Szent István I. törvényeinek különlegessége, hogy István e törvények megalkotása során a törvények és a keresztény tanok közötti igen szoros összhang megteremtésére törekedett, amelyekben úgy tűnik, a bűnelkövetők felé irányuló fokozottan emberséges, jóságos megközelítés érvényesült, amellett, hogy az ellenszegülőkkel szemben sok esetben – az átnevelést célzó – igen szigorú vallási jellegű büntetések (például vezeklés, böjtölés) alkalmazását is előírta. I. Szent István, születési nevén: Vajk; latinul: Sanctus Stephanus (975 körül – 1038. augusztus 15. ) az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király. Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony fia. Szent István Intézet: Perintfalvi Rita egyházképe, a liberális kereszténység és az igazság kétélű kardja. A keresztény magyar állam megteremtője, az egyik első magyar katolikus szent, a magyar történelem kiemelkedő alakja és Magyarország fővédőszentje. Szent István király a Székesegyház oldalhajóján - Tóth Tibor Endre, PDM Sok vallásban övez tisztelet olyan szentnek tartott embereket, akiknek közös jellemzője, hogy életüket vallási szempontból rendkívülinek tekintik.
magyar nép ezerszáz évvel ezelőtt idegenként érkezett Európába, egy indoeurópai népek alkotta tengerbe, és harmincszorosára megszaporodva máig itt él. Ezért az egyedülálló "csodáért" igen nagy árat kellett fizetnie. Európa védőbástyája lett; igazán sem Nyugat-, sem Kelet-Európa nem fogadott be. Kultúránkból folyamatosan vesztettünk, többet adtunk Európának, mint amennyit kaptunk. Végigsöpört az országon a tatár, 150 évig török iga alatt nyögtünk, 250 évig a monarchia fosztotta ki az országot, majd az ország kétharmadát elcsatolták; kincseink jelentős része külföldre került, várainkat és kastélyainkat elpusztították. Egyik legkedvesebb ereklyénk Szent István kardja. Az első királyunk egykori tulajdonának tartott kardot – amely nemcsak kegyeleti tárgy, hanem a maga korának kimagasló alkotása – évszázadok óta a prágai Szent Vid-székesegyház kincstárában őrzik. ERDON - Átadták a felújított Szent István Király Múzeumot (videó). A kard 1368. augusztus 18-a óta biztosan a székesegyházban van, hiszen ettől az időtől kezdve szerepel a prágai leltárkönyvben úgy, mint Gladius S. Stephani Regis Ungariae cum manubrio eburneo, azaz Szent István magyar király kardja elefántcsont markolattal.
Nemcsak a nyersanyag azonossága, hanem a Szent István-kard ellenzőjének állati motívumvilága és belső motívum-összefüggése is ehhez a (bambergi) körhöz kapcsolódik. "A viking kor művészetét Kelet-Európa felől közvetlenül két nagy áramlat érte: az egyik 800 körül kezdődött, legfeltűnőbb eredménye az osebergi lelet új stílusú faragványaiban mutatkozott. Elsősorban a magyarországi avar birodalom virágzó művészetéből táplálkozott ez az áramlat. A másik a IX. század második felében indult meg és a X. század első felében már az egész skandináv és germán világ művészetében éreztette erős hatását. Elsősorban a honfoglaló magyarság művészete áll ezen áramlat hátterében (…) Ha azt a kérdést vetjük fel, hogy milyen kard lehetett a fiatalkorú Szent Istvánnak a legkedvesebb, akkor nem is lehetne megfelelőbbre gondolni, mint olyanra, amely a germán világ udvari köreinek is – amelyekkel rokoni kapcsolatban állott – a legjobban megfelelt…" – állapította meg Fettich Nándor. Ugyanezt a gondolatot Nagy Géza 1900-ban így fejezte ki: "Mellőzve a pogányságra emlékeztető régebbi szertartásos jelvényeket, Szent István megkoronáztatása alkalmával azokat olyanokkal helyettesítette, melyek a német császári udvar szokásaival egyeztek meg (…) A régi vezéri kardot fölcserélte egy másikkal, olyannal, aminőnek a vele rokonságban lévő német udvar útján jutott birtokába".
Ezért bizonyult szinte kiirthatatlannak a kereszténység, mert minél jobban üldözték, annál több lett a szimpatizáns, az érdeklődő és a hívő. A későbbi századokban a szentek tiszteletének hagyománya átalakult, kibővült, így az továbbiakban már nem csak az üldöztetés kárvallottjaira korlátozódott, hanem annak megállapításához más szempontokat is figyelembe lehetett venni. A szentség címét ilyen módon elnyerő személyek egyike István király volt, akinek szentté nyilvánításában fontos szerepet játszottak törvényei. István király I. törvényeinek egyik jellemzője, hogy (néhány kivételtől eltekintve) összességében meglehetősen enyhe büntetési tételeket tartalmaznak. Például a hirtelen felindulásból elkövetett gyilkosság esetén nem járt halálbüntetés: "Ha valaki haragra gyulladva vagy dölyfösségtől kevélyen szándékos gyilkosságot követ el, tudja meg, hogy tanácsunk végzése szerint száztíz aranypénzt fog fizetni. Ebből ötvenet a király kincstárába kell vinni, ötvenet adjanak a rokonoknak, tizet pedig a bíráknak és közbenjáróknak ajándékozzanak.
Professzor úr, mikor tükörbe nézel, nem keresed melyik szülőd vonásait véled felfedezni a rád visszatekintő tükörképben? Ezen még nem gondolkoztam, de úgy vélem, talán édesapámra, ha a Sors megengedte volna, hogy megérje ezt a kort és nem hadifogságban, hómezőn hal meg. Körösladányban nyugdíjas paraszt emberként sok jó tanácsot adva leszármazottainak, segítette volna az élet labirintusában a tájékozódásunkat. Hiszen 108 tábori levelezőlapot írt édesanyámnak (leánykori nevén Lőrincz Juliannának). Ötöt nekem, aki 9 éves voltam, mikor elindult erre a végzetes útra. Többek között azt tanácsolta: legyek mindenben kitartó és tanuljak latinul, mert azt mindenütt értik (akkor még így volt)! Prof dr mucsi imre b. Édesanyám 22 éves egyetemista koromban hunyt el. Így igazán idős szüleimet csak elképzelhetem. Édesapámnak 15 éves korában már családfenntartóként kellett, hogy viselkedjen, mert ők is árván maradtak és nagyobbik leánytestvére − szokásjog alapján − nem lehetett családfenntartó. Nagy család vagyunk, kb. 30 unokatestvérem van/volt.
és azt, hogy a magyar gyógyszerészet egy és oszthatatlan. Köszönöm a beszélgetést Kata Mihály emeritus professzornak, igyekszünk a nyomodban járni. G. M. A. 2016. január
2022. március 17. Pro Urbe kitüntetést kapott Prof. Dr. Mucsi Imre, az SZTE Mezőgazdasági Karának egykori dékánja - írta meg a Hódpress. A díjjal a város polgárainak érdekében végzett tevékenységét, valamint a város szellemi-, társadalmi, kulturális fejlődése érdekében végzett munkásságát ismerték el. Dr. Facsar Imre könyvei - lira.hu online könyváruház. Prof. Mucsi Imre 1976-tól 2006-os nyugdíjazásáig rövid kitérővel a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Főiskolai Kar (az SZTE MGK jogelődjének) alkalmazásában állt. Az állategészségügy, a gazdasági állatok szaporodásbiológiájának területén végzett kutatásaival, eredményeivel, oktatásával több ezer hallgatónak igyekezett olyan korszerű tudást átadni, mely a kor haladó gondolkodásának megfelel és megteremti a korszerű állattartás alapvető értékeit. A három évtizedes szakmai munkássága alatt főiskolai adjunktusi rangtól, szépen haladt a tudományos, szakmai ranglétrán, 1995-ben Göncz Árpád Köztársasági elnöktől személyesen vehette át egyetemi tanári kinevezését. 1976-tól tartó szakmai publikációs tevékenysége során elsősorban a szarvasmarha, a juh, a strucctenyésztés és tartás témakörében önállóan, vagy társszerzőként több mint 200 írásos publikáció, továbbá hasonló témakörökben háromszáz magyar és idegen nyelvű előadást tartott.