Muszáj vagyok kiírni magamból a frusztrációm, hiszen a négy fal között üldögélek hetek óta. Frissen diplomáztam idén januárban a Corvinus egyik "menő" szakáról, elég jó átlaggal. Utolsó fél évben szakmai gyakorlatoztam egy nagynagy multinacionális cégnél, egész jó feladatokat kaptam, azonban a fizuval kitörölhetem a seggem. Eddig ez persze belefért, mert befektetés, miegymás azonban most már kéne valami rendes állást is szakítani. Persze tudom, hogy ez kb a lehető legrosszabb helyzet egy pályakezdőnek, azonban az, hogy a kibaszott LinkedIn-n az "entry level" pozikra is 2-3 év tapasztalatot kérnek nevetséges. Leírás alapján exceltologató, ppt gyártó pozíciókra is ez az elvárás. Diploma minősítése corvinus di. Hogy a faszomba lehet így elkezdeni bármilyen karriert? Van 1 év gyakornoki tapasztalatom, illetve 1 évet gimi után dolgoztam rádiós riporterként, vagyis úgy érzem kicsit "extra" a cv-m. Csinálgatok ilyen-olyan trainingeket is, hogy még rátehessem a cv-re (ami nevetséges, hogy diploma mellett még ez is kell). A cégnél ahol gyakornokoskodok hire freeze van, meg amúgy se vettek volna fel, hiszen pici team-be dolgoztam be.
A pályázati anyagnak az alábbiakat kell tartalmaznia: 1. Az eredetileg védettel megegyező diplomamunka (diplomaterv, szakdolgozat) 1 nyomtatott példányban (nem szükséges keménykötésben, elegendő fűzve) és 1 elektronikus példányban, Pdf formátumban (emailben), legalább egy opponensi véleménnyel (szkennelve vagy fotózva). 2. A pályázó által elektronikusan kitöltött információs lap a következő adatok megadásával 2. 1. a pályázó neve, értesítési címe (postai cím, telefonszám, email cím), 2. a felsőoktatási intézmény megnevezése (egyetem/főiskola, kar, tanszék, szakirány) és címe, 2. 3. a képzés jellege, amelyben a dolgozat készült (főiskolai illetve BSc vagy egyetemi illetve MSc) 2. 4. a diplomamunka védésén a diplomamunkára kapott érdemjegy, és a diploma (oklevél) minősítése. Szociológia - mesterképzés. (A leckekönyv záróvizsgával kapcsolatos oldala szkennelve vagy fotózva. ) 3. A pályázat szöveges része, mely röviden összefoglalja a diplomamunka lényegét, a kidolgozás módszerét, és utal a gyakorlati alkalmazhatóság lehetőségére.
A 2018/2019-es tanévben diplomázó MSc és BSc hallgatók számára a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság idén 20. alkalommal hirdeti meg a Lőrincz Péter Diplomamunka Pályázatot. Hallgatóknak - Budapesti Corvinus Egyetem. Olyan diplomamunkákat várunk, melyek újszerű eredményeket tartalmaznak a logisztika és ellátási lánc területéről. Pályázhatnak azok a végzős, nappali vagy levelező képzésben részt vett hallgatók, akik logisztikai, illetve a logisztikához szorosan kapcsolódó területről (ellátás, ellátási lánc, szállítási lánc, készletezés-raktározás, elosztás, újrahasznosítás, beszerzés, termelés, informatika, kontrolling, minőségbiztosítás, stb. ) írták diplomamunkájukat; magyar nyelven, esetleg angol vagy német nyelven, de hazai felsőoktatási intézményben készítettek diplomamunkát (diplomatervet, szakdolgozatot); diplomamunkájukra legalább jó (4) osztályzatot kaptak és legalább jó (4) minősítésű diplomát szereztek. dolgozatuk nem titkosított, illetve amennyiben titkosított, akkor a szerző vállalja azt, hogy a dolgozat a bíráló bizottság tagjai számára teljes egészében megismerhető, illetve amennyiben helyezést ér el, akkor a benne szereplő szakmai munka és annak főbb eredményei publikálhatóak.
A járványkezelés egyértelműen eredményes volt a bérek szempontjából is, a kormány újraindította a gazdaságot, Magyarország továbbra is a gazdasági növekedés pályáján áll, hangsúlyozta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Kiemelte: 2010 óta több mint duplájára emelkedtek a minimálbérek, ami "tolóhatást" gyakorolt a többi bérre is. Elmondta, a foglalkoztatás területén a rendszerváltás óta nem látott változások történtek, Magyarországon jelenleg 4, 7 millióan dolgoznak, 260 ezer alá csökkent a regisztrált álláskeresők száma. Az államtitkár ismertette, hogy 2021 január-májusban a tizenegy évvel ezelőttihez képest a bruttó keresetek 109 százalékkal, a nettó keresetek kedvezmények nélkül 112, 5 százalékkal, a családi kedvezményekkel számolt nettó keresetek pedig 119 százalékkal emelkedtek. Gazdaság: Sokan nyernek a 200 ezres minimálbérrel, de lesznek vesztesei a béralkunak | hvg.hu. Kijelentette, kilenc éve folyamatosan emelkedtek a reálbérek is. A nettó átlagkereset vásárlóértéke jelenleg több mint 60 százalékkal nagyobb, mint tíz éve.
Azonban megerősítette, hogy elviselhető lehet a legalacsonyabb bérek 19, 5 és 20 százalékos emelése, hiszen a 2016-os, hatéves bérmegállapodás első évére is rendkívül radikális minimálbér- és garantált bérminimum-növelésről állapodtak meg a kormányzattal, hiszen az előbbi 15, a kétszer annyi dolgozót érintő utóbbi pedig 25 százalékkal emelkedett akkor. 200 ezras minimálbér. A főtitkár azonban emlékeztetett, hogy a 2017-re szóló béremelést a kormányzat a vállalkozások terheinek enyhítésével kompenzálta, így akkor csökkent 9 százalékra a társasági adó, és a szociális hozzájárulás mértéke is 27-ről 22 százalékra mérséklődött. Perlusz most is hasonló ellentételezésekben reménykedik a kormányzat részéről. A munkavállalók részéről a Liga Szakszervezetek elnöke, Mészáros Melinda fejtette ki álláspontját az InfoRádióban, és jelezte, hogy a 2020-ról 2021-re váltó év során sajnos nem sikerült komoly béremelést kiharcolni, ami megtörte a korábbi éveket jellemző bérfelzárkózási folyamatot. A vezető reméli, hogy a napokban összehívják a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF), és ezen sikerül meghatározni a 2022-es minimálbért, akár egy többéves megállapodás keretében.
A szövetségnél is a szakképzett dolgozók vannak többségben - magyarázta -, így nem a 200 ezer forintra emelt minimálbér kigazdálkodása, hanem az ehhez mérten megemelt garantált bérminimum kifizetése lenne nagy kihívás. A tárgyalások két hét múlva folytatódnak, és terveik szerint november közepéig tartanak, hogy a munkaadók fel tudjanak készülni a jövőre várható nagymértékű béremelésre. A munkavállalói oldal képviseletében Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke kiemelte: a garantált bérminimumról még nem volt érdemi egyeztetés. Szerinte mindenképpen látni kell, hogy a vállalkozásoknak a kormány milyen támogatásokat ad majd, hiszen ha ezek jelentősek lesznek, akkor szerinte a garantált bérminimumot a minimálbérrel párhuzamosan egy lépcsőben kellene megemelni. Ennyire elég valójában a 200 ezres minimálbér: Románia, Horvátország is simán előzi a magyarokat. A gazdasági folyamatok elemzése alapján egyértelműen látszik, hogy a gazdaság képes ezeket az emelt béreket előteremteni. Ugyanakkor úgy vélte, hogy bizonyos szektorokban ehhez egyfajta állami beavatkozás is szükséges lehet.
Az ország egyes térségeinek eltérő gazdasági helyzetéről szólva a következő hét évet tekintve döntő fontosságúnak nevezte a felzárkózást. Nem engedhető meg ugyanis – mondta –, hogy míg Budapest jóval az EU-s fejlettségi szint fölött áll, addig a négy legrosszabb helyzetben lévő régiónk az EU húsz legrosszabbja között van. A források elosztásánál ezért az az igazságos és észszerű, ha ezekbe a térségekbe küldi a forrásokat a kormány. Egyetértésben a szakszervezetek és a munkáltatók: kell a 200 ezres minimálbér. Meg kell őrizni a kicsi és közepes falvakat és városokat is – hangoztatta. Kiemelt támogatás a mezőgazdaságnak Azt is előre jelezte, hogy a kormány megállapodást készül kötni az agrárkamarával arról, hogy a következő hét évben háromszor vagy négyszer annyi támogatást kapjon az agrárium és az élelmiszeripar, mint a megelőző hét esztendőben.
Véleménye szerint pedig a szélesebb munkáltatói réteget legkevesebb ötszázalékos munkáltatóijárulék-csökkentéssel kellene segíteni abban, hogy ki tudják gazdálkodni a legkevesebb húszszázalékos minimálbér-emelést, illetve a bértorlódást. Azt ugyanis nem tartja életszerűnek, hogy ha a képzettség nélküli takarító bérét egy lépcsőben húsz százalékkal emelik, a jelenlegi munkaerő-hiányos helyzetben bármelyik vállalkozás megengedheti magának, hogy a szakképzett dolgozók bérét ne emelje, ez pedig legkevesebb bruttó hatszázezer forintig biztosan érezteti a hatását, és ennek az emelt bértömegnek a járulékait kellene kitermelni – tette hozzá Rolek Ferenc. Összességében mindkét oldal a kiszámítható, stabil és folyamatos béremelésben érdekelt – legalábbis az elhangzottak alapján –, ám a munkáltatók inkább a kétlépcsős emelést választanák, és mindenképpen jelentős kompenzációt kérnének. A kormány részéről pedig Bodó Sándor azt hangsúlyozta, hogy egy gazdaságilag nagyon átlátható, nem túl bonyolult intézkedésre lesz szükség.