Felszőrök feketével tűzöttek. Különböző árnyalatú lehet a felszőrök állapotától függően. Kb Kb aw aw Ezüstszürke. Kb ky at a BB Ee Ezüstszürke. Kb Kb at at BB EE Fakó. Születésnél fekete szőrvégekkel, de a kor haladtával a fekete tűzöttség eltűnt. Nincs szürke árnyékoltság sem. ky ky Ay at Fehér. Jó orr- és szem pigment. Tüzelésnél az orr egy kicsit kivilágosodik, de a tüzelés végével újra feketedik. Kb Kb aa BB ee Összefoglalás A kutatást még csak most kezdtük el, és még nem találtak meg a kiszürkülésért felelős gént (amelyik a feketén született kölykök színét ezüstté változtatja). Eredetileg azt gondoltunk, hogy a színöröklődés egyszerűbb, mint ahogy ezt már jelenleg is átlátjuk. És tudjuk, hogy ez tovább fog bonyolódni, egyre több gén felfedezésével. Remélem, hogy a pumitenyésztők hasznosnak találják ezeket az információkat, és nem arra fogják használni őket, hogy kizárják az összes, nem megengedett gént hordozó kutyát a tenyésztési programjukból, hanem arra, hogy az összes lehetséges információt ismerve hozhassák meg a helyes tenyésztői döntéseket.
De az legutóbbi vizsgálatok is ugyanerre a következtetésre jutottak. A fakó (fawn) szín és a pumitenyésztés Még eggyel tovább léptünk a vizsgálatok során, tudván, hogy néhányan a régi tenyésztők közül nem akartak fakó színű pumikat, mert azt gondolták, azok nem fajtatiszták. Amikor egy pumi fakó színű, genetikailag ez azt jelenti, hogy a K lokuszon a genotípusuk kyky, ami engedi érvényre jutni a fakó színt eredményező Ay gént. Ahogy egyre több ky gén kerül be a tenyésztésbe – és születik egyre több kyky genotípusú kölyök –, úgy egyre több A lokuszhoz tartozó gén is érvényre jut. Például az egyik kutyánk ezüstszürke színű, de a genotípusa KbKb/atat. Tehát ő homozigóta a b&t színre az A lokuszon. Azért ezüstszürke, mert a K lokuszon KbKb. Mégha Kbky genotípusú lenne, akkor is ezüstszürke maradna, mivel ez az egy Kb domináns gén elnyomná az összes többit. Amikor a tenyésztés során elkezdünk belekeverni egyre több ky gént, amelyikkel minden fakó kutyának duplán kell rendelkeznie, más aguti színek is megjelennek a kölykökben.
Ez azonban csupán az én elméletem arról, mi okozza a fakó színnel szembeni ellenállást. Természetesen a régi tenyésztőknek nem adatott meg a lehetőség a DNS vizsgálatokhoz, így ők csak azt tudhatták, hogy amikor fakó kutyákkal kezdtek el tenyészteni, más színek is megjelentek. A fekete orr Az összes kutya B lokuszon tesztelve BB genotípusú volt. A mi kutyáink Az alábbi táblázatban mutatjuk be az összes általunk tesztelt, saját puminkat, fényképpel és színre vonatkozó genetikai információval együtt. A bemutatás sorrendje a sötétebbtől a világosabbig halad. Mindegyik kutya mindegyik lokuszon két génnel rendelkezik, mindkét szülőtől örökölve egyet-egyet. Kutya Színleírás K lokusz A lokusz B lokusz E lokusz Fekete néhány fehér szőrszállal, aljszőr kis barnás árnyalattal. Kb ky Ay Ay Sötétszürke, korral egyre sötétebb. Aljszőr világosabb, felszőr fekete. Kb Kb aa Sötétszürke, az arcorri rész és a lábvégek világosabbak. Kb ky aw a Sötétszürke, az arcorri rész és a lábvégek világosabbak. Kb ky at a Ezüstszürke.
Úgy tartják, hogy a halott lelke még 6 hétig bolyong a két világ között, ezalatt az idő alatt megjelenhet akár emberi, akár más alakban szerettei előtt. Ebben az időszakban tartózkodnak bármilyen számukra ismeretlen állat bántalmazásától, vagy elpusztításától, attól tartva, hogy az elhunyt jött vissza meglátogatni őket. 3 Ez a hagyomány nagyon közel áll az indiaiak reinkarnációs hitvilágához. Igaz már nagyon kevés helyen, de tartják azt a szokást is, hogy a rokonsághoz tartozó férfiak a hozzátartozó halála után 6 hétig, közeli rokon esetében 6 hónapig nem borotválkoznak. Cigányok cigány vezetéknevek listája. 4 A hat hét letelte után a család újra összegyűlik és még egyszer elbúcsúztatják a halottat. Milyen más a cigányságra jellemző szokásokat ismersz? Ugyancsak a hagyományok sorába kell vennünk több okból is a cigányság öltözködési szokásait is. A magyar cigányok öltözete mára teljesen átalakult a beilleszkedés következtében, de legfőképpen a II. világháború utáni időktől kezdett eltűnni a hagyományos viselet. Ahhoz, hogy a cigányság 18. századi viseletét megismerjük, korabeli forrásokhoz kell fordulnunk, ebből a szempontból Augustini ab Hortis Sámuel cigányokról írott könyve nyújthat számunkra bővebb felvilágosítást.
A parketta elégetéséről és hasonlókról szóló történetek a szocializmus idején keletkeztek. Abban nem kételkedhetünk, hogy Magyarországon voltak példák szélsőséges lakáshasználatra. Néhány esetben ez cigányoknál fordulhatott elő. Az viszont, hogy a cigányok között széles körben elterjedt volna a parketta felszedése és elégetése, valóban nem más, mint legenda. Részletesebb cikkünk ugyanerről itt olvasható. Nagy Pál 2016. július 30. Irodalom: Kemény István-Janky Béla-Lengyel Gabriella: A magyarországi cigányság 1971-2003. Gondolat Kiadó, MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 2004. Nagy Pál (szerk., vál., bev. ): Források a magyarországi cigányság történetéből. Gödöllő, 2011. Fleck Gábor-Szuhay Péter: Kérdések és válaszok a cigányságról. Napvilág Kiadó, Budapest, 2013. Cigánytelep a szlovákiai Ostrovanyban. Mik a gyakori cigány vezetéknevek?. (A település magyar neve: Osztrópatak, lakóinak kétharmada roma, harmada szlovák. )