Létrehozva: 2018. július 02. | Utoljára frissítve: 2022. március 31. Közzétételi egység: A szerv alaptevékenysége, feladat-, és hatásköre Irodavezető: Szűcs Tamás 3300 Eger, Dobó István tér 2. Elektronikus levélcím: [kukac] Telefonszám: +36 36/523-730 Fax: +36 36/523-779 Cserged Csaba csoportvezető 3300 Eger, Dobó István tér 2. Elektronikus levélcím: [kukac] Telefonszám: +36 36/523-700/850 mellék Bak Edit ügykezelő Telefonszám: +36 36/523-700/731 mellék Berzsenyi Csilla településfejlesztési ügyintéző Telefonszám: +36 36/523-700/853 mellék Ügyrend: Hatályos 2021. április 1-től: Közterület használattal kapcsolatos feladatok: A közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló 22/2014. (V. 23. Közterület felügyelet Magyarország - Telefonkönyv. ) önkormányzati rendelet 5. §-ban meghatározott engedélyezési, bejelentés-tudomásulvételi és egyéb feladatok ellátása. Egyéb feladatok: a) a közterületek rendeltetéstől eltérő használatára vonatkozó igények összegyűjtése, iktatásra előkészítése, alaki és tartalmi szempontból történő vizsgálata, szükség esetén hiánypótlás bekérése, b) az önkormányzati rendeletben meghatározott használati díjak befizetésével kapcsolatban a a díjak befizetésének ellenőrzése, c) az önkormányzati rendeletben foglaltak érvényesülése érdekében rendszeres kapcsolatot tartása a Városi Rendőrkapitánysággal, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával.
d) a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint azok elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendelet felhatalmazása alapján önkormányzati hatósági eljárás lefolytatása az engedély nélküli közterület használókkal szemben. e) Szabadtéren tartandó zenés táncos rendezvények részére rendezvénytartási engedélyek kiadása < Vissza
Villogó Csellengő diákokat ellenőrzött a rendőrség Eger belvárosában Szerző Szávoly Richárd 2020. 02. 06 - 16:35 A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság kiemelt figyelmet fordít a kiskorú diákok tanítási időben történő csellengésére, az áldozattá... Eltolta a babakocsit a gyöngyösi férfi Szerző Molnár Tibor 2019. 03. 12 - 13:21 A 25 éves férfi március 11-én reggel a gyöngyösi Jókai Mór utca egyik ingatlanának udvarára ment... Közélet A tisztább és virágosabb Egerért – elkezdődtek a tavaszi munkálatok Szerző EgerHírek 2018. 04. 05 - 08:17 A kora tavasszal kissé zord időjárás miatt később lehetett elkezdeni a tavaszi munkálatokat, de ennek is... Kérdés: Közterületen lehet autót mosni? Szerző EgerHírek 2017. 11. 07 - 08:05 Ezt a kérdést tette fel Csaba egy egri Facebook csoportban. Közterület eltérő használata. Utánajártunk, mi az erre vonatkozó szabály... Állhat-e évekig egy használaton kívüli autó ugyanabban a parkolóban? Szerző EgerHírek 2017. 09. 11 - 16:34 A rövid válasz: nem. De azért ez nem ennyire egyszerű: utánajártunk, mi az erre vonatkozó szabály... További cikkek
Adódott, hogy hazánk millenniumi ünnepségére megrendezzük az első újkori olimpiát, de nem éltünk a lehetőséggel. Lehetőségünk volt megpályázni a 2012. évi játékokat, de nem pályáztuk meg. Most újabb alkalom adódott hazánk számára. Reményünk volna 2020. évi olimpiai játékok rendezési jogát megszerezni. Csak akarni kell. Minden korban, minden nemzet öntudatát büszkeséggel töltötték el a győztesen megvívott harcaik diadala. Azok a bátor emberek, akik e győzelmet kivívják, hosszú időn át ünnepelt és megbecsült személyiségei lesznek nemzetüknek. (Gondoljunk csak az ókori maratoni futás történetére. Az olimpia története | Vajdaság MA. ) Ókori olimpiák színhelyének romjai A nemzetnek meg mindenkor szüksége van, akár csak egy olyan békés versengés megrendezésére is, melyben a résztvevők, a nemzeti öntudattól vezérelve győzelmet, világra szóló elismerést szereznek hazájuknak, városuknak, családjuknak és természetesen önmaguknak. E gondolat jegyében fogantak az ókori olimpiai játékok a görögországi Olympiában i. e. 776-ban, majd az újkori játékok, Görögország fővárosában; Athénben 1896-ban.
A sport tehát a politika eszközévé vált, és tulajdonképpen ez hozta el a hanyatlást. A vallási különbözőségek megosztották a Római Birodalmat, ezért a császárok az egység megteremtését azzal akarták elérni, hogy a rómaitól eltérő vallási szertatásokat betiltották. A pánhellén játékok (valamint ebből adódóan az Olimpia) is ennek esett áldozatául, de nem azonnal. Hivatalosan 393-ban szüntette meg I. Az ókori testkultúra 3. rész - Az olimpiai játékok | SamanSport.hu. Theodosius császár, amit a görögök nem tartottak be, törvénytelen módon folytatódtak a játékok. 435-ben II. Theodosius császár leromboltatta Olümpia Zeusz templomát és a versenyhelyszíneket, így végérvényesen megszűntek ezek a rendezvények. A sport fogalma több, mint egy évezreden keresztül teljesen eltérő vagy semmilyen jelentéssel nem bírt az európaiak számára. A felvilágosodás kora volt az, mely újra felfedezte a hellén eszmerendszert.
Később gyarapodott a versenyszámok mennyisége, aminek következtében egyre növekvő népszerűségnek örvendett az esemény. A győztesek fejére olajfaág koszorú került, egész életükre ingyen ellátták étellel-itallal őket, hősnek járó tiszteletet kaptak, szobrot emeltek nekik és egyre több görög hitte, hogy ezeket az embereket majd az isteneik kegyeikbe fogadják. A többi helyezettel nem foglalkoztak. A játékok idején szüneteltek a harcok. Az első néhány évtized után újabb futószámok jelentek meg, először Kr. Ókori olimpia versenyszámok. 708-ban pedig a pentathlon, melyet sokáig a legnagyobb becsben tartottak, győztese a legsokoldalúbb sportolónak számított (részegységei: stadionfutás, diszkoszvetés, távolugrás, gerelyhajítás, birkózás). Később birkózás és ökölvívás versenyszámokban, ill. a Kr. 6. században lovasversenyeken (négyesfogatok és lovaglás) is lehetett indulni. A legdurvább sport, a pankráció is ebben az időszakban jelent meg, melyek általában az egyik fél halálig tartottak. A nevezési szabályok némileg változtak, mikor az ifjaknak is lehetőséget adtak a bizonyítása (de csak a kevésbé veszélyes sportágakban).
Az ókori testkultúra egyik legfontosabb részegységeként mindenképpen külön kell említeni az olimpiai játékokat, hiszen ez volt a korszak legnagyobb és legtöbb embert megmozgató, rendszeresen megszervezett sportvetélkedője. A városállamok vallási szertartásaihoz kapcsolódott sok sportesemény, melyből a legjelentősebbek a pánhellén játékok, ahol szabad görög férfiak mérték össze erejüket békeidőben, amikre általában 4 évente került sor. Iszthmosz, Püthia, Nemea és Olümpia városokban zajlottak a versenyek, melyet az Olümposz hegyéről figyelő isteneknek ajánlottak. A városok egymással is versenyeztek, és mivel Olümpia (mely kb. 100 km-re van az Olümposz hegy lábától) nyert többször is, így a többi helyen később elmaradt a versenyek szervezése és a győztes hely versenyei éltek tovább, melyen minden település sportolói indulhattak. Ezekből a pánhellén rendezvényekből alakultak ki később az Olümpiai játékok néven megrendezett események, az első Kr. Olimpia – I. rész | Lakberendezés. e. 776-ban, Zeusz főisten tiszteletére, ahol még csak egy versenyszámban, a stadionfutásban nevezhettek.
Később bevezettek más futószámokat, a diszkosz- és gerelyvetést, távolugrást, birkózást, majd az ökölvívást, kocsiversenyt és pankrációt is, a versenyek időtartama pedig 5-6 napra nőtt. A győztesek, akik csak babérkoszorút kaptak, egész Hellászban óriási tiszteletnek örvendtek. A római hódítás után az olimpiák presztízse csökkent, végül I. Theodosius császár i. u. 393-ban véget vetett a több mint ezeréves tradíciónak, és betiltotta a játékokat. Az olimpiai eszme felélesztésével a reneszánsz óta próbálkoztak. A 17. századi Angliában, majd a francia forradalom alatt, 1796-tól rendeztek "olimpiai" játékokat, érdekesség, hogy utóbbi során használták először mértékegységként a métert. A 19. század második felében Angliában olimpiai fesztiválokat tartottak, az 1821-ben függetlenné vált Görögországban 1859-től került sor a Pánhellén Játékokra. 1869-ben ezért építették újjá márványból az ókori athéni stadiont, amely 1896-ban aztán az első újkori olimpiai játékok színhelye lett. Az olimpia eszméjét végül a francia Pierre de Coubertin báró vitte sikerre.