Száz évvel ezelőtt tört ki az első világháború, amely nemcsak a 20. század nagy katasztrófáinak kezdete volt, de az európai zsidóság számára is jelentős fordulópontot jelentett. Német zsidó katonák egy csoportja A nagy háború – ahogy akkoriban nevezték – annak ellenére lett a zsidók tragédiájának egyik meghatározó eseménye, hogy kezdetben a zsidóság is nagy lelkesedéssel támogatta országa belépését a háborúba. A magyar zsidóság vezetői például a haza és a király védelmére szólították fel a harcba induló zsidó katonákat, az Országos Rabbiegyesület elnöke pedig ünnepélyes istentiszteletek tartására kérte rabbitársait. A zsidók a háború támogatásában valószínűleg integrálódási lehetőséget láttak, de sokaknál a pogromjairól hírhedt cári Oroszország elleni hadviselés is lehetett a lelkesedés oka. Az első világháború. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében szolgáló mindegy 300 ezer és a németeknél harcoló 90 ezer zsidó katona valószínűleg nem igazán számolt azzal, hogy a másik oldalon is zsidó hittársaikkal találják szemben magukat.
A német hadsereg kb. 12 ezer zsidó katonát veszített, a Monarchia részéről ez a szám kb. 40 ezer lehetett. A világ akkori zsidó népességének több mint egy százaléka veszett oda az első világháborúban, ilyen nagyarányú katonai veszteség a zsidóság történetében egészen az ókor óta nem volt. És akkor még nem számoltuk a háború civil zsidó áldozatait és a háború utáni pogromokban meggyilkoltakat. Az Oszmán Birodalomhoz tartozó Palesztinában élő zsidók is megszenvedték az első világháborút. 1914 és 1918 között az ott élő zsidóság száma különböző betegségek, de főleg a régiót sújtó éhség következtében 85 ezerről 45-50 ezerre csökkent. Jeruzsálem zsidó lakosságának az egyharmada veszett oda ebben az időszakban. A palesztinai zsidók azonban még így is szerencsésnek mondhatják magukat, ugyanis a törökök legszívesebben az örményekéhez hasonló népirtással kezelték volna a Palesztinába betelepült zsidók által okozott veszélyt. A vilghbor kezdete 1914 jlius 28 1918 november. A törökökkel amúgy szövetséges német diplomaták közbenjárásának köszönhetően végül nem valósult meg a palesztinai zsidó közösség lemészárlása.
A CNN által közölt adatok szerint messze a legtöbb menekült Lengyelországba érkezett, 548 ezer fő. Oroszországba 144 ezren menekültek, Magyarországra 133 ezren, Moldovába 98 ezren, Szlovákiába 79 ezren, Romániába 51 ezren. Az MTI szerint napról napra több, a háború elől menekülő ukrán állampolgár érkezik Romániába: míg a konfliktus első napján tízezren menekültek Románia felé, a pénteken közzétett összesítés szerint az előző 24 órában számuk meghaladta a 28 ezret. Első világháború kezdete. Hasonló ütemben emelkedik a Romániát – többnyire Magyarország felé – elhagyó ukrán menekülők száma is: csütörtökön több mint 22 ezren távoztak az országból. A háború kezdete óta Romániába érkezett 173 ezer ukrán állampolgár kétharmada utazott tovább, több mint 58 ezren azonban Romániában maradtak, közülük 1897-en kértek hivatalosan menedéket ott – közölte pénteken Lucian Bode belügyminiszter. A konfliktus kezdete óta húsz illegális határátlépést tapasztaltak a hatóságok az Ukrajnával közös határszakaszon. Címlapkép: Ukrajnai menenültek Tiszabecsnél, Magyarországon.
Egy ukrán parlamenti képviselő szerint Putyin célja, hogy egy olyan gigantikus birodalmat építsen, melyet korábban még soha nem látott a világ. Leszja Vaszilenko ukrán parlamenti képviselő erős hasonlattal kezdte mondandóját, s kijelentette, Ukrajna jelenlegi helyzete nagyon hasonlít ahhoz, amikor Hitler 1939-ben megtámadta Lengyelországot. A képviselő ezt követően kicsit odaszúrt két országnak, és kijelentette, Franciaország és az Egyesült Királyság "hátradőlt" és távolról figyelte a lengyel eseményeket, mondván, "ez nem rólunk szól, elég messze van". A zsidóság tragédiájának kezdete volt az első világháború - Kibic Magazin. Vaszilenko meglátása szerint a második világháború kezdete "lényegében azonos az ukrajnai helyzettel", és nagyon erős kijelentést tett Putyin céljai kapcsán: kijelentette, "Putyin nem fog megállni Ukrajnánál", kiemelve, hogy a Kremlhez rendkívül közel álló orosz újságírók már egy ideje arról beszélnek, hogy Putyin "tovább akar menni", és egy hatalmas káoszt akar előidézni Európában. "Putyin célja, hogy egy olyan orosz birodalmat építsen, amely nagyobb, mint bármi, amit a világ eddig látott".
14 perc olvasás Nyilvánvaló, hogy az első világháború törést jelent az európai történelemben, de korszakhatár-jellegére vonatkozóan már eltérő vélemények léteznek a szakirodalomban és a szélesebb történeti diskurzusban is. Ezek között három fő megközelítést különböztethetünk meg. Az első szerint egy korábbi, hosszabb időszak lezárását jelenti a háború. Ez az értelmezés dominált például a két világháború közötti francia és brit történetírásban. Napjainkban pedig van, aki így használja a "hosszú 19. század" fogalmát. A magyar történészek általában szintén az első világháború végét tartják a 20. század legfontosabb korszakhatárának. Egy másik periodizációs gyakorlat alapján a két világháború és a közöttük lévő két évtized együtt alkot egy korszakot, mely elkülönül az 1914 előtti és 1945 utáni időszaktól. Végül egy további irányzat az első világháborút egy hosszabb új korszak nyitányának tartja, mely az elterjedt felfogás szerint 1991-ig, az európai kommunista rendszerek összeomlásáig tart – ez a "rövid 20. század" koncepciója –, de vannak, akik szerint ma is az első világháborúval kezdődött érában élünk.
Röviden összefoglalva a fenti feltételeke: a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet, 500 m3/év vízigénybevétel alatti, a kút épülettel rendelkező ingatlanon van, magánszemély a kérelmező, a kút házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja; a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál, akkor a fennmaradási engedélyezés a jegyző hatáskörébe tartozik. Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása! A jogszabály meghatározza-e a gazdasági célú vízigény fogalmát? Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, vagy az állatitatás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez. Kutak Bejelentése 2018 Nyomtatvány. Vízjogi fennmaradási engedélyezés menete: A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt tervdokumentációt kell készíttetni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017.
[print_link] [email_link] Faék egyszerűséggel: A 2017. január 01. – 2017. december 31. között (teljes évben) az áfa alanyi adómentesség határa 8. 000. 000 forint. Mi az alanyi adómentesség, mi a 8. 000 forint értékhatár? A vállalkozások, hacsak nem választották az alanyi adómentességet, a termékértékesítésük és szolgáltatás nyújtásuk után áfát kötelesek felszámolni (vevőik megfizetni), és az áfa összegét az államnak be kell fizetni. Számokkal: ha a termék/szolgáltatás 1. 000, - Ft, akkor a vevőnek a 27%-os áfa kulccsal számított 270, - Ft-ot is fel kell számolni. Így lesz a termék végára 1. 270, - Ft, amiből 270, - Ft az államkasszáé. Aki az alanyi adómentességet választja (választhatja), a) az áfa fizetésére nem kötelezett, b) a neki felszámított általános forgalmi adó levonására nem jogosult, c) kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben az áthárított áfa nem szerepel Ilyenkor (alapesetben) áfa-bevallást sem kell benyújtani. Könnyen belátható, ha két árus egymás mellett ugyanazt a terméket árulja, ugyanazt a szolgáltatást nyújtja, az áfás 1.
Az áfa összegét már azon a számlán fel kell tüntetni, amellyel az értékhatárt átlépi a vállalkozás. Az áfás adózók adószámának hátulról számított harmadik számjegye kettes, az alanyi adómenteseké egyes. Mindaddig, amíg a NAV nem módosítja az egyes-t kettesre, a régi adószámot kell a számlán feltüntetni, függetlenül attól, hogy a számla már kell, hogy tartalmazzon áfát. (Ilyenkor, a kellemetlenségek elkerülése végett javasoljuk, hogy az "Áfa felszámítása értékhatár átlépés miatt" megjegyzést tüntessük fel a számlán, amíg a módosítás jogszerűen meg nem történik. ) Ha az értékhatár túllépése miatt szűnik meg az alanyi adómentesség, akkor az adóalany az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet. (Például, ha 2017-ben megszűnik az adózó alanyi mentessége az értékhatár túllépése miatt, akkor nem választhatja újra sem 2018-ban, sem pedig 2019-ben. Valójában csak 2020. január 1-től lehet ismét alanyi adómentes, mert az erre vonatkozó változás-bejelentő nyomtatványt csak 2019 végén nyújthatja be).