Ajánlja ismerőseinek is! Hazánknak olyan vidékét ajánljuk e kötet átnyújtásával az olvasónak-utazónak, amely bár nem tartozik a divatos üdülőhelyek sorába, de bátran állíthatjuk: van mit megnézni, felfedezni errefelé, az ország keleti végén, a Tiszántúlon. Hajdú-Bihar megye programok és látnivalók - GOTRAVEL. Mindenki tudja, hogy a Hortobágy a Világörökség része - de vajon hányan tudják, hogy milyen érzés szekéren járni a pusztát, testközelből látni a szürkemarhát, a ménest, az ősi mesterségüket ma is űző pásztorokat, csodálni a madarak vonulását? Mindenki tudja, hogy Debrecen az ország második legnagyobb városa, a magyarországi reformátusság központja, kétszer néhány hónapra az ország fővárosa is - de vajon ismeri-e mindenki a Nagytemplom mellett a viszontagságoknak kétszáz éve ellenálló líciumfa történetét; hányan sétáltak már az ezredforduló éveiben átalakulómegújuló főtéren, a korzón; s tudja-e mindenki, hogy itt látható az ország egyik leggazdagabb múzeumi gyűjteménye? Hajdúszoboszló legendás hírű gyógyvizéről mindenki hallott - de hányan próbálták már ki a 2000 nyarán épített Aquapark óriáscsúzdáit, s hányan tudják, hogy a fürdőváros modern művészeti múzeumában Picasso, Le Corbusier és Vasarely alkotásai is megtekinthetők?
Az Országos Meteorológiai Szolgálat pénteken az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzésében azt írta: este az Alpokalján és Zalában a déli szél viharossá fokozódhat. Szombaton délelőtt markáns hidegfront érkezik, amelyet nagy területen - leginkább a Dunántúlon, a Duna-Tisza közén és Zemplén, Szabolcs térségében - 70-80 kilométer/óra körüli legerősebb széllökések kísérhetnek. A magasabban fekvő területeken, illetve a front mentén kialakuló intenzívebb záporok, esetleg zivatarok környezetében 85-90 kilométer/óra feletti széllökések is előfordulhatnak. A viharos szél veszélye miatt Hajdú-Bihar és Békés megye kivételével az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adtak ki szombatra. Estére a legtöbb helyen veszít erejéből a szél. Hajdú bihar látnivalók balaton. Kiemelték továbbá, hogy délelőtt főként a dél-dunántúli, déli tájakon, majd délután északkeleten zivatarokra is készülni kell. Zivatarveszély miatt Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Zala megyére adtak ki szintén elsőfokú figyelmeztetést.
Település: Fejér megye, Mór Létrehozva: 2021-12-08 19:38:19 Láncos-kastély Egyik kedvenc műemlék épületem a Láncos-kastély. Nevét az előtte húzódó lánckerítésről kapta. Látnivalók Hajdú-Bihar megyében [antikvár]. Ez a látványosság Mór szívében található, a turistáknak nem kell messzire menniük, hogy megnézhessék. Az épületet a Luzsénszky család építtette. A kastélyt 2 íves, vörösmárvány keretű kocsibehajtó és 3 páros oszlopon vörösmárvány erkély díszíti. A bal oldali kocsibehajtóban a hatszögű padlókockán szignálva: Georg Ilsinger 1815. Ma bent az önkormányzat és a polgármesteri hivatal kapott helyet.
Közben felhasználjuk a sorozat definícióját, miszerint: a n =a n-1 +d. Bizonyítás: 1. A definíció felhasználásával belátjuk konkrét n értékekre: Az állítás n=2 esetén a definícióból következően igaz: a 2 =a 1 +d. Az állítás n=3 esetén is igaz, hiszen a 3 =a 2 +d=a 1 +d+d=a 1 +2⋅d. 2. Az indukciós fetételezés: "n" olyan n érték, amelyre még igaz: a n =a 1 +(n-1)d. Ilyen az előző pont szerint biztosan van. 3. Ezt felhasználva, bebizonyítjuk, hogy a rákövetkező tagra is igaz marad, azaz: a n+1 =a 1 +nd. Tehát azt, hogy a tulajdonság öröklődik. Definíció szerint ugyanis az n-edik tag után következő tag: a n+1 =a n +d. Az a n értékére felhasználva az indukciós feltevést: a n =a 1 +(n-1)d+d. Zárójel felbontása és összevonás után: a n+1 =a 1 +nd. Ezt akartuk bizonyítani. Számtani sorozat tagjainak összege A számtani sorozat első n tagjának összege: \( S_{n}=\frac{(a_{1}+a_{n})·n}{2} \) . A számtani sorozat első n tagjának összegét (S n) Gauss módszerével fogjuk belátni. Írjuk fel az első n tag összegét tagonként, majd még egyszer, fordított sorrendben is.
Számtani sorozat n. tagja Megkeressük, hogy a n -et hogyan írhatjuk fel közvetlenül az a 1, a d és az n segítségével. A számtani sorozat definíciójából következik: Ezek alapján megfogalmazzuk az sejtést. Hogy ez a sejtésünk helytálló-e, azt teljes indukcióval vizsgáljuk meg. Láttuk, hogy sejtésünk n = 1, 2, 3, 4 esetében igaz. Feltesszük, hogy n esetében igaz, azaz. Vajon n + 1-re öröklődik-e sejtésünk, vagyis igaz-e, hogy? A definíció miatt. Az indukciós feltevés miatt. Ezt helyettesítve a definíciós képletbe Ez megegyezik a bizonyítandó kifejezéssel, tehát bizonyítottuk, hogy minden n -re igaz:. (1) Ha valamilyen problémában a számtani sorozatnak az első n tagja a fontos, akkor az a 1, d, n, a n, S n közül három adatot kell ismernünk, a hiányzó kettőt az a n -re és az S n -re kapott összefüggések segítségével kiszámíthatjuk. Számtani sorozat n elemének összege Gauss gondolatmenetével bármely számtani sorozat első n tagjának az összegét kiszámíthatjuk., másrészt. Összegük:. Mivel most számtani sorozat tagjait összegezzük, minden számpárt felírhatunk d segítségével is.
Határozza meg a számtani sorozatot! 19. Három szám egy mértani sorozat három egymást követő tagja. Ha a 2. számhoz 8-at adunk, egy számtani sorozat három szomszédos tagját kapjuk. Ha az így kapott sorozat 3. tagjához 64-et adunk, egy új mértani sorozat három szomszédos tagját kapjuk. Határozza meg az eredeti három számot! 20. Egy számtani sorozat első 3 tagjának az összege 30-cal kisebb, mint a következő 3 tag összege. Az első 6 tag összege 60. Melyik ez a sorozat? 21. Egy számtani sorozat első négy tagjához rendre 54-et, 39-et, 28-at, és 20-at adva egy mértani sorozat egymást követő tagjait kapjuk. Határozza meg a mértani sorozat kvóciensét! 22. Egy számtani sorozat 2. tagja 7, e sorozat első, harmadik és nyolcadik tagja egy mértani sorozat három egymást követő tagja. Határozza meg a mértani sorozat hányadosát! 23. Egy sorozatról tudjuk, hogy $a_10 + 2 a_8 = 3 a_9$ és $a_4 = 24$. Mennyi $a_7$, ha 24. a) Egy cég árbevétele az első évben 100 ezer dollár volt és azóta minden évben 20 ezer dollárral nő.
50 + 51 + 52 + … + 100 =? 20 + 21 + 22 + … + 67 =? Ha maga az első n természetes szám összegére adott képlet nem is használható ezek kiszámításában, az ötlet ugyanúgy működik: első tag plusz utolsó tag, s az ilyen összegpárokból mindig fele annyi, ahány összeg-pár képezhető. A módszer azért működik, mert hátulról "egyenként haladva visszafelé", meg előről "egyenként haladva előrefelé" mindig eggyel csökken illetve eggyel nő az összeg. 3. feladat: lépjünk még egyet! A következő összegek kiszámításában is ugyanez az ötlet lesz a segítségünkre (megoldások a bejegyzés végén): 5 + 10 + 15 + 20 + … + 85 + 90 + 95 + 100 =? 3 + 6 + 9 + 12 + 15 + … + 51 + 54 + 57 + 60 =? 20 + 24 + 28 + 32 + … + 52 + 56 + 60 =? Ha jobban megnézzük, az utolsó feladatban odáig jutottunk, hogy tetszőleges számtani sorozat első n tagját össze tudjuk adni ezzel az ötlettel. (Ha esetleg nem sikerült megbírkózni vele, akkor most megfogalmazzuk a receptet és azzal már vissza lehet térni rá. ) Gondoljuk ezt át! Vegyünk egy tetszőleges számtani sorozatot!
Az egyes tekerésekkor kapott kerületek olyan számtani sorozatot alkotnak, amelynek első tagja: a 1 =50π, a 2 =52π, és így tovább. A differencia: d=2π. A kérdés úgy is fogalmazható, hogy hány tekeréssel lehet a 20 m = 20 000 mm hosszúságú szövetet feltekerni. Ez az érték az egyes tekerésekkor fellépő kerületi értékek összege lesz, Tehát S n = 20 000. Felhasználva a megismert összefüggéseket: \( S_{n}=\frac{(a_{1}+a_{n})·n}{2} \) , és a n =a 1 +(n-1)d. Ebből a két összefüggésből: A példában most az S n adott (S n = 20 000), és az n az ismeretlen. S n = 20 000; a 1 =50π; d=2π értékeket behelyettesítve: 20 000=n(2⋅50π+(n-1)⋅2π)/2. Kettővel átszorozva: 40 000=n⋅(2⋅50π+(n-1)⋅2π). A belső zárójelet felbontva, összevonva: 40 000=n⋅(98π+2π⋅n). A külső zárójelet felbontva: 40 000=98π⋅n+2π⋅n 2. 2π-vel átosztva: 20 000/π=n 2 +98π⋅n. Az így kapott n -re másodfokú egyenletet et 0-ra redukálva és a megoldóképlettel megoldva, (a=1; b=49; c=20 000/π), annak pozitív gyöke megközelítőleg n≈59. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 59-szer lehet a 20 m-es anyagot az 5 cm átmérőjű rúdra feltekerni.
Mértani sorozat nak nevezzük az olyan sorozatokat, amelyekben (a másodiktól kezdve) bármelyik tag és az azt megelőző tag hányadosa állandó. Ezt a hányadost idegen szóval kvóciensnek nevezzük. Jele: q. Példák mértani sorozatokra: (a 1 =3, q=3) 3, 9, 27, 81, … (a 1 =1, q=2) 1, 2, 4, 8, 16, 32, … (a 1 =7, q=10) 7, 70, 700, 7000, … A mértani sorozat n-edik tagja [ szerkesztés] Legyen a sorozat n-edik tagja a n. Ekkor: vagy ahol Ez utóbbi azt is jelenti, hogy a mértani sorozat n-edik tagja az n+i-edik és az n-i-edik tagjának a mértani közepe. Ezt gyakran a mértani sorozat definíciójának is tekinti, a két képlet ugyanis következik egymásból: és innen indukcióval következik az első képlet. Hasonlóan A mértani sorozat első n tagjának összege [ szerkesztés] A mértani sorozat összegképletének megtalálásához a sorozatban jelenlévő önhasonlóságot tudjuk kihasználni. Nézzük a sorozatot és q -szorosát. Ha kivonjuk az eredeti összegből a q -szorosát, a következőt kapjuk: Az első elemet - mivel minden tagban megjelenik szorzótényezőként - elég csak a végén figyelembe venni, így A kapott képlet viszont csak esetén értelmes.
Ha a hányados egy, akkor - mivel minden tag egyenlő -. Ha az összegzés első eleme, utolsó eleme, akkor a képlet a következőképpen változik: vagy ha. Az összegképlet még akkor is működik, ha akár az első elem, akár a hányados komplex szám. Hasonló sorozatok [ szerkesztés] A mértani sor összegképletének ismeretében több, hasonló sorozat összegképlete is könnyedén megtalálható. 1 + 2q + 3q 2 + 4q 3 + ⋯ + nq n-1 [ szerkesztés] Ezen sorozat összegképletét többféleképpen is megkaphatjuk. Legegyszerűbben úgy, ha deriváljuk az mértani sorozatra vonatkozó összefüggést. Úgy is megkaphatjuk az összegképletet, ha táblázatba rendezzük a tagokat a következőképpen: 1. 2. 3. 4. ⋯ n. sor összege oszlop összege Látható, hogyha oszloponként adjuk összeg az elemeket, akkor a keresett összeget kapjuk. A oszlopok összegeinek összege és a sorok összegeinek összege egyenlő kell hogy legyen, hiszen ugyanazokat a kifejezéseket adjuk összeg mindkét esetben. Ez az összeg pedig pont az, amit keresünk. A harmadik módszer, amivel megtalálhatjuk az összegképletet, az pont ugyanaz, mint amit a mértani sorozatnál használtunk.