A vár mellett Siklós városának másik kiemelkedő látványossága a 16. sz. -i török templom. 1543-1565 között épült egy magas rangú török tisztviselő Malkocs bej vezetésével. 1686 után átépítették háromszintessé, és lakóházként használták. Az épülethez tartozó Minaret tornya ebben az időben semmisülhetett meg. Malkocs bej dzsámi Siklós - Siklós (Látnivaló: Múzeum). A 20. században állaga folyamatosan tovább romlott, míg a megmaradt 3 alapfala beépült a szomszédos épületekbe. Az elpusztultnak hitt templom régészeti feltárása 1969-ben indult meg Gerő Győző és Mendele Ferenc vezetésével. A műemléki helyreállítás 1990-ben kezdődött, majd 1993-ban az épület elnyerte az Europa Nostra díjat, melyet minden évben a kiemelkedő helyreállításért ítélnek oda. 1994-ben megnyitották a vendégek előtt és mind a mai napig eredeti rendeltetésének megfelelően működik, de néprajzi kiállítóhely is egyben. A templom berendezését – szőnyegeket, ón- és réztárgyakat – a Török Állam Néprajzi Múzeumától kapta a város. Az épületet eredetileg kupola fedte, ami ma egy nyolcszögletű kupoladobon elhelyezkedő sátortető.
2012. április 13. Siklós nevezetességei Amikor Siklóson járok, mindig találok valami látnivalót. Most ezt találtam, MALKOCS BEJ DZSÁMI. Utánanéztem pár tudnivalónak róla: "A dzsámit egy magas rangú török személyiség, Malkocs bej emeltette a XVI. század második felében. Az idõk folyamán erõsen megromlott az állaga, majd egy lakóépületbe építették bele, így lényegében fokozatosan "eltûnt". 1969-ben fedezték fel a maradványait, s nem sokkal ezután megindult az újjáépítése Dr. Gerő Győző és Mendele Ferenc irányításával. Mendele Ferenc: Siklós - Malkocs bej-dzsámi (TKM Egyesület, 1994) - antikvarium.hu. A dzsámi restaurálása 1994-ig tartott, s olyan jól sikerült, hogy 1993-ban elnyerte az Europa Nostra díjat, melyet minden évben valamely építészeti emlék kiemelkedő helyreállításáért ítélnek oda. Manapság a város kulturális életében játszik szerepet az épület, de a délszláv háború óta ismét eredeti rendeltetésének megfelelően is működik: a muzulmán bosnyák menekültek tartják benne istentiszteleteiket. A dzsámi berendezését a török állam néprajzi múzeumából kapott tárgyak teszik teljessé. "
A kisméretű, négyzetes alaprajzú templom központi része a mihrab (imafülke), mely Mekka irányába néz. Az épületet belső fa díszítése teszi egyedülállóvá. Forrás: Belépőjegy árak: Felnőtt: 350 Ft Diák(6-18) nyugdíjas: 250 Ft Tárlatvezetés:1000 Ft/csoport, előzetes bejelentkezéssel! Bejelentkezés: Örsi Ferenc Művelődési Központ 7800 Siklós, Kossuth tér 15
… az eltűnt majd megtalált épület A dzsámit építtető Malkocs klisszai szandzsákbej volt, és 1565-ben halt meg. Siklósi dzsámijának építésének pontos idejét nem ismerjük, de az alapító személyének ismeretében annak létesítése az 1543-1565 közötti időre szűkíthető le. A dzsámi restaurálása 1994-ig tartott, s olyan jól sikerült, hogy1993-banelnyerte az Europa Nostra díjat, melyet minden évben valamely építészeti emlék kiemelkedő helyreállításáért ítélnek oda. Manapság a város kulturális életében játszik szerepet az épület, de a délszláv háború óta ismét eredeti rendeltetésének megfelelően is működik. A muzulmán bosnyák menekültek tartják benne istentiszteleteiket. A dzsámi berendezését a török állam néprajzi múzeumából kapott tárgyak teszik teljessé. Belépőjegy árak: Felnőtt: 300 Ft Diák, nyugdíjas: 200 Ft Tárlatvezetés: 1000 Ft/csoport, előzetes bejelentkezéssel! Nyitva tartás: Május 01. - Szeptember 30. Malkocs bej dzsámija • Mecset » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. -ig: K-V-ig: 10-12-ig és 13:30-18-ig Hétfő szünnap! Információ: Tourinform Siklós (72) 579-090, (72) 579-427
Idősebb pár (1 hónapja) 10 " A kis idegenvezetés miatt is mindenképpen érdemes benézni, az úr nagyon érdekes dolgokról mesélt, 300-400 Ft-os belépőért. " Nyitvatartás A nyitvatartási naptár adatai tájékoztató jellegűek!
Építészeti leírása [ szerkesztés] A belső tér részlete a mihrábbal A felújított, négyzet alaprajzú dzsámi alapfalait kőből és téglából húzták fel, délkeleti homlokzatán a részben eredeti vakolatkvádereket újkori vakolás egészíti ki. Mérete: 12, 2 méter x 12, 2 méter. [1] A homlokzatot eredetileg is három sor ablaknyílás törte át, melyek közül az egykor kőkeretes földszintiek egyenes záródásúak, szamárhátíves tükörrel. Az emeleti ablakok tompa csúcsíves záródásúak. Az épületbelsőbe nyíló bejárattal rendelkező minaret az épület nyugati sarkán állott, csupán lábazatának töredékes maradványai maradtak fenn. Az északnyugati homlokzaton helyezkedik el a bejárat, ezt valaha félnyeregtetővel védett kettős előcsarnok ( szahn) védte, amelynek alapjait a régészeti ásatások során feltárták. A bejárati kaput idomtégla keretezi, egykor az ajtónyílást feltehetően díszes kőkeret szegélyezte. Belül, a dzsámi Mekka felé néző, délkeleti falának közepén áll az imafülke, a mihráb. Tizenkét szögű záródású (ebból öt képzeletbeli sík a járószint alá esik), felső részét gazdagon díszített sztalaktitboltozat fedi.
Nagy Sándor Nagy Sándor - Alexandros (*Kr. e. 356. Pella, +323. Babilon) makedón király (ur. Kr. 336-323), ezen a néven a harmadik. Halhatatlanná történelmi szerepe tette ( Nagy Sándor hadjáratai), hiszen uralkodó még előtte nem egyesített ekkora területet koronája alatt. Az antik források, amelyek előszeretettel írtak a hadvezérrről s uralkodóról, legendás és nem feltétlenül tárgyilagos képet rajzolnak róla. Faroenk Szelet Nagy Asztal. Atyja II. Philippos (ur. 355 - Kr. 336), a makedón birodalom alapjainak megteremtője, anyja Olympias. Már születését is álom jövendölte meg. Olympias - nászéjszakája előtt álmában - látta, hogy villámcsapás érte méhét, amely fellángolt. Philippos valamivel később azt álmodta, hogy felesége méhét oroszlános pecséttel zárták le. Oroszlánhoz hasonlatos csodálatos gyermeket vártak tehát. A hagyomány szerint a delphoi jósda már ekkor Ammón, az egyiptomi isten szerepét hangsúlyozta a gyermek születésénél. De ekkor még messze volt tőle a keleti isten-királyok dicsősége. Nevelője Aristotelés volt.
Ez a Csandragupta csúnyán elverte Szeleukoszt Nagy Sándor egyik korábbi vezérét amikor bepróbálkozott Indiában, szóval itt lett volna komoly esély arra, hogy Nagy Sándor sikersorozata megszakad. 13. 00:07 Hasznos számodra ez a válasz? 10 ősi város, ahol még ma is élnek - Messzi tájak Európa, Ázsia, Afrika | Utazom.com utazási iroda. 3/3 MDaniel98 válasza: 100% Igen, sőt én a magam részéről biztos vagyok benne, hogyha tovább él még az előző hozzászólásokban említett területnél is tovább terjeszkedik, nem hinném, hogy le tudott volna állni a hódításokkal. 08:19 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Húsz éves korában lett király, és első saját hadjáratán kemény kezű uralkodóként leromboltatta Thébait, lakosait pedig rabszolgának adta el. Később állítólag megbánta vadságát, és ettől kezdve kegyesebben járt el a meghódított népekkel. A perzsák elleni hadjárattal már Göröghon megbosszulójaként lépett fel, félgörög-félbarbár makedónból Görögország igazi urává lett. Haditetteinek hősiessége, a hadjárat eredményessége hamar hérósi magasságba emelte, gyorsan terjedt tehát a hír az isteni segítségről, s az ezt bizonyító csodákról, melyek előre vezették. Gordion városában a gordiuszi csomó "kioldozásával" (szétvágásával) is bizonyította igényét s jogát a "világ ura" címre. NAGY SÁNDOR, A HÓDÍTÓ - Keresztrejtvény. Egyiptom több szempontból is a kiemelkedett a meghódított országok közül. A perzsa uralom alóli felszabadítóként fogadta őt az ország; Alexandria megalapításával, a későbbi korok műveltségének is meghatározó irányt adott itt, de Egyiptom is fontos hatást gyakorolt az ifjú uralkodóra: a Szíva-oázisban a papság Ammón (egyiptomiul: Amun), a főisten gyermekeként fogadta, s minden ember feletti uralmat ígért neki.
A @DevSolar jó válasza, de csak számokat ad tényként. - tettem fel a kérdést nem görög szempontból. Igen, olvastam a Hecataeus térkép fogalmát, és amint azt igen, valóban meghódította a világot. De ez nem változtat azon a tényen, hogy a civilizált világ sokkal nagyobb részét a görögök nem hódították meg. Tehát azt a szándékot kértem tőlem, hogy miért akadályozza meg ezt a koncepciót az egész kultúrában világ, amely Sándor meghódította a világot? Miért nem hamisították meg, amikor egyre jobban megismerkedtünk a világgal? Sokszor tudom, hogy az " ismert világ " kifejezést használják a " világ " helyett, amely legjobban leírja ezt a forgatókönyvet. De jobban érdekel a macedón birodalom kulturális & történelmi hatása, amely ilyen mértékben megerősíthette a hitet.
u. I. században épült. Emellett a városban találhatók az UNESCO Világörökség által védett Longmen grották, mely egy sor buddhista barlang, s a buddhista építészet gyöngyszemei. 7. Patras (Pátra), Görögország – alapították: kb. 1100 Bár a régészeti bizonyítékok szerint a települést a Kr. III. évezredben alapították, városként a II. évezredtől működött. Történelme kezdeti időszakában viszonylag jelentéktelen volt, csak a második akháj liga (görög poliszok szövetsége) idején nőtt meg a fontossága. Tengerparti elhelyezkedésének köszönhetően a város fontos kereskedelmi központ volt, s ma is az. Sajnos nagyon kevés ókori épülete maradt meg, ezek egyike egy római kori Odeon (kis színház épület, mely a II. században épült), és egy ősi akropolisz a Kr. XIV. századból, melyet a legenda szerint maga Héraklész épített. 6. Kutaisi, Grúzia – alapították: kb. 1400 Kutaisi Grúzia egyik legrégebbi és legnagyobb városa, mely olyan királyságok fővárosa volt, mint a Kr. VI. században létezett Kolkhisz. Ez a királyság az Argonauták, Jaszón és az aranygyapjú ógörög mítoszából lehet ismerős számunkra.
Az elpuhultság és a tékozlás azonban mindig idegen maradt tőle, s környezetét is gyakran megfeddte, ha a sikerektől elbizakodva a puhányság jeleit fedezte fel rajtuk. Az ellenszegülést azonban keményen megtorolta. A Birodalom egységére törekedett, ezért megkövetelte az isten-királynak kijáró tiszteletet és mindent megtett a meghódított népek Birodalomba illesztéséért: a híres Szúszai menyegzőn ő maga Stateirát, Dareios leányát vette el feleségül; a makedón előkelőket pedig perzsa főemberek lányával házasította össze. Alexandros álma a világ feletti uralomról nem teljesülhetett be. Indiai hadjáratát katonái zúgolódása miatt félbe kellett hagynia, Arábia és Afrika meghódítását pedig már el sem kezdhette. Halála (Kr. 323. jún. 13. ) tisztázatlan okból következett be: betegség és mérgezés is szerepel a lehetséges okok közt, de már az ókori hagyomány sem volt egységes ebben. Sírjának helye vita tárgyát képezi: ókori források szerint végakaratával ellentétben nem Szívában, hanem Memphiszben, majd Alexandriában helyezték örök nyugalomra.