"Igazi vezető volt, aki a legreménytelenebb körülmények között is képes volt motiválni. Kevesen tudják róla, hogy az újrakezdések embere volt, tele volt ötletekkel, mindig valami szakmai újdonságon törte a fejét. Mindezekben hű társra és támogató partnerre talált élettársa személyében, aki utolsó perceiben is mellette volt" – írta róla közleményben a családja. Princz Gábort szűk családi körben temetik el. Nyitókép: Budapest 2004. november 16. A 36 milliárd forintos hűtlen kezeléssel vádolt Princz Gábor a Fővárosi Bíróság folyosóján, az ellene és társai ellen folyó büntetőper tárgyalása előtt. (Bruzák Noémi/MTI) Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Princz Gábor Született 1956. március 9. Moszkva, Szovjetunió Elhunyt 2018. november 17. (62 évesen) Bécs, Ausztria Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Malek Andrea (1993–2000) Foglalkozása közgazdász Princz Gábor ( Moszkva, 1956. – Bécs, 2018. [1]) magyar közgazdász, a Postabank volt vezérigazgatója. Életpályája Édesapja a külkereskedelemben dolgozott, édesanyja könyvtáros. Iskoláit a budapesti Váci utcai zenei általános iskolában kezdte, majd egy matematika-fizika tagozatos gimnáziumban folytatta, középiskolai tanulmányait Moszkvában fejezte be. Felsőfokú tanulmányait a moszkvai Lomonoszov Egyetem politikai gazdaságtan tanári szakán kezdte, a budapesti Marx Károly Közgazdasági Egyetemen folytatta külkereskedelmi szakon, ugyanezen egyetem külgazdasági szakán végzett. A rendszerváltás előtt jelentős karriert futott be a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségben, a KISZ-ben. Az egyetem elvégzése után a Magyar Nemzeti Bank munkatársa volt 1988 tavaszáig, ekkor részt vett a Postabank létrehozásában.
Princz Gábor olyan intézményre épített, amely szinte a legapróbb településeken is jelen volt. Megszervezte, felfuttatta, a bankrendszer imponáló szereplőjévé tette a részben állami, részben magántulajdonban lévő Postabankot, amelyet friss és üde macis reklámkampányával példátlanul rokonszenves jellemvonásokkal ruházott fel. Ezt a bársonyos és csalogató hangot azóta sem találta meg egyik bank reklámguruja sem, hiába jöttek elő a csacska és bájos Emesével, az ügyfeleiket személyesen ismerő, empatikus ügyintézők sorával vagy a csodás Budapestet körbe görkorizó fiatalemberrel. © Túry Gergely Princz Gábor maga volt a maci. Nagylelkűen támogatott minden jó ötletet, kulturális értéket – és valamennyi pártot. A kor celebjeinek kijárt a VIP-számla, a VIP-hitel. Külön portfólióba szervezte a veszteséges vagy bukással fenyegető napi- és hetilapokat, mesterségesen kiemelve őket a piaci közegből. Amely sajtótermék nem tartozott a portfoliójába, piaci hátrányba került velük szemben. Épp úgy, mint bárki és bármi, aki és amely vagy nem élvezte az állam célzott támogatását, vagy nem folyamodott a Postabankhoz apanázsért.
Onnan már nem volt megállás. A Horn-kormány még nyújtott ugyan némi tőkét a Postabanknak a túléléshez, és hónapokig tartott a vergődés, hogy mi legyen vele, ám Orbán Viktor első kormánya 1998-ban véget vetett a gyötrelmeknek. Egy puccsszerű konszolidációs manőverével gyakorlatilag államosította a Postabankot. A történet főszereplői és az ügy vizsgálói máig nem tisztázták megnyugtatóan – legalábbis nyilvánosan -¸ hogy ténylegesen mikor, mivel vitte veszteségbe az elnök-vezérigazgató a Postabankot, mekkora volt a tőkehiány. Az sem világos, hogy ebben mekkora szerepe volt a bank egymást váltó könyvvizsgálóinak. Rejtély, hogy Fenyő János hogyan fért hozzá bizalmas postabanki adatokhoz, és az is titok, vajon miért Princz Gáborban vélték felfedezni egy ideig a rendőrök a Fenyő-gyilkosság egyik felbujtóját. Nem tiszta az Orbán-kormány manővere sem, hiszen több, az ügyhöz közeli bankos-pénzügyes úgy vélte, szükségtelen volt 150 milliárd forinttal konszolidálni a Postabankot. Csakhogy a kormányfő már akkor is úgy vélte, szükség van olyan nagybankra, amely állami tulajdonban van.
Az évente megrendezésre kerülő versenysorozatban több száz általános iskola vett részt és számtalan gyerekkel sikerült megszerettetni a vízilabdát. Felkarolta a női vízilabdázást, melynek eredményeképpen a női válogatott 1994-ben, Rómában világbajnoki címet szerzett. Egy cikluson keresztül tagja volt a LEN Bürónak. A Magyar Vízilabda Szövetség osztozik a család gyászában.
Mint kiderült, a kivételezettek a piacinak duplájáért fialtathatták a pénzüket a Postbankban, illetve kaphattak jelképes kamatokért kölcsönt a pénzintézettől.
A rendőrség azonban, mindaddig, amíg be nem bizonyosodik ennek az ellenkezője, hivatalosan továbbra is véletlen okozta fulladásos halálesetként kezeli az ügyet. A nyomozás újraindításáról sajtóértekezletet tartó John Corina hadnagy szerint Natalie Wood férje, Robert Wagner nem gyanúsított. Elhallgatták a vitát: Natalie Wood halála mégis a férjének volt köszönhető? - noitema.hu. "Natalie Wood férje, Robert Wagner tehet róla, hogy a színésznő vízbe fulladt 1981-ben" - jelentette ki pénteken az NBC televízióban Dennis Davern, annak a jachtnak a kapitánya volt, amelyről a filmsztár annak idején az óceán vizébe zuhant. Natalie Wood © AP Davern televíziós nyilatkozata szerint a Wood és Wagner közötti veszekedésnek köze volt a színésznő halálához és a férj megakadályozta, hogy erőfeszítéseket tegyenek a vízbe esett színésznő felkutatására. "Igen, azt mondanám, hogy igen" - válaszolta Davern arra a kérdésre, hogy felelősnek tartja-e Wagnert Wood halála miatt, és igennel válaszolt arra is, hogy a házaspár veszekedése vezetett-e a tragédiához. "Semmilyen lépést sem tettünk annak érdekében, hogy megpróbáljuk felkutatni őt" - tette hozzá.
Gyilkossági nyomozók kezdtek új vizsgálatot a harminc évvel ezelőtt vízbe fulladt Natalie Wood halálának ügyében, mivel eddig nem ismert információkhoz jutottak a hatóságok; annak a jachtnak a kapitánya szerint, amelyről a színésznő az óceán vizébe zuhant, a férjnek köze van a halálesethez. Los Angeles megye seriffjének hivatala csütörtökön hozta nyilvánosságra, hogy ismét nyomoznak az 1981. november 29-én, egy átmulatott éjszaka után a Santa Catalina szigetnél vízbe fulladt sztár ügyében, amit annak idején véletlen halálesetként könyveltek el. A háromszoros Oscar-díjjelölt színésznő, a West Side Story, a Haragban a világgal és más hollywoodi filmek sztárja, 43 éves korában hunyt el. A nyomozás annak idején kiderítette, hogy Wood aznap éjjel férjével, Robert Wagnerrel és Christopher Walken színésszel egy parti után a házaspár jachtján folytatta a mulatozást. Natalie Wood halála | hvg.hu. Wood holttestét később a tengerben találták meg, ám arra sohasem derült fény, hogyan és miért esett a vízbe. A seriffi hivatal pénteki tájékoztatása szerint a hajó kapitánya mellett más - egyelőre meg nem nevezett - tanúk is új, "hiteles és lényeges" adatokat szolgáltattak a halál körülményeit illetőleg.
Natalie Wood rejtélyes halálának ügyében már lassan négy évtizede vizsgálódnak: a nyolcvanas években lett baleset áldozata a gyönyörű színésznő, aki 1981. november 29-én a férje, Robert Wagner és közös barátjuk, Christopher Walken társaságában hajózott ki a Kaliforniai-öbölbe - ekkor látták utoljára élve. Index - Kultúr - Natalie Wood halála nem baleset volt. Újra elkezdték vizsgálni az ügyet Az a tény, hogy Natalie egyáltalán hajlandó volt hajóra szállni, mindenkit meglepett, hiszen a színésznő köztudottan rettegett a víztől, tengeribeteg volt, és úszni sem tudott. Wagner állítása szerint aznap délután látta utoljára a feleségét - kissé összeszólalkoztak, emiatt Natalie levonult a kabinjába. Mikor később a férje utánament, hogy lerendezzék a konfliktusukat, Natalie már sehol nem volt. A sztár holttestét egy nappal később találták meg az öbölben, a halál oka pedig hivatalosan fulladás volt. A színésznő húga, Lana Wood azonban nem nyugodott bele abba, hogy testvére egyszerűen baleset áldozata lett, ezért újabb vizsgálatokat követelt - mint kiderült, mást is talált a testén a halottkém, nem csak fulladásra utaló nyomokat.
A színésznő aktáját azonban tavaly novemberben ismét megnyitották, miután több forrásból is újabb adatok merültek fel az esettel kapcsolatban. Annak a jachtnak a kapitánya, amelyen a színésznő férje, Robert Wagner és Christopher Walken (mindketten ugyancsak színészek) társaságában töltötte az ominózus estét, tavaly azt állította, hogy 1981-ben hazudott a hatóságoknak. Véleménye szerint a férj felelős Wood haláláért, mert miután kiderült, hogy a színésznő nincs a fedélzeten, megakadályozta, hogy a keresésére induljanak. Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
Ám vádemelés ekkor sem történt. Később ismét elővették az ügyet, a Los Angeles-i seriffhivatal újabb tanúkat hallgatott ki. A szemtanúk elhajóztak a jacht mellett, ahonnan robajok és kiabálás hangjai szűrődtek ki. Azt is elmondták, hogy egy férfit és egy nőt hallottak veszekedni. A szemtanúkat egymástól függetlenül hallgatták ki, akik felismerték Wagner és Wood hangját. John Corina hadnagy úgy nyilatkozott, hogy a férj volt az elkövető. A hadnagy azt mondta: "7 éve vizsgálom már az ügyet és elmondhatom, hogy Robert Wagner az első számú gyanúsítottam. Folyamatosan változtat a sztorin, az események nem passzolnak egymáshoz időrendileg, ráadásul mióta újranyitottuk az ügyet egyáltalán nem hajlandó velünk együttműködni. " Wagnert ezt követően már az ügyben érdekelt személyként nevezték meg a hivatalos aktákban, de vádemelésig és tárgyalásig nem jutottak el. Érdekes egyébként, hogy Robert Wagner egy új dokumentumfilmben, ami a Mi marad hátra címet viseli és fogadott lánya, Natasha Gregson Wagner narrálja a filmet, valamint ő a kérdező is, a férfi azt mondta, hogy csak a bulvársajtó miatt nem zárták még le az ügyet.
A kapitány szerint nem tettek erőfeszítést a kutatásra, nem kapcsolták be a keresőreflektort, és nem értesítették a parti őrséget sem. Davern nem árulta el, hogy mi volt az az új információ, amelynek hatására a rendőrség ismét megnyitotta a balesetként lezárt ügyet, csak annyit árult el, hogy hosszú évek után végre valaki meghallgatta őt. "Szörnyű döntéseket hoztam és hibákat követtem el. Évekkel ezelőtt hazudtam a vallomásomban" - jelentette ki. A család nevében Wagner ügynöke támogatásáról biztosította a vizsgálatot, és reményét fejezte ki, hogy az új információ megbírható forrásból származik és nemcsak egy kísérlet a közelgő 30. évforduló kiaknázására. Natali Wood halálával kapcsolatban számos részlet Davern Marti Rulli segítségével, Goodbye Natalie, Goodbye Splendour címmel megírt, 2009-ben megjelent könyvéből is kiderült. (A Splendour - ragyogás - a jacht neve volt. ) A volt kapitány erre a kötetre hivatkozva azt állította, hogy nem célja a tragédia kerek évfordulójának a kiaknázása, és hogy az igazság tisztázására törekszik.