Hegyen völgyön, kacskaringós utakon át, a Miskolc Rally egyik legizgalmasabb szakaszán vezetett utam Bükkszentkeresztig. Őszinte leszek, ez nem az a távolság, amit az ember minden hétvégén megtesz egy jó ebédért, de túlzás nélkül mondhatom, hogy TOTÁL megérte a nettó 200 km utazás. Madárcsicsergés, csodás panoráma, friss levegő, kedves emberek és óránként alig néhány autó jár erre. És kis túlzás nélkül mondhatom, az a néhány autó is a Bükki Ízek előtt parkolt le. Legalábbis, amíg ott voltam. Ha van köztetek olyan, aki nem tudná hirtelen belőni, hogy merre induljon Bükkszentkereszt felé, akkor segítek egy kicsit: Miskolctól úgy 18 km-re, a Bükk egyik legszebb részén fekszik a nagyjából 1200 lelket számláló község. (Költői kérdés: egyáltalán van olyan része a Bükknek, ami nem a legszebb? Fanó Magdolna - Organikus kertészet és vendégasztal - Falusi turizmus. ) Családi házból alakították ki a Bükki Ízek Vendégasztalt, pont ezért érzik a vendégek annyira otthon magukat A Telekes család az éttermet egy kétszobás családi házból alakította ki, a vendégek pedig bent és az udvaron is ehetnek attól függően, milyen az idő, és persze, hogy mennyien vannak.
A balatoni nyaralás sokkal színesebb is lehet, mint a hagyományos fürdőzés és lángosevés. A magyar tenger számos kevésbé ismert, ám annál különlegesebb kikapcsolódási, szórakozási lehetőséget kínál. Cikkünkben a déli partról és vonzáskörzetéből mutatunk be néhány kihagyhatatlan programot, ha a tóhoz ellátogatva nemcsak strandolni szeretnénk, hanem új élményekkel is gazdagodnánk. Lillalulla, falusi vendégasztal és gasztroporta – Lulla Zamárditól nem messze, a saját kertjükben megtermelt alapanyagokból készít házias vacsorát a vendégház szívélyes tulajdonosa, egyben névadója, Lilla, valamint párja, Csaba, akik hangulatos, falusi otthonukban várják a vendégeket. Nem "kötelező", ám nagyon jó mulatság részt venni a vacsora előkészületeiben, a házigazdákkal együtt szedni a paradicsomot, a zöldségeket, a gyümölcsöket, a tésztához való finomságokat. Amit Lilláék nem tudnak a saját kertjükben megtermelni, azt igyekeznek a környékbeli kistermelőktől beszerezni, például a szarvasgombát vagy a kecskesajtot.
A Vidékjáró több tematikus napja a népi gasztronómiára, a falusi vendégasztal szolgáltatókra, a kézműves élelmiszer manufaktúrákra, HÍR védjegyes termékekre és a vidéki csárdákra fókuszálnak, hiszen a magyar gasztronómia a magyar kultúra egyik kiemelkedő eleme, változatos, kreatív ételféleségekkel, egyedi és karakteres íz-világgal büszkélkedhet. A magyar tájkonyhák tradícióit jelentő receptek a népi táplálkozás bölcsességét bizonyítják, hiszen a legegyszerűbb nyersanyagokból készíthető legkülönfélébb ételvariációkat tartalmazzák. Számos vidéki csárda és falusi vendégasztal szolgáltató évtizedek óta csiszolódott receptjei alapján készíti ételeit, őrizve a magyar népi ízek és tájegységek hagyományos ételeinek és italainak ápolását. Ezen kívül a kézműves élelmiszer manufaktúrák közül kiemelkedőek a sajtkészítők, tekintettel arra, hogy jelenleg Magyarországon hiányzik a sajtfogyasztás kultúrája, maguk a vásárlók is kevés sajtféleséget ismernek, holott a sajt az egészséges étkezés elengedhetetlen alapanyaga.
Az Etna (szicíliai nyelven Muncibeddu, olaszul Mongibello vagy Etna, latinul Aetna) egy napjainkban is aktív vulkán Szicília északkeleti részén, Catania és Messina között, a sziget keleti partján. Európa legmagasabb működővulkánja. Miért érdekes az Etna? Először is azért, mert a Föld valamennyi vulkánja közül az Etna kitöréseit jegyezték fel a leghosszabb ideje és a legrészletesebben. Több mint 1500 éve jegyzik fel. Másodsorban, mert működésének körülményei mai napig nem egyértelműek, ezért a vulkanológusok érdeklődésének középpontjában áll, akik a működés magyarázatára több, többé-kevésbé egyenrangú elméletet is kidolgoztak. A tűzhányó tudományos megfigyelése a 17. században kezdődtek. A vulkán kitörései Az 1669-es kitörés Az Etna tudományos megfigyelése a 17. Etna kitörés 2012 relatif. században kezdődött. Az az előtti kitörésekről csak költők, történészek és utazók feljegyzéseiből tudunk. 1865 óta a kitöréseket periódikusan vizsgáljuk. Ezekre a periódusokra az a jelemző, hogy mindig az utolsó kitörésük a legerősebbek.
Le kellett zárni az ottani Fontanarossa repülőteret is, a légi forgalom csak délelőtt fél 10-kor indult újra. Catania lakosságát arra figyelmeztették, hogy a hamutól veszélyessé vált a közlekedés a városban, akár gyalog, akár járművel indul el valaki. Maszk nélkül nem ajánlott az utcára menni. A hamu a helyiek fényképein is látszik: Az Etna az AFP szerint elmúlt 20 évben nem volt olyan aktív, mint idén február 16. Etna kitörés 2011 relatif. óta. A tűzhányó legutóbb a hétvégén, július 4-én tört ki, erről az Etna News osztott meg képeket:
Éjszaka lezárták, majd szerda délelőtt újra megnyitották a szicíliai Catania repülőterét, melyet sűrű hamuréteg lepett el az Etna vulkán újbóli kitörése miatt. Az olasz országos geofizikai és vulkanológiai intézet (INGV) adatai szerint az Etna éjjel egy órakor ébredt fel: a délkeleti kráterből tört elő a láva mintegy háromezer méter magasban, és ezzel egy időben sűrű hamufelhőt lövellt ki magából, amelynek magassága elérte az öt kilométert. A hamu teljesen beborította a vulkánhoz közeli Nicolosi városát és Catania utcáit, házait is. A helyi polgármesteri hivatal azt kérte, aki teheti, ne menjen utcára, mivel a hamuréteg síkossá tette az utakat és a járdákat. Etna kitörés 2021 schedule. Otthon maradásra szólították fel a légzési betegségben szenvedőket és időseket. Az utcákon tanácsolt az orrot és szájat elfedő maszk viselése. Európa legmagasabb működő vulkánja év eleje óta rendszeresen kitör. (MTI) Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
Éjszaka lezárták, majd szerda délelőtt újra megnyitották a szicíliai Catania repülőterét, melyeket sűrű hamuréteg lepett el az Etna vulkán újbóli kitörése miatt. A Fontanarossa repülőtér ismét üzemel - közölte a cataniai légikikötő kommunikációs irodája, hangsúlyozva, hogy a pályákat sikerült megtisztítani a hamutól. Az olasz országos geofizikai és vulkanológiai intézet (INGV) adatai szerint az Etna éjjel egy órakor ébredt fel: a délkeleti kráterből tört elő a láva mintegy háromezer méter magasban, és ezzel egy időben sűrű hamufelhőt lövellt ki magából, amelynek magassága elérte az öt kilométert. Felébredt az Etna, évek óta nem volt ekkora erejű kitörés. A hamu teljesen beborította a vulkánhoz közeli Nicolosi városát és a cataniai repülőteret is. Catania polgármesteri hivatala szerda délelőtt figyelmeztetést adott ki, mivel a hamu beborította a város utcáit, házait is. Azt kérték, aki teheti, ne menjen utcára, mivel a hamuréteg síkossá tette az utakat és a járdákat. Otthon maradásra szólították fel a légzési betegségben szenvedőket és időseket.
Károk, sérülések nem keletkeztek. Catania repülőterét este hat óra után lezárták. Az Etnával évezredek óta együtt élő szicíliaiak közösségi oldalaikon azt írták, a vulkán most komolyra vette a kitörést. Európa legmagasabb, 3350 méteres aktív vulkánja legutóbb január 18-án tört ki. Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek