Musztafa oszmán szultán lánya és II. Mahmud oszmán szultán unokatestvére, Beyhan szultána magához vette. 1811-ben, a szultána Mahmudnak ajándékozta a lányt, aki nagy figyelmet szentelt a fiatal háremhölgynek. 1812-ben megszülte ez egyetlen leányát, Mihrimah szultánát. Mahmud időközben nagyon eltávolodott tőle, így Hoşyar Kadın magányosan élt, lánya halála után száműzték, 1859-ben halt meg. Gyermekei Mihrimah szultána (1812-1838) Források Hanim, Melek. Thirty years in the harem: or, The autobiography of Melek-Hanum, wife of H. H. Kibrizli-Mehemet-Pasha (1872) Aslan, Mehmet. Türk edebiyatında manzum surnâmeler: Osmanlı saray düğünleri ve şenlikleri. Atatürk Kültür Merkezi Başkanlığı, 66. o. (1999). Wikizero - Mihrimah szultána. ISBN 978-9-751-61187-1 {{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}} This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit). Text is available under the CC BY-SA 4. 0 license; additional terms may apply. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
Élete [ szerkesztés] Mihrimah portréja. Tiziano 1555-ös festménye 1522-ben született Isztambulban, Hürrem szultána és I. Szulejmán második gyermekeként. Féltestvére Musztafa herceg, akit a szultán 1553-ban kivégeztetett, édestestvérei Mehmed, Abdullah, Szelim, Bajazid és Dzsahángír. Nevének jelentése: "Nap és Hold", állítólag nagyanyja, Ajse Hafsza szultána adta neki a nevét, hogy életét egyszerre ragyogja be a Nap és a Hold fénye, soha ne legyen sötétségben. A szultán kedvenc gyermeke volt, ugyanis kívül-belül anyjára hasonlított, akárcsak öccse, Bajazid herceg. 1539. november 26-án, 17 évesen Mihrimah hozzáment Rüsztem pasához, ezzel is erősítve anyját, aki tervei megvalósításához így nyert megbízható szövetségest. Három gyermekük született: Ayşe Hümaşah szultána, Sultanzâde Murad és Sultanzâde Mehmed. Hürrem halála után, 1558-tól Mihrimah vette át anyja helyét mint a hárem vezetője. Majd fivére, II. Mihrimah sultana halála oka video. Szelim uralkodása alatt a válide szultán rangot kapta meg. Ő volt az egyetlen szultáni sarj, aki betöltötte ezt a tisztséget, mivel a válide cím az uralkodók édesanyját illette meg.
Megértéseteket köszönöm a fordítók nevében is! 🙂 Nagyon köszönjük a feltöltéseket! Egy remek sorozat, egyszerűen imádom!!! Kedvelés Kedvelik 1 személy Nem a Csodálatos század folytatásának tartalma, amit a "Sorozat folytatása 1. rész"-ben ír, hanem csak az Ön elképzelése szerinti forgatókönyv? Mihrimah, Szelim, Szümbül aga már nem lesz a folytatásban? Azaz a sorozat folytatása (Kösem) 20 évvel Szulejmán halála utáni időben játszódik, kimarad a köztes idő? Igen sajnos kimarad a köztes idő. Szulejmán. Se Mihrimah, se Szümbült nem láthatjuk már. 😦 Köszönöm a választ. Szomorú! A Törökök ugrottak időben ekkorát, vagy csak hozzánk nem érkezik el? Még csak erre szeretnék választ kapni, -többet nem kérdezgetek-. Előre is köszönöm. Igen a törökök ugrottak ekkorát. Kedves Admin! Nem lehetne, hogy az elejétől, a korábbi évadokat is feltegye? Mindig az első két évadról maradok le 🙂 Tervezzük, hogy az első két évadot feliratosan megcsináljuk, de ez egy távlati terv, nem mostanában lesz meg, de egyszer elkezdjük!
– Nemcsak a jobboldalnak, de az egész országnak sem érdeke, hogy Gyurcsány Ferenc közvetett vagy közvetlen módon újra kormányra kerüljön – mondta az Alapjogokért Központ igazgatója a Mandinernek adott interjújában. Szánthó Miklós: minden eszközzel fellépünk a Facebook véleménydiktatúrája ellen – MINDEN SZÓ.hu. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Mandinernek adott interjújában elmondta, hogy az elmúlt években nem csupán Vörös Imre volt alkotmánybíró fogalmazott meg olyan kijelentéseket, melyek "totálisan antidemokratikusak". A volt alkotmánybíró a héten fogalmazta meg azon elképzelését a Klubrádióban, hogy egy új parlament akár egyszerű többséggel is hatályon kívül helyezhetné az Alaptörvényt. 👉 "Számos baloldali »jogtudós« beszélt ilyesmiről az elmúlt években, hogy hogyan is kellene »visszaépíteni a megszűnt jogállamot« a majdan csak feles többséget szerző rémkoalíciónak. Bár szerintem nemcsak a jobboldalnak, de az egész országnak sem érdeke, hogy Gyurcsány Ferenc közvetett vagy közvetlen módon újra kormányra kerüljön, érdemes megnézni ennek a »restart jogállam« ötletcsomagnak az evolúcióját" – fogalmazott Szánthó.
Közzétéve 2019 okt 23. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. Azt mondta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Kossuth rádióban, hogy a Fidesz a 2010-es választások óta nem szerepelt olyan jól, mint most, október 13-án, az önkormányzati választáson. És hogy az eredmény valamint a jobboldali szavazótábor hangulata, közérzete között nagy szakadék van. Fordítsuk le türkről magyarra: a jobboldali szavazótábor vereségként éli meg a győzelmet… A jobboldali szavazótábornak nincs igaza. Vegyenek példát Szánthó Miklósról, aki tanult ember, s mint ilyen, a jobboldali szavazótábornál jobban tudja, hogy mi van. BLA|arena – Szánthó Miklós: A posztkommunista struktúrák megtörése zajlik a médiában - Batthyány Lajos Alapítvány. Ha azt mondja, hogy győztünk, akkor tessék örülni, felállva tapsolni, mert győzelem van, minden korábbinál fényesebb diadal. Ha még így sem megy, akkor jussanak eszünkbe Orbán Viktor szavai. Mindig jussanak eszünkbe Orbán Viktor szavai, de most különösen fontos, mert erősen kell koncentrálnunk. A miniszterelnök ugyanis vagy két évvel ezelőtt, az Ericsson budapesti irodaházának átadásán, azt mondta, hogy a valóságot magunk felé kell hajlítanunk.
A köztársasági elnök ezt követően tűzheti ki a népszavazást. Szintén feltételezve, hogy ezt már aznap, február 15-én megtenné az államfő, ettől naptól számított 70-90 napon belülre lehet kiírni a népszavazást – fejtette ki Szánthó Miklós. Kiemelte: ha nincs is semmilyen jogorvoslat, és minden érintett szerv napon belül vagy egy nap alatt végez – a több napot/hetet igénybe vevő ügymenettel – leghamarabb "egy lehetetlenségig felgyorsított eljárásrendben is" április 26-án lehetne megtartani a referendumot. Szánthó Miklós: Az ellenzék puccsot készítene elő a demokrácia ellen. Szánthó Miklós kitért arra is, van egy kivételes szabály, amely szerint egy népszavazást akkor is ki lehet tűzni, ha más kérdésben a köztársasági elnök már korábban népszavazást írt ki, és ez utóbbi időpontjáig legalább ötven nap van hátra. Ennek alkalmazásához azonban legkésőbb február 12-én ki kellene tűzni az ellenzék által kezdeményezett kérdésekben a népszavazást. Ez azonban – mint az Alapjogokért Központ igazgatója fogalmazott – "a legextrémebb felturbózással sem tud kijönni".
Nem erőszak hatására, de nem is feltétlenül racionálisan: ahogy egy német jogtudós megfogalmazta, a tekintély "kevesebb, mint egy parancs és több, mint egy tanács". Az bizonyos tehát, hogy a korlátlan egyenlőségelvűsdire alapozó posztmodern progresszió élettanácsával szembemegy a tekintélytisztelet, hiszen utóbbi valamilyen, a múltból (hagyományból) fakadó ismérvre alapozva a hierarchikusságot teszi meg a "jó rend" alapjaként. Az alá-, illetve fölérendeltség természeti adottságának elfogadása pedig nyilvánvalóan óhatatlanul magában hordozza az általános társadalmi tapasztalatból (tehát a hagyományból) táplálkozó előítéletek fenntartását, valamint a természetes egyenlőtlenségek és különbségtételek elfogadását. Egy felsőbbségnek – például a Teremtőnek – történő engedelmesség, magának a Teremtésnek a tisztelete pedig egyben önkorlátozást, saját vágyaink megzabolázását is jelenti – ami szintén szembemegy a posztindusztriális, lájkközpontú fogyasztói társadalom önmegvalósítást, magamutogatást és az engedelmességgel szemben engedékenységet hirdető életeszményével.
Ott ültem pár napja résztvevőként egy kerekasztal-beszélgetésen, és megint rá kellett jönnöm, hogy nemcsak a világ értelmezése választ el a liberálisoktól, de "egyszerű" szavak megközelítésében is óriási szakadék tátong közöttünk… "Magyarországon ma autokratikus kormányzás van" – hívta fel vitapartnerem figyelmemet a hazánkban zajló folyamatokra, magyarán arra, hogy tekintélyelvűség ül tort a szeretett (liberális) demokrácián. Pedig a tekintély és a tekintély tisztelete alapvetően jó, pozitív dolog – már az én konzervatív szememben. Maga a kifejezés – auctoritas – római, latin eredetű (bár Platón és Arisztotelész is foglalkozott az alatta értett tartalommal), és alapvetően egy személy vagy intézmény politikai és/vagy társadalmi presztízsét értették rajta, de magához a fogalomhoz szorosan kapcsolódott a családfőnek a családban (familia) betöltött "engedélyező hatalma", tehát tekintélye is. A tekintély fogalmát magát persze számtalan gondolkodó, tudós kutatta, értelmezte az ókortól napjainkig, és összességében (talán) azt mondhatjuk, hogy a tekintély azt jelenti: valakinek (vagy valaminek) olyan adottsága, képessége, jellemzője, amely miatt őt (azt) tiszteltjük, és e felsőbbség tiszteletétől vezérelve annak álláspontját (parancsát) legitimnek, külön indokolás nélkül is érvényesnek ismerjük el, annak engedelmeskedünk.
Mindezt különös megvilágításba helyezi az a tény, hogy nemrégiben Péterfalvy Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke belengette, a kormánynak jogszabályt kellene alkotnia a Facebook működéséről. Kirúgási hullám, bizalmi állások, holdudvarépítés, kiterjesztett hatáskörök, műkincsláz, alapítványi ügyeskedések és persze e nagy Kína is szerepel a Magyar Nemzeti Bank elnökének most véget ért első ciklusát vizsgáló szemlénk lezáró részében. Bibó István és az alaptörvény is ellentmond annak, hogy a kormányfő közérdekként jelölje meg, hogy ő maga vagy a hozzá közel állók felmentést kapnak a törvény alóformációink szerint az Orbán-kormány olyan jogszabály megalkotását tervezi, amellyel nonprofit társaságokra korlátozza azokat a médiaműhelyeket, amelyekben állami hirdetések megjelenhetnek. Rendkívül nagyvonalú üzletemberek játszanak a kormányzati térfélen: úgy ajánlották fel a kormányzati kiadók tulajdonosai az összesen több tízmilliárd forintra tehető cégeikben megtestesülő vagyont a nemrég létrejött médiabirodalomnak, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak, hogy egy fityinget sem kaptak, ráadásul semmilyen jog nem illeti meg őket cserébe.
Üde egy dolog lesz, nagyon. És akkor még azt is halljuk, hogy a Kúria nem nőtt fel intellektuálisan a feladathoz. Ezzel így kiegészítve előttünk áll a bunkó, kekeckedő, ellenzéki bíróság bájos képe, amely ráadásul akadályozza a törvényhozást is azzal, hogy ilyen ítéletekkel maga hoz törvényeket – a Fidesz szerint – és íme, előkerült a kalapból a nyuszi, a jogalap, miért is kell őket megrendszabályozni. És ez lesz, tehát meneküljön, ki merre lát. Lehet, hogy én vagyok figyelmetlen, vagy nem nagyon nézek birodalmi teleképet, de még életemben nem hallottam sem az "Alapjogokért Központ" nevű műintézményről, sem pedig annak deli igazgatójáról, bizonyos Szánthó (sic! – lásd Csörgheő Csuli/Úri muri) Miklósról, de Isten segedelmével tegnap ez is megtörtént, és rögvest hatalmas örömöket okozott nekem. A fiatalember büszkén vallotta be, hogy kurva, a NER kurvája. A dolog a következőképpen zajlik: a megidézett műintézmény két dolgot csinál, pénzt kap a Fidesztől, cserébe elmondja mindenkinek a Fidesz véleményét, és erre büszke.