Hozzávalók: 40 dkg cukrozott sűrített tej /2 és fél tubus/ 30 dkg vajas keksz 5 dl tejszín 2 cs. habfixáló 5 dkg tejcsokoládé vagy kakaópor a pudingos részhez: 5 dl tej 2 tojás sárgája 10 dkg cukor 1 teáskanál vanília aroma /vagy egy rúd vanília kikaparva, vagy vaníliás cukor/ 4 dkg étkezési keményítő 4 dkg finomliszt 20 dkg vaj Elkészítés: A süti elkészítése nem időigényes, de az egyik hozzávaló, a karamell elkészítése, igen. A sűrített tejből karamellt készítünk. Karamell készítése: Az összes sűrített tejet dunsztosüvegbe nyomjuk. Rácsavarjuk a fém tetőt. Egy fazékban annyi vízbe állítjuk, hogy a sűrített tej vonaláig érjen a víz. Ezután 3-4 órán keresztül fedővel lefedve a legkisebb hőfokra állítva főzzük. Amikor kivesszük a vízből még folyós, de amint hűl, dermedni kezd. A kész karamellt langyosra hűtjük. A vaníliás pudinghoz a tojássárgáját a cukorral kikeverjük. Hozzáadjuk a lisztet és a keményítőt, majd felöntjük a vaníliaaromával elkevert tejjel. Csomómentesre keverjük. Vízgőz fölött állandó kevergetés mellett besűrítjük.
ALAPANYAGOK 2 ev. kanál méz 75 g sűrített tej (tubusos) 1 marék apróra vágott dió (vagy darált) 50 g vaj 150 g piskóta Szükségünk lesz még: dió forgatáshoz A piskótát ledaráljuk. A hozzávalókat alaposan elkeverjük. A tészta akkor jó, ha formázható, a megformált golyók nem deformálódnak. Ha a tészta túl híg, akkor darált dióval sűríthetjük, ha pedig túl sűrű, akkor adhatunk hozzá tejet. A kapott diós masszából megformázzuk a golyókat, majd darált dióba forgatjuk. Az elkészült golyókat papírkosárkába tesszük.
Ehhez a tojásfehérjéből a kisebb adag cukorral habot verünk. A sárgáját kihabosítjuk a nagyobb mennyiségű cukorral, majd hozzákeverjük a tökmagolajat és a a tejet, beleszitáljuk a lisztet, tökmaglisztet és sütőport is. A robotgéppel gyorsan eldolgozzuk, majd fakanállal óvatosan beleforgatjuk a fehérjehabot. Egy 20 cm-es tortaforma aljába sütőpapírt terítünk, és 175 fokos sütőben, légkeverés nélkül, 20 perc alatt készre sütjük a tökmagos piskótát. (Azért 20 cm-es formában sütjük, mert hűlés közben kissé összemegy a piskóta, és fontos, hogy teljesen kitöltse összeállításkor a 18-as tortaformát. Ha van állítható tortakarimánk, akkor ez lényegtelen. ) Tűpróbával ellenőrizzük, hogy biztosan átsült-e. Amíg sül a tökmagos piskóta, legyártjuk a málnazselé betétet. Ehhez az átpasszírozott málnát a cukorral felforrósítjuk, lehúzzuk a tűzről, és feloldjuk benne az előzőleg jéghideg vízbe áztatott, majd kifacsart zselatinlapokat. A torta átmérőjénél legalább 3-4 centivel kisebb formába öntjük (ez lehet szilikonforma, de egy sütőpapírra állított tortakarika is), és lefagyasztjuk.
A fehércsokit megolvasztjuk, belekeverjük a tökmagpralinét és az ostyatöretet. A kihűlt tökmagos piskótát megkenjük a tökmagos-fehércsokis krémmel. Apropó, kitaláljátok, ki az, aki a tesztpéldányt elfelejtette megkenni a tökmagropogóssal, ennek eredményeképpen ügyesen felitatva a teljes fehércsokikrémet a piskótával? Igen, nyert, e sorok hóbortos írója (mondom én, hogy kell ide a tökmag! 🙂). Ti legyetek sokkal körültekintőbbek! Na de térjünk vissza a nem hóbortos munkamenethez! A tökmagos krémmel megkent piskótát tiszta – sütőpapírral bélelt vagy formaelválasztó spray-vel kifújt – tortakarikába szorítjuk, és behűtjük. Elkezdjük a torta összeállítását. Ha egy picit besűrűsödött a fehércsokis krém, a felét a tökmagos roppanós rétegre öntjük, és hűtőbe tesszük kb. fél órára. Közben a maradék namelakát már nem hűtjük tovább, hogy önthető állagú maradjon. Amikor kissé megdermedt a tortán a krém, ráhelyezzük a fagyasztott málnazselé betétet, és ráöntjük a maradék fehércsokis namelakát. Hűtőbe tesszük pár órára, ha sietünk, fagyasztóban rágyorsíthatunk.
A lényeg, hogy abszolút megéri belevágni, tejszínhabfóbiásoknak főleg, mert semmi habverés nem lesz! 🙂 Hajrá!
Támogató leszek! Amennyiben tetszik a munkásságunk és kedve(d) tartja, kérjük támogass(on) minket Patreonon. Az alábbi gomb megnyomásával, egy egyszerű regisztrációt (vagy Facebook-os belépést) követően, kiválasztható az oldal tartalmának bővítésére szánt havi támogatás összege (1€ - 6€), mely segít nekünk abban, hogy még több időt tudjunk szentelni az oldal fejlesztésére és újabb képek hozzáadására / feldolgozására. A havi támogatás bármikor lemondható, a fizetés a Patreon biztonságos rendszerén keresztül történik. További információk a képhez 1880-as évek, Múzeum körút, a Nemzeti Múzeum épülete. Az épületet Pollack Mihály Tervezte. Ezért nem véletlen, hogy az épület mögötti tér neve Pollack Mihály tér. Az Arany János-emlékmű, azaz az Arany János szobra csak 1893-ban került a mai helyére. (Napjainkban a Nemzeti Múzeum bejárata előtt található a háromalakos szobor, melynek fő alakja Arany János, míg a talapzaton jobb oldalon Toldi Miklós, bal oldalon Rozgonyi Piros alakja látható. A talapzatot Schickedanz Albert készítette. )
Bármerre járunk a világban, a programunk egyik fix pontja a város nevezetes építményeinek megtekintése. És ez igaz Magyarországra is, mert csodák nálunk is vannak. Nem kell az ókorig visszamenni, hiszen akár csak az elmúlt 100-200 évben is készültek az országban bámulatra méltó építészeti csodák. És hiba, ha csak azt nézzük, ami közvetlenül a szemünk elé tárul, mert ha figyelmesebbek vagyunk, kiderül, a szépség ott van a részletekben. Ebből a szempontból is érdemes Budapest három nevezetes timpanonját alaposan szemügyre venni. Mielőtt valaki belépne a Nemzeti Múzeumba, vessen egy pillantást bejárat feletti timpanonra, ahol természetes testtartással hat női és egy férfialak látható! Balról jobbra: a Dráva, a Művészet, a Tudomány, középen Pannónia, aki babérkoszorút nyújt mindkét oldalnak, majd a Történelem, a Hírnév és végül a Duna allegorikus alakja. Szemügyre vette már a Nemzeti Múzeum épületét? Fotó: Magyar Turisztikai Ügynökség Nevezetes a Szent István-bazilika timpanonja is a magyar szentek és Szent Lipót hódolata a Madonna és a kis Jézus előtt címmel.
2021. június 22. 18:44 MTI 184 éve, 1837. június 22-én helyezték el Pesten a Magyar Nemzeti Múzeum épületének alapkövét. A múzeum alapítása egybeesett a magyar nemzeti öntudat erősödésével, a polgári szabadságeszmék elterjedésével. Molnár József: Kálvin tér a Nemzeti Múzeummal (1885) Széchényi Ferenc gróf 1802 márciusában határozta el, hogy gazdag magángyűjteményét a hazának ajándékozza, s folyamodványát az uralkodó, I. Ferenc kedvezően fogadta. Az alapító levelet Széchényi 1802. november 25-én nyújtotta be a bécsi magyar udvari kancelláriához, ezt másnap királyi oklevél hagyta jóvá és erősítette meg. Bár az új intézmény a dokumentumban változó nevekkel szerepelt (Nemzeti Könyvtár, Országos Múzeum, Nemzeti Múzeum), a kor fogalmai szerint Széchényi gróf a magyar nemzeti könyvtárat alapította meg. A gyűjtemény ekkor 11 884 nyomtatványt, 1156 kéziratot, 142 kötet térképet és rézmetszetet, 2019 aranyérmét, címereket, más régiségeket, valamint néhány festményt tartalmazott, akkor igen komolynak számító 160 ezer forint értékben.
Ekkor még bizonyára a közlekedés még nem volt szabályozott. Ezért lehetett, hogy a konflisok az út jobb oldalán várakoznak ellenben az akkor még érvényben lévő "balra hajts" elvével... A konflisok mellett látható sínpár is említésre méltó. A sínek még (az éppen nem látszó, de 1866 óta közlekedő első) lóvasút sínei. Jelenlegi és régebbi nevei: 1918-tól Múzeum körút, 1915-től Mehmed szultán út, 1874-től Múzeum körút, A XVIII. -XIX. században Land Strasse (Országút) Cimkék 1880-as évek, Józsefváros, Klösz György, kockakő, Konflis, lópokróc, Lóvasút, Magyar Nemzeti Múzeum, Múzeum körút, Nemzeti múzeum, Palotanegyed, Pollack Mihály, Timpanon Forrás: (82309), Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet:,, fotó: Klösz György Ezúton kérjük tisztelt látogatóinkat, hogy amennyiben tovább kívánják adni a weboldalunkon/Facebook oldalunkon látható képeket és az ezekhez tartozó információkat a saját weboldalukon, vagy valamely Facebook oldalon, akkor azt az alábbi szöveg mellékelésével tegyék: "A képekhez tartozó információk a honlapról származnak. "
Így vált önálló intézménnyé - a nemzeti múzeumi gyűjtemény egy részének leválásával - 1872-ben az Iparművészeti Múzeum, 1896-ban pedig - a képtár egy részéből - a Szépművészeti Múzeum. 1926-27-ben került sor az épület teljes felújítására. Ám a második világháború hatalmas károkat okozott. 1948-ra azonban újra helyre állították az épületet. Az 1949-es múzeumi törvény kimondta a Néprajzi és Természettudományi Múzeum különválását és a Széchényi Könyvtár önállósodását. Az 1960-as években pedig néhány kiemelkedő történelmi épületegyüttes a Nemzeti Múzeum szakmai irányításai alá: a visegrádi Mátyás király Múzeum, a sárospataki Rákóczi Múzeum, a monoki Kossuth Múzeum, 1985-től pedig az esztergomi Vármúzeum.
A mai állapot körülbelül 70 százalékos készültséget jelent. A befejezéshez milliárdok kellenének; ezek hiányában a múzeum ma is három épületben működik; a Ludovika mellett a Baross utcában és a Könyves Kálmán körúton. Az eddig elkészült múzeum bejárata a főépületet a lovardával összekötő épületnél található. Ez az elosztó tér jelent kaput a lovardában berendezett "Noé bárkája", valamint a főépület kiállítási terei felé, de lehetséges az átjárás az Orczy-kertbe is. Az új látogatótér első látványossága a bejárati tér fölé lógatott bálna csontváz; ha figyelmesen megnézzük, láthatjuk, hogy a koponyája megpörkölődött – ez az 1956-os tűzvész emléke. A kiállítóterek padlóit solnhofeni mészkővel burkolták. Az összes kiállítótér és raktár klimatizált. Ez a kiállítási tárgyak védelmét és egyben a látogatók kényelmét is szolgálja. Öt felvonóval is gazdagodott az épület, ezek özül a legérdekesebb a raktárak és a kiállítóterek kiszolgálására épült teherfelvonó, amelynek fedlapja a belső udvar bukolatával megegyező kővel burkolt, így szinte észrevétlenül elrejthető.
Pannonia fénye című állandó kiállításon három elegáns térben csodálhatja meg a közönség a késő római császárkor egyik legértékesebb leletegyüttesét. A kiállítás a leletegyüttes művészi értéke mellett a római korban képviselt értékével is foglalkozik, azaz segít meghatározni egykori tulajdonosának a társadalomban elfoglalt helyét, pozicionálja a késő római nemesfém tárgyakat tartalmazó kincsleletek sorában a Seuso-kincset és hangsúlyozza annak jelentőségét. Az egykor folyosóként szolgáló terem egyfajta beavató szerepet tölt be mielőtt a látogató belép abba a két nagyobb térbe, amelyben megtekintheti a Seuso-kincs 14 ezüstedényét és az elrejtésükre használt rézüstöt, valamint a Seuso-kincshez köthető kőszárhegyi ezüstállványt. Az új állandó kiállítás első terme ennek megfelelően a kései Római Birodalom elitkultúrájának bemutatásával és a szükséges alapinformációk közvetítésével készíti fel a látogatót a Seuso-kincs megértésére és befogadására. Cím: 1088 Budapest, Múzeum körút 14-16. Web: Facebook: