2014-ben egy DNS-teszt során sikerült kimutatni az egyik gyanúsított, Aaron Kosminski DNS-ét az egyik áldozat mellett talált sálon. Fotó: David Berkowitz "Sam fia", vagy "44 kaliberes gyilkos" néven került a köztudatba David Berkowitz, aki 1977-ben tartotta rettegésben New York városát. Összesen hat embert ölt és hetet sebesített meg. Berkowitz azt állította, hogy az első támadása a nők ellen 1975 végén történt, amikor karácsony estéjén egy késsel megtámadott két nőt. Egy állítólagos áldozatot soha nem azonosítottak, de mindkét áldozatot elég súlyosan sebesítette meg. Az azonosított nőt Michelle Formannek hívták. Sorozatgyilkosok (könyv) - John Douglas - Mark Olshaker | Rukkola.hu. A "sorozatgyilkos" kifejezést valószínűleg Robert Ressler FBI-ügynök vagy dr. Robert D. Keppel alkotta meg a '70-es években. A köznyelvbe Ted Bundy (őt nevezték először sorozatgyilkosnak) és David Berkowitz kapcsán került be a kifejezés. Ted Bundy Theodore Robert "Ted" Bundy az USA leghírhedtebb sorozatgyilkosainak egyike. 1974 és 1978 között fiatal lányokat erőszakolt és gyilkolt meg szerte az Egyesült Államokban.
A… @k_sullie @WhirlpoolNation LYT VICC @IpacsTamara @markizaypeter A baloldali összefosás szintje hogy Kamu Geri speciális angolt beszél és ő a főpolgárme… Miért kell humor a NER-hez? Meg is néztem az első részt így ez a kaland hivatalosan is elkezdődött. Abszolút egy kellemes csalódás volt. Néhol… @blogueiratrans Kkkkkkkijjhjjhjkkkkkkkkkkkk eu amo seu humor 🤗☕A humor az intelligencia egy olyan szintje, amely kizárja a hülye embereket, hogy a valóságodba lépjenek. 🤗⚘🤍… @no_humor___ 😭phir kia hoga @gargantafrouxa Humor hétero 🤪 @pistoIer Nem, en am tudok vicces lenni majdnem a 12 eves kisfiu humor csak alca @pistoIer 11 evesek humor forrasa az en idombol humor jelek RT @EuPabloR: humor hétero @arturvinisa humor: hétero @_Zufii Kisi ne ni parha ig @_vitureis_ Humor hétero….. Így néz ki a történelem 10 legördögibb sorozatgyilkosa - Terasz | Femina. Humor hétero 😐😐 Humor hétero... humor hétero @imatheuscosta humor hétero
Helytörténeti egypercesek - így jellemezte Verrasztó Gábor kötetét Holló Szilvia Andrea történész szombaton a Millenáris Fogadóban tartott könyvpremieren. A II. kerület híres lakóiról és házairól harminckét történet szól. 2008. június 14. szombat 17:45 - Hírextra Közös az érdeklődési körünk - jegyezte meg a várostörténetet kutató szakember, aki hozzátette, hogy már az első történettől kölcsönzött kötetcím: A molnár, aki Lipót volt, igen figyelemfelkeltő. Számos városi legenda vár feltárásra - ebben is egyetértenek a szerzővel. Verrasztó Gábor ugyan orosházi születésű, de két évtized alatt budapestivé vált. Mostani lakóhelye a Júlia és Torockó utca sarkán regényes hely. Kis kerület, híres történetei. Az egykori Puszter-villában élt ugyanis Szabó Magda házvezetőnője, Szőke Julianna, aki nemcsak az írónő, hanem a szintén a közelben lakó Csizmadia Éva egy könyvének is főszereplőjévé vált. Természetesen Szobotka Tibor és Szabó Magda Júlia utcai közös otthonáról külön írás szól. A címadó fejezet Göbl Lipót molnár emlékét idézi föl, aki majorságot és fogadót épített a területen, amely ma - a molnár után - Lipótmező néven ismert.
Rosemary tovább fokozta a borzalmakat, mert szerette nézni ahogy férje megerőszakolja saját lányát, aki később teherbe is esett az apjától. Miután nagyüzemi gyilkosságsorozatba kezdtek, közönséges csavargókat, idegeneket és a környékbeli gyerekeket tüntették el és élték ki beteges vágyaikat. Miután a rendőrök elkapták őket, Fred még az előzetesben felakasztotta magát, a nő pedig azóta is börtönben sínylődik, a világnak pedig az lenne a legjobb, ha sosem jönne ki onnan. 1. Wolfgang Abel és Marco Furlan Ideológiai alapon homoszexuálisakat, prostikat és drogosokat gyilkoltak. Úgy gondolták mivel felsőbbrendűek, nekik ehhez joguk van. 10-27 gyilkossággal gyanúsították meg őket a tárgyalásukon, és bizonyítást nyert, hogy egy cigány drogos férfit élve égettek el, egy prostituáltat pedig aprólékosan szeleteltek fel baltával. Ezután egy papnak a fejét satuval préselték össze, egy csavargót pedig szintén élve égettek el. A gyilkosságok helyszínén kivétel nélkül mindenhol hagytak maguk után egy ideológiai magyarázatot a tettükről.
Július 15-én akasztották fel a pentonvillei börtönben. Christie tárgyalásának napja:
Több forrás szerint felesége és annak szeretője is a meggyilkoltak között volt. Börtön helyett légió? 1916-ban az eset főnyomozója egy levelet kapott, melyben egy névtelen azt állította, hogy egy szerb kórházban sebesülten fekvő ember a keress gyilkos Kiss Béla. A nyomozó leutazott a kérdéses kórházba, de Kiss megneszelte valahogy és addigra megszökött. Kiss a háború végeztével sem tért haza és eltűnése miatt soha nem tudta felelősségre vonni a rendőrség. Egyes források azt állítják, Kiss Béla meghalt a háborúban, mások szerint azonban új személyazonosságot vett föl és tovább élt. Azonban voltak, akik azt állították látták Pesten 1919-ben, de voltak, akik tudni vélték, hogy Kiss 1924-ben jelentkezett az idegenlégióba. 1934-ben pedig egy gyilkossági nyomozó látta New Yorkban. Ezt alátámaszthatja egy 40-es években előkerült Bela Kiss-t ábrázoló öregkori fotó. A folytatódó nyomozásban eljutottak egy Jakubec nevű nőhöz, aki Kiss első felesége volt, aki mutatott a nyomozóknak egy albumot, ami Kissé volt és 75 nő fényképét tartalmazta.
Pillanatnyilag biztonságban vannak, köszönhetően Jean tervének, hogy a mosodájának keresztény alkalmazottjaként Yvonne néven távozik. Jean gondtalan testvére, Jacques által hozott rossz döntés azonban tévesen vádolja Jean-t azzal, hogy egy német tiszt szeretője. Jean ezután náci munkatáborba kényszerül. Öntvény Jeremie Renier mint Jean Lavandier Charlotte de Turckheim mint Marcelle Lavandier Bruno Todeschini Philippe szerepében Michel Jonasz Armand Lavandier szerepében Louise Monot Sarah Morgenstern szerepében Nicolas Gob Jacques Lavandier szerepében Olivier Saladin mint breton Yulian Vergov Johann Von Berg szerepében Termelés Az Elrejteni szerelem Christian Faure rendező második filmje, amely a homoszexualitással foglalkozik. Korábban a Just a Love of Question (2000) című, televíziónak készült filmet rendezte, amely két fiatal férfi szerelmi történetét írja. Ez egyike azon kevés filmeknek, amelyek a homoszexuálisok deportálásáról szólnak a második világháború idején. (Lásd még: Bent. )
A Love To Hide lazán alapul a könyv Moi, Pierre Seel, Deporte homosexuel által Pierre Seel 1994-ben publikált. Külső linkek Elrejtendő szerelem az IMDb-n
Elrejtendő szerelem Rendezte Christian Faure Által termelt François Aramburu Laetitia Bartoli Pascal Fontanille Forgatókönyv: Pascal Fontanille Samantha Mazeras Főszereplő Jérémie Renier Charlotte de Turckheim Bruno Todeschini Michel Jonasz Louise Monot Nicolas Gob Zenéjét szerezte Károly udvar Filmezés Svetlana Ganeva Szerkesztette Jean-Daniel Fernandez-Qundez Kiadási dátum 2005. március 7. (Franciaország) Futási idő 102 perc Ország Franciaország Nyelv Francia A Love to Hide (francia címe: Un amour à taire) egy francia film, a televízió, a rendező Christian Faure, amelyet később 2005-ben lazán alapul a könyv Moi, Pierre Seel, Deporte homosexuel által Pierre Seel. Tartalom Az akció Franciaországban zajlik a második világháború idején. Egy fiatal zsidó lány, Sarah menekülni akar a Harmadik Birodalom karmai elől, miután látta, hogy szüleit és nővérét brutálisan megölte egy csempész, aki elárulta őket, miközben megpróbált menekülni Angliába. Rettegve védi őt gyermekkori barátja, Jean, egy homoszexuális, aki titkos kapcsolatban áll szerelmével, Philippe-vel.
Egy szerelem amit titkolni kell / Love to hide / Un amour a taire színes, feliratos, francia filmdráma 2005 Rendező:Christian Faure Szereplők: Jérémie Renier, Louise Monot, Bruno Todeschini A második világháború idején, Franciaországban játszódik a történet. A főszereplő Jean, édesapja mosodájának leendő örököse. Boldog szerelemben él Phillippel, aki munkásember, de próbálja a zsidókat menteni. Egy nap felbukkan Jean gyerekkori barátja, a zsidó Sara, akinek egész családját kiírtották menekülés közben. Jean haza nem viheti a lányt apja zsidóellenessége miatt, így a barátjához viszi. Phillipp szívesen fogadja. Kérdés, hogy a Jeanba hosszú évek óta szerelmes Sara hogyan viseli a két fiú szerelmét. Jean elég gyorsan tiszta vizet önt a pohárba, s Sara szereti annyira, hogy elfogadja a helyzetet. Hármójuk harmonikus barátsága töretlennek tűnik, ám Jean testvére Jacques kiszabadul a börtönből. Puszta testvéri féltékenységből, és a félreértések kegyetlen egymásutánjából következően gyakorlatilag megöleti testvérét.
Mert ez meleg pornó, nem a buzik reklámozása (sokak szófordulatával éljek), hanem egy film a homoszexuális szemszögből kitalált szereplőkkel. S nem mellesleg szerelmi négyszögről szól, melyet két meleg, egy heteroszexuális férfi és egy heteroszexuális nő alkot. Az alkotás rendkívül érzelem dús, tehát négy napi depresszió biztosított a megtekintése után. Összesen három darab meleg csóknál amúgy sincs több homoszexuális utalás a filmben, szóval akit csak ez tart távol a megtekintésétől, az nyugodtan belekezdhet, majd becsukja két percre a szemét. Tovább →
Holokauszt. Nem hiszem, hogy lenne olyan ember, aki nem tudná mit is takar pontosan ez a szó. A holokauszt nem más, mint a második világháború alatt elkövetett népirtás, mely jelentős részben a zsidókat érintette, de mellettük a szlávokat, romákat, testi fogyatékosokat, szabad kőműveseket, jehova tanúikat és a homoszexuálisokat is érintette. Részemről a holokauszt az emberi gonoszság, szűklátokörűség és kegyetlenség tökéletes iskola példája, melynek köszönhetően elgondolkozhat az ember, hogy akkor is most melyik fél érdemelne halált: az, akit selejtnek titulálunk, vagy az aki eldönti, hogy ki az aki nem életre való, azaz selejt. Megannyi alkotás készült ebben a témában (kiemelve a Schindler listáját, Sorstalanság, A zongorista), de épp ez volt az a film, amely talán a legmegrendítőbb, s legkegyetlenebb, melyet eddig láttam. Francia alkotásról van szó, ami mellesleg szerintem elég alul értékelt is egyben, habár főleg a témát nézve ez nem meglepő. Bevallom én is sokat gondolkoztam, hogy erről az alkotásról merjek-e írni.
Jean-nak (Jérémie Renier) már évek óta komoly barátja van (Bruno Todeschini), és nagyon szeretik egymást. Csakhogy háborúban nincs kegyelem, ember ember farkasává válik, mindenki besúgó, mindenki menti szánalmas kis életét – avagy gyáván megfutamodik. Jóllehet, a cselekmény kissé eltúlzott melodrámája és a hiányos vagy klisékkel terhelt filmes eszköztár alapján az Elhallgatott szerelem közepes alkotás, mégis felkavaró, mégis ámulatba ejtő. A film után nem tudsz enni, lélegezni – aztán beléd ívódik, teljességgel magadévá teszed, felfalod, és gazdagabb, bátrabb leszel az életben. Mert sosem lehet feledni, akit elvesztettünk, és sosem lehet megbocsájtani azoknak, akik eltaszítottak tőlük. Mert a lelkiismeret-furdalás örökké él, ahogy az emlékük is. Idebent, a szívünkben. Bogó