Ha a sztárok törékeny szerelmi életére be is rendezkedtünk, arra nem igazán voltunk felkészülve, hogy egy Bill Gates kaliberű híresség elváljon. Márpedig a Microsoft alapítója és felesége a közösségi oldalukon jelentették, hogy úgy döntöttek, elválnak útjaik – írja a The New York Times. Bill és Melinda Gates egy hosszú posztban fejtették ki, hogy az elmúlt közös, 27 év mennyire fontos volt számukra, hiszen született 3 gyermekük, és létrehoztak egy alapítványt, melyen közösen munkálkodva tettek azért, hogy élhetőbb legyen a világunk. És bár a közös munkát folytatják, alapítványuk sem érez meg semmit magánéleti válságukból, házaspárként viszont egy ideje úgy érzik, nincs már hova fejlődniük párként, ezért elválnak. Végül teret kértek a netezőktől, hogy privát módon kezelhessék magánéletüket, így nem valószínű, hogy a jövőben túl sok egyéb infót tudnánk meg elfáradt kapcsolatuk részleteiről. — Bill Gates (@BillGates) May 3, 2021 Ezek a hírességek sem tudták megmenteni a házasságukat: Sztárok, akik meglepően őszintén meséltek a válásukról Itt a bizonyíték, hogy Kanye West nagyon nem akar elválni Drága dolog a válás Hollywoodban, mutatjuk, mennyire
Hivatalosan is elvált feleségétől Bill Gates, a Microsoft szoftveróriás alapítója. Azt, hogy a vagyonával mi lesz, pontosan nem lehet tudni, mivel a felek a hírek szerint nem kötöttek válási szerződést. Az is kérdéses, hosszabb távon mi lesz Bill és Melinda Gates jótékonysági célokra dollármilliárdokat költő közös alapítványával? Találgatások Három hónapja reppent fel a hír arról, hogy Bill és Melinda Gates külön utakon folytatják tovább életüket. Tegnap egy washingtoni bíróság hivatalosan is kimondta a válást. Az egyikor házastársak neve nem változott és válási szerződést sem kötöttek. Arról, hogy 27 év után mi vezetett a szakításhoz csak találgatni lehet. Állítólag a feleség nem nézte jó szemmel, hogy Bill Gates kitűnő kapcsolatokat ápolt a pedofil orgiákat szervező, azóta a börtönben öngyilkosságot elkövető Jeffrey Epstein üzletemberrel. Mi lesz a vagyonnal? Bill Gates 152 milliárd dolláros vagyonával a világ leggazdagabb embere. Kérdés, hogy a válás után, mennyi marad meg a vagyonából?
Mivel ez a küldetés mindkettőjüknek rendkívül fontos, az alapítvány fenntartását továbbra is együtt végzik. Gates végül mindenkit arra kért, had kezeljék továbbra is privát módon a magánéletüket, ami finoman azt sugallja, a jövőben egyikük sem kíván nyilatkozni a témában. Fotó: Getty Images Brad Pitt és Jennifer Aniston Nem csak Hollywoodot, de az egész világot megrázta az a hír, amikor 2005-ben a világ első számú álompárja, Brad Pitt és Jennifer Aniston 7 év után – 1998-ban randevúztak először, 2000-ben tartották meg pazar esküvőjüket – a válás mellett döntöttek. Akkor már több pletykát lehetett arról hallani, hogy Brad összejött Angelina Jolie-val a Mr. és Mrs. Smith forgatásán, de akkor a színész hevesen tagadta a vádakat (később Angelina elismerte, hogy valóban ott szerettek egymásba). A közös nyilatkozatukban is az állt: szétválásuk nem a bulvár hírekben felröppent hírnek köszönhető, és továbbra is odaadó, gondoskodó barátai maradnak egymásnak. Ez sajnos nem sikerült nekik, főleg, miután Brad felvállalta kapcsolatát Angelinával, és sorban születtek a közös gyerekek.
A sztárvilágban több olyan szereplőt is találunk, aki nagyvonalúan adakozik. Vannak azonban olyanok, akik ezt nem verik nagy dobra. További cikkek a rovatból
Hogyan osztozik mesés vagyonán a világ leggazdagabb házaspárja? Bill és Melinda Gates, a világ egyik leggazdagabb házaspárja 27 év után döntött a válás mellett, húsz éve működtetett alapítványukat közösen viszik tovább. Összesen 124 milliárd dollárra becsült vagyon felett kell megosztozniuk, és máris megindultak a találgatások, hogy a házastársak válásuk után milyen arányban részesedhetnek ebből a hihetetlen vagyontömegből. Mindezt árnyalhatja, hogy állítólag a válókereset kapcsán előkerült egy, egyelőre ismeretlen tartalmú dokumentum, ami a felek lehetséges megállapodását tartalmazza.
A kormányzó megtagadta, hogy átadja a hatalmat. Ezt látva Károly visszatért a vasi megyeszékhelyre, de az antant nyomására április 5-én elhagyta Magyarországot. Hosszas előkészületek után a király 1921. október 20-án repülőgéppel érkezett Nyugat-Magyarországra. Az útra elkísérte felesége, Zita királyné is. Az uralkodó 21-én kormányt alakított, és proklamálta, hogy ő a magyar államfő. Fegyveres erőivel másnap Budapest felé vette az irányt, azonban nagyon lassan haladt, aminek hátterében a dunántúli helységekben szervezett fogadások, valamint Károly miselátogatásai álltak. Ennek következtében október 23-ára Horthy erői – köztük sebtében toborzott egyetemi zászlóaljak – is felvonultak. A király, látva az ellenállást, meghátrált, és hogy a vérontást elkerülje, végül nem került sor ütközetre. Másnap Tatán a királyi párt letartóztatták, majd a tihanyi apátság épületébe internálták. Trónfosztáshoz vezetett IV. Károly második visszatérési kísérlete » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. November 1-jén egy angol monitor Magyarországon az 1920. évi I. törvénycikk kimondta, hogy a királyi hatalom gyakorlása 1918. november 13‑án megszűnt, egyben lefektette a kormányzói jogkör alapjait.
A kötetek megrendelésével kapcsolatban az alábbi emailcímen lehet érdeklődni:
A Habsburgok restaurációja pedig jókora felfordulással fenyegetett, ugyanis a király visszatérésének hírére a szomszédos országok azonnal mozgósításba kezdtek. Bebizonyosodott, hogy Horthy nem túlzott, amikor tavasszal a Károllyal folytatott várbeli megbeszélés során a hatalomátvétel biztonsági kockázatairól beszélt. A Bethlen-kormány számára 24 órán belül nyilvánvalóvá vált, hogy IV. 2022. ÉVI KONFERENCIÁK | VIKEK – Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására. Károly trónra ültetésével Magyarország katonai konfliktust és diplomáciai elszigetelődést kockáztatna, ráadásul a soproni népszavazással kapcsolatos eredmények is elvesznének. Ebben a helyzetben a nemzeti érdek azt kívánta, hogy Horthy rendszere a lehető legkészségesebben működjön együtt az antant hatalmakkal, és válassza el magát Károly trónigényétől. A kényszert jól mutatja, hogy 1921. november 6-án, amikor a nemzetgyűlés – külföldi kívánságra – döntött a Habsburgok trónfosztásáról, az Apponyi Albert által vezetett legitimisták is csak elvi tiltakozásukat fejezték ki, és távol maradtak a szavazástól. A dinasztia uralmának helyreállítására a későbbiekben, nyugodtabb légkörben talán lehetőség nyílt volna, hiszen a két világháború közti Európára nem a megmásíthatatlan szerződések voltak jellemzőek.
2021/11/06 Bár 1956 óta az ősz ezen időszaka mindörökre egybeforrt a szuverén, demokratikus Magyarországért vívott küzdelemmel, a 20. században más sorsfordító esemény is kapcsolódott ehhez a hófordulóhoz. 1921-ben éppen október 23-án vívták IV. Károly magyar király és Horthy Miklós kormányzó csapatai a budaörsi csatát, amely eldöntetlenül zárult, de végső soron mégis előkészítette az utolsó Habsburg uralkodó bukását. Az uralkodó trónfosztására éppen száz évvel ezelőtt, november 6-án került sor. Mi volt a helyzet Magyarországon? 1921 októberében a magyar bel- és külpolitikában fontos események érlelődtek. Másfél éves ádáz küzdelem után úgy tűnt, hogy sikerül "kikapcsolni" a magyar társadalmat megosztó és a nemzetgyűlés munkáját oly sokszor megbénító királykérdést. Miután Bethlen István miniszterelnök kompromisszumot kötött ifj. Andrássy Gyulával, a legitimisták joggal bízhattak abban, hogy az annyiszor hangoztatott konszolidációban vezető szerep jut majd nekik. Hazánk a külügyek terén is jelentős siker kapujába lépett.