Magyar Közigazgatási Határok | Lechner Tudásközpont | Iparűzési Adó Lekérdezés

Tuesday, 16-Jul-24 06:52:22 UTC

• A területfejlesztési-statisztikai kistérség földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak. • A kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét, és illeszkedik a területfejlesztési- statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz. • A kistérségek területe, határa vagy más sajátossága nem érinti az önkormányzatok társulási szabadságát. Kistérségek - fogalom meghatározás, jogszabályi háttér | Térport. A korábbi százötvenen felül 18 új kistérség jött létre, így ma összesen 168 kistérség fedi le az ország területét. Budapest főváros – az eddigi szabályozás megtartásával – egy kistérségnek számít, valamint Debrecen is önálló kistérség lett. A felülvizsgálat során 294 település más kistérséghez csatolására került sor. E települések közül 217 település tartozik az új kistérségekhez, 77 település pedig saját kérésére került átcsatolásra másik, korábban is létező kistérséghez.

Kistérségek - Fogalom Meghatározás, Jogszabályi Háttér | Térport

Az OpenStreetMap® egy szabad adathalmaz, amelyet az Open Data Commons Open Database License licenc (ODbL) alatt tett közzé az OpenStreetMap Alapítvány (OSMF). Települések közigazgatási határai. Szabadon másolhatod, terjesztheted, továbbíthatod és átdolgozhatod adatainkat mindaddig, amíg feltünteted az OpenStreetMapot és közreműködőit. Ha módosítod vagy felhasználod az adatainkat, akkor az eredményt is csak azonos licenccel terjesztheted. A teljes jogi szabályzat ismerteti a jogaidat és kötelezettségeidet: Válassz listát, vagy keress név szerint Közigazgatási határ keresése

Kistérség – Wikipédia

Az adatbázis a magyarországi közigazgatási határok adatait tartalmazza országhatár, régióhatár, megyehatár, járáshatár, településhatár szinten. A különböző szintű határok (pl. megye, járás) külön is megvásárolhatók. A fekvéshatárok adatbázisa a települések belterületi és különleges külterületi (zártkerti) foltjait tartalmazza. Az állományok különböző - a felhasználó igényének megfelelő - mértékben generalizált változatokban is kaphatók, max. 1 méter élességű koordinátákkal. Az adatforrás szintű állományokat (cm éles adatokkal) az illetékes földhivatalok forgalmazzák. Kistérség – Wikipédia. Szolgáltatási formátum - ESRI shape: területszerű rajzelemekhez tartozó tulajdonságok tartalmazzák a közigazgatási egységek és a fekvések fontosabb ismérveit - DXF: közigazgatási nevek feliratként, a többi attribútum nélkül - WMS Ár A következő díjszámítási képletet kell alkalmazni. Fizetendő díj = A×E×db + ÁFA, ahol A = adattartalom szerinti szorzó, értéke: • település vagy fekvéshatár adatbázis vásárlása esetén 1, 0 • megyehatár és járáshatár adatbázis vásárlása esetén 0, 3 • régió és országhatár adatbázis vásárlása esetén értéke 0, 1 E = A táblázatban lévő felbontás szerinti egységár.

Nagykanizsa népessége Nagykanizsa utolsó becsült népessége 46 835 fő (2019 évben) [4], ami akkori Magyarország népességének 0. 48%-a (Zala megyének 17. 31%-a). Népsűrűsége 316 fő/km 2. Lakások száma 22453, népességet figyelembevéve, ez 2. 1 fő per lakás. Ha népesség azonos ütemben változna mint [2018-2019] időszakban (-1. 06%/év), 2022-ban Nagykanizsa lakossága 45 361 lenne. [0] Nagykanizsa területe 14840 hektár (= 148. 4 km²). Nagykanizsa megyei jogú város GPS koordinátái: 46. 459, 16. 9897. Nagykanizsai járásban, Zala megyében található. Településkereső Népesség éves%-os változása: [1870-1880] +1. 74%/év [1880-1890] +1. 06%/év [1890-1900] +1. 48%/év [1900-1910] +0. 92%/év [1910-1920] +1. 09%/év [1920-1930] +0. 3%/év [1930-1941] +0. 03%/év [1941-1949] -0. 78%/év [1949-1960] +1. 48%/év [1960-1970] +1. 2%/év [1970-1980] +1. 79%/év [1980-1990] +0. 31%/év [1990-2001] -0. 33%/év [2001-2011] -0. 61%/év [2011-2015] -0. 4%/év [2015-2017] -0. 47%/év [2017-2018] -0. 95%/év [2018-2019] -1. 06%/év Néhány település Nagykanizsa közelében Tizenkét település Nagykanizsa közelében népesség szerint sorbarakva.

A kisadózó vállalkozások tételes adóját választó vállalkozók kizárólag bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezettek és helyi iparűzési adóelőleg -bejelentési, -bevallási, és -fizetési kötelezettség, valamint adóbevallás -benyújtási kötelezettség nem terheli. Amennyiben a kisadózó vállalkozás e minősége szerinti adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll fenn, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel, akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2, 5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része. A kisadózó vállalkozás adókötelezettségének időtartama az adóévben: a) 12 hónap, akkor az iparűzési adóját évente két egyenlő részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. és kilencedik hónapjának 15. napjáig, b) 12 hónapnál rövidebb, akkor adóját két egyenlő részletben a kisadózó vállalkozás e minőségében fennálló adókötelezettsége adóéven belüli első és utolsó hónapját követő hónap 15. napjáig fizeti meg.

Az ügyet intéző Osztály/iroda Adóiroda Címe 2131 Göd, Pesti út 81. Ügyfélfogadási időpontok: Hétfő: 13-18 Kedd: szünetel Szerda: 8-12 és 13-16 Csütörtök: szünetel Péntek:8-12 Helyi iparűzési adó ügyleírás Ügyleírás: A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv. ) 35. §-a alapján a helyi iparűzési adóban adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység. A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén kívül folytatja. Az adó alanya a vállalkozó továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon. Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. Az adóalanyt azon településeken terheli iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, ahol székhelye, illetőleg telephelye található.
2. rész: Az iparűzési adó alapjának meghatározását és a kapcsolódó fogalmakat kezdtük el bemutatni. 3. rész: Az adóalap megosztásának részlet szabályait kezdtük el górcső alá venni. 4. rész: Az iparűzési adó alapjának további megosztási szabályaival folytattuk, és megvizsgáltuk az adóalap egyszerűsített meghatározásának módját is. 5. rész: Az önkormányzat által nyújtható adómentességeket és adókedvezményeket néztük meg, kiemelt tekintettel a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességre, és áttekintettük az adó mértékét, valamint az adó csökkentési lehetőségeit. 6. rész: Az adóelőleg megállapításáról, az adó bevallásáról és az adó megfizetéséről volt szó ebben a részben. A felmerülő kérdéseit felteheti weboldalunkon található elérhetőségeken és a Kapcsolat menüponton keresztül. Kép: Image courtesy of adamr at

A helyi iparűzési adót szabályozó, helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény az elmúlt években több alkalommal változott, az adó kiszámítása több ponton is összetettebbé vált. Az Adó Online oldalán megjelent cikksorozatunk célja, hogy a helyi iparűzési adó szövevényes rendszerét átláthatóbbá és követhetőbbé tegyük. Az iparűzésiadó-fizetési és -bevallási kötelezettség gyakorlatilag minden olyan személyt, illetve szervezetet érint, amely Magyarország területén vállalkozási tevékenységet folytat. Az adó kiszámításának és dokumentálásának megértése fontos, mert az önkormányzati adóellenőrzés ugyanolyan eséllyel előfordulhat egy vállalkozásnál, mint az állami adóhatósági vizsgálat. A szabályok vizsgálata során kitérünk a kapcsolt vállalkozások közötti adóalap megosztás lényegére és számítására is, melyre - a közelgő adófeltöltés miatt - fontos felkészülni, és érintheti mindazon vállalkozásokat, akiket a transzferárazás is érint. Miről szólnak a cikksorozat egyes részei? 1. rész: Bemutattuk az adónem lényegét, és emellett szó volt arról, hogy mit jelent az állandó és ideiglenes iparűzési tevékenység, kik válnak az iparűzési adó alanyává, mikor keletkezik, és mikor szűnik meg az adókötelezettség.

IPARŰZÉSI ADÓ A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként! Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet. Összesen: 3 db hozzászólás Vissza az előző oldalra

Adófizetési kötelezettség keletkezése, megszűnése ill. bárminemű változása tekintetében az adóalanyt 15 napon belül bejelentési kötelezettség terheli. A bevallás benyújtás határideje: - Iparűzési tevékenység esetén az adóévet követő év május 31. - Naptári évtől eltérő üzleti év esetén az adóév utolsó napját követő 150. nap. - Egyéni vállalkozó záró adóbevallás benyújtásának esetén a megszűnést napját követő 30 napon belül. - Szünetelő egyéni vállalkozó záró adóbevallás benyújtásának esetén a szünetelés napját követő 30 napon belül. Újrakezdés esetén adóbejelentkezési lap benyújtása, adóelőleg megállapítása kötelező 15 napon belül. Az adó mértéke: Iparűzési tevékenység esetén az adó összege: az adóalap 2, 0%-a. Adókedvezmény: Azok a vállalkozások, amelyeknél a vállalkozási szintű adóalap nem haladja meg a 2, 5 millió forintot 30% adókedvezményt vehetnek figyelembe az adójuk összegének megállapításánál. Adómentesség: 2016 adóévtől azokat a háziorvos, védőnő vállalkozókat, akiknek a vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg, adómentesség illeti meg.