egymásra találás vigasza. Az ütemhangsúlyos sorok népdalszerű egyszerűséget mutatnak. Az egymást fogó kéz és az egymásba néző szemek biztonságérzetet jelentenek. Az idill mögött ott lapul a halál közelsége, amely mindenkinek sorsa. Az első versszak szerint szerelem és öregség ellentétben áll egymással. versszak csupa nyugtalanság. A háború élményét csak a hazaérkezés öröme csökkenti, hiszen Csinszkával némileg biztonságban érzi magát, ám az otthoni hajlék is feszültséggel telik meg. A 3. versszak az 1. megismétlése, ám a hangulat már megváltozott: benne van a 2. szakasz riadalma, az egymást fogó kéz már görcsös egymásba kapaszkodást, a másikra való rászorulást jelenti.