Figyelt kérdés állítólag szexuális kapcsolatba lépett egy lóval, ebbe halt bele... 1/40 anonim válasza: 62% Jó vicc. Nem tudom hogyan halt meg, de ezt én leginkább városi legendának ítélném. Abból is az obszcénebb kategóriába valónak. 2010. jan. 16. 22:23 Hasznos számodra ez a válasz? 2/40 anonim válasza: 31% én is ugytom igen:D 1loval közösült v mi 2010. 22:46 Hasznos számodra ez a válasz? 3/40 anonim válasza: 2010. 22:50 Hasznos számodra ez a válasz? 4/40 anonim válasza: 29% Szamárról tudok (az öszvér is olyasmi) állitólag valami szolga rácsapott a szamár valagára, az megugrott, és gyakorlatilag átszakitotta a beleit annak a luvnyának. 22:58 Hasznos számodra ez a válasz? 5/40 anonim válasza: 15% A zsiráffütyit is te kérdezted?.. 22:59 Hasznos számodra ez a válasz? 6/40 anonim válasza: 29% Én is úgy tudom, ahogy a kérdező, szóval lehet benne valami. 23:11 Hasznos számodra ez a válasz? 7/40 anonim válasza: 56% Mária Terézia egy kielégíthetetlen luvnya volt. Az ajtaja előtt sorban álltak a férfiak.
Így Mária Terézia frigye is a politikai érdektől függött. Spanyol, bajor, porosz vőlegények neve merült fel, végül a választás a nála kilenc évvel idősebb Lotharingiai Ferenc Istvánra esett. Az esküvő 1736. február 12-én volt, és bár nem ez volt az eredeti szempont, a felek kivételesen szerelmesek is voltak egymásba. Erre bizonyíték, hogy a fáma szerint a pár alatt leszakadt az ágy azon az estén Karintiában, amikor megfogant a később 1780 és 1790 között uralkodó II. József. Amikor apjához – III. Károly néven magyar királyhoz – eljutott a hír, az csak annyit írt lányának: "Kívánom, hogy soha nagyobb baj ne essék… mert az ágy szorosságában derék casusok (= esetek) történtek… a többin meg Isten áldása legyen". Sokan úgy vélik: a pár szokásosnál is intenzívebb szexuális élete annak is volt köszönhető, hogy szükség volt minél több gyermekre a dinasztia és a politika érdekében. Összesen 16 utódjuk született. A bécsi üreges faló legendája Szerették egymást, bár Ferenc nem maradt hűséges: két grófnő is a szeretője volt az 1765-ben bekövetkezett haláláig, ami után felesége csak feketét volt hajlandó viselni.
Így tehát annak, aki a maga valójában szeretné látni a negyven évig regnáló királynő életművét, el kell hagynia ezeket az ideológiai eredetű sémákat, hiszen a kialakuló soknemzetiségű Magyarország 18. századi rohamos fejlődését aligha lehet a nemzet számára hasznos és haszontalan elemekre bontani. Mária Terézia valóban nagy taktikus volt, aki fel- és alkalmanként ki is használta népei, köztük a magyarok gyengeségeit, de tetteiben kár lenne érzelmi motivációt keresnünk. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy felvilágosult abszolutista politikáját fia, II. József (ur. 1780–1790), is követte, igaz, a "kalapos király" türelmetlenségéből és jelleméből fakadó kormányzati stílust a birodalom népei – és későbbi bírálói – már jóval nehezebben tolerálták. Tarján M. Tamás (Rubiconline)
Mária Terézia "bűnlajstromán" emellett a nagyarányú betelepítések, a Mádéfalván 1764-ben vérengzésbe torkolló erőszakos sorozások és a Temesi Bánságban 1778-ig fennálló magyar letelepedési tilalom tételei is szerepelnek, ezek nyomán pedig sokan súlyos vádakra ragadtatják magukat. Persze, történelmi emlékezetünkben a Habsburgok gyakran eleve negatív előítéletben részesültek, egy fontos tényt azonban mindenképpen tisztáznunk kell: Mária Terézia egy abszolutista uralkodó, ráadásul egy összbirodalomban gondolkodó királynő volt, így nemigen találhatunk ésszerű érvet arra, miért kellett volna tüntetőleg kedveznie Magyarország számára. Sokan ezt a racionális gondolkodást persze magyargyűlöletként élik meg, Mária Teréziát azonban politikájában nem az érzelem, hanem a ráció és a haszon elve vezérelte, ennek nyomán pedig számos olyan intézkedés is fűződött nevéhez, amit az utókor egységesen pozitívan ítél meg. A Theresianum 1746-os megalapítása és működése, a magyar udvari testőrség felállítása – ami egyébként irodalmi életünkre is pezsdítő módon hatott –, a nagyszombati egyetem Budára helyezése és Fiume Magyarországhoz csatolása nem arról tanúskodik, hogy Mária Teréziát bármilyen ellenszenv fűtötte volna nemzetünk iránt.
A Habsburg Birodalom ezekben a válságos órákban csak a britektől kapott támogatást, tehát rengeteget nyomott a latban, hogy 1741-ben, Pozsonyban a királynő megnyerte magának a magyar rendeket, akik utóbb 11 huszárezredet állítottak ki számára. Ennek köszönhetően Mária Terézia birodalma az 1748-ban megkötött aacheni béke után is megőrizhette egységét – sőt, Lotharingiai Ferenc (ur. 1745-1765), a királynő férje révén a császári koronát is visszaszerezte –, igaz, Szilézia tartomány azután Nagy Frigyes birodalmát gazdagította. Ausztria nyolc esztendővel később megpróbálkozott ugyan az értékes iparterület visszahódításával, ezúttal azonban nem csak a szövetségesek, hanem a szerepek is felcserélődtek: a hétéves háborúban Frigyes országa került az összeomlás szélére, az 1763-as hubertusburgi béke azonban mégis az 1748-as állapotokat rögzítette. A sziléziai küzdelmen túl egyébként Mária Terézia királynő uralkodására nem volt jellemző a háborúskodás: Nagy Katalin cárnő (ur. 1762-1796) később eredménytelenül próbálta meg őt bevonni törökellenes terveibe, és állítólag legidősebb fiának, az 1765-ben társuralkodóul vett Józsefnek a nyomására egyezett csak bele Lengyelország első felosztásába, aminek köszönhetően 1772-ben Galícia a birodalomhoz került.
Ugyancsak a gondoskodó uralkodót eszményképül állító felvilágosult abszolutista gondolkodás vezetett odáig, hogy 1767-ben Mária Terézia rendeletet adott ki az úrbéri terhek egységes rendezéséről, mellyel a szegényebb országrészeken élő jobbágyok helyzetét jelentősen megkönnyítette. Tíz évvel később aztán a királynő újabb történelmi jelentőségű intézkedést hozott, hiszen Magyarország történetében először bevezette a népoktatást, ami a Ratio Educationis szerint 6 és 12 esztendős kor között bírt kötelező érvénnyel. Mária Terézia fejlett szociális érzéke emellett az egészségügy fejlesztésében is megmutatkozott, miközben jelentős összeggel támogatta a betegek, idősek és árvák ellátását. Mária Terézia magyar megítélése ugyanakkor meglehetősen ellentmondásos, hiszen egyfelől fentebb felsorolt reformjai, másfelől viszont abszolutista kormányzási módszerei is súlyosan esnek latba. A királynőt gyakran gyanúsítják azzal, hogy "becsapta" a magyar rendeket, hiszen az 1741-es segítségnyújtás ellenére később rendeletekkel és a Kaunitz kancellár által javasolt államtanács segítségével kormányzott, miközben különálló tartományként kezelte az 1765 óta nagyfejedelmi rangra emelkedett Erdélyt.
Hogy Mária Terézia valaha félrelépett-e, az nem bizonyított, mégis kaptak róla szárnyra olyan legendák, amelyek szerint azokat a férfiakat, akik nem elégítették ki, kivégeztette. A legképtelenebb történet mégis az róla, hogy készíttetett magának fából egy belül üreges lovat, ami a nemi szervénél ki volt vágva abból a célból, hogy belebújhasson és oda helyezkedhessen a megfelelő pozícióban. Így közösült egy élő lóval, ami után lefejeztette azokat, akik a falovat készítették. Mivel emiatt sokan meggyűlölték, a legenda szerint néhány szolga meg akarta leckéztetni. A következő akció során a mén hátsójára csaptak egy akkorát, hogy az állat hirtelen hátrált egyet, ezzel halálos belső sérülést okozva Mária Teréziának. Kedvenc lánya leszbikus volt A királynő és meglepően modern nevelési elveket valló anya kedvenc gyereke Mária Krisztina volt. Ő volt az egyetlen, akinek megengedte, hogy szerelemből házasodjon, és úgy éljen, ahogy szeretne. Mária Krisztina ennek ellenére óriási botrányt okozott, miután kiderült, hogy viszonyba keveredett bátyja, József feleségével, Mária Izabella Bourbon pármai hercegnővel.
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2018. december 11. kedd 15:06 Bárányra hívták Rezeda Kázmért Vásárhelyre, advent első vasárnapjára. – Bárány… – gondolta Rezeda Kázmér, és e gondolat nem volt sem elandalgó, sem vágyakozó, ugyanis nem szerette sem a bárányt, sem a birkát. Nem bírta elviselni a szagukat nekik. Egyszer, még gyerekként büdöset evett valahol, rosszul lett tőle, s aztán úgy maradt ez a dolog a birkával. Magyarhonban ez olyan, mint a pálinkaivás dolga. – Na, még egy utolsót, hát ennyit aztán egérméregből is bé lehet venni igazán! – hangzik el mindig, ha az ember kifejti abbéli véleményét, hogy nem inna most már több pálinkát. Akkor mindig meg kell inni még egy sor utolsót és legutolsót. Így van ez a birkával éppen. – Hát még nem ettél rendes birkát! Ezt, a miénket kell megkóstolnod! A miénken nem fogod érezni, hogy birka. Ez nem is birka, ez bárány! FanaF1 felhasználó adatlapja - 5 szállásértékelés - 17 étteremértékelés. Tejes bárány! Olyan illata van, mint a kisbabának! És Rezeda Kázmér sehol sem bírta megenni.
Ferenc körút, 2-4 1092 Budapest Telefon: +36 1 249 5076 email: Fotó előhívás, fénykép előhívás, céges ajándéktárgyak, fényképkeret, fotókönyv, ajándéktárgyak, digitális fotókidolgozás. Nyitvatartási idő: Mo-Fr 09:00-18:30; Sa 09:00-13:00 Látszerész - 1145m Ofotért Boráros tér, 6 Nyitvatartási idő: Mo-Fr 09:00-18:00; Sa 09:00-13:00 motorkerékpár bolt - 1189m Hosuba Garázs Ferenc körút, 1 1094 Budapest Telefon: +36 1 456 0300 email: Nyitvatartási idő: Tu, Th, Fr 14:00-18:00 zálogkölcsönző - 158m Haller Zálog Haller utca, 22 1096 Budapest Telefon: +36 1 216 9089 Nyitvatartási idő: Mo-Fr 07:00-17:00; Sa 08:00-12:00 játékok üzlet - 1424m RajzfilmJátékok Ferenc körút, 28 1092 Budapest gyógynövény üzlet - 788m Planet Herb Kft. Páva utca, 6 1094 Budapest Telefon: +36703279508 Kratom, CBD oil, hemp related products.