Emellett gondozzák a Tessedik-gyűjteményt és a helyi születésű Erdélyi Attila... REQUEST TO REMOVE Lehetséges kulturális programok Látnivalók. Tessedik Sámuel Múzeum. Épületét a névadó 1791-ben gazdasági iskolának építtette. 1834-ben a Mezõberénybõl... REQUEST TO REMOVE A Tessedik Sámuel Múzeum novemberi programajai - Adventi program... 2010. novemberében is színes programokkal várja látogatóit a Tessedik Sámuel Múzeum. REQUEST TO REMOVE - Szarvas város eredeti honlapja Ezeket az oldalakat a Szarvasi Általános Informatikai Kft. szerkeszti. Az itt található képek, és egyéb információk bármely más helyen történő... REQUEST TO REMOVE Ruzicskay Alkotóház - Szarvas város honlapja - Kezdőlap Tessedik Sámuel élete című kiállítás. Ruzicskay Alkotóházban. Nagyszalonta Toldi Kiállítás megnyitó 2011. REQUEST TO REMOVE Úticélok Magyarországon - Települések, Régiók, Megyék Nyereményjáték Oldalunkon nyereményjáték indult, amelynek keretében minden hónapban kisorsolunk egy 2fő/2éjszakás wellness hétvégét azok között, akik... REQUEST TO REMOVE Katalógus – Könyvtárportál Agrártudományi Könyvtára; Állatorvos-tudományi Könyvtár, Levéltár és Múzeum; Általános Vállalkozási Főiskola Könyvtára; Apor Vilmos Katolikus... REQUEST TO REMOVE Kiállítá Kiállítás: Lap célja kiállítások név szerinti keresésének megkönnyítése.
Ezután dr. Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke tartott előadást, amelyben hangsúlyozta, hogy Tessedik Sámuel volt talán az első biogazda. Nagyon sokoldalú ember lévén hatása volt az egészségre, a környezetre, a jövedelemre, a megélhetésre. Kiemelte: "Édesapám evangélikus lelkészként került Albertibe Szarvasról, akkor éppen egy hónapos voltam. Abban a házban töltöttük az egész gyermekkorunkat, ahol Tessedik Sámuel született és kisgyermekkorát töltötte. Érdekes inspirációk vannak: az öcsém, Roszík Gábor evangélikus lelkész lett, én mezőgazdász. Lehet, hogy furcsának tűnik, de én mindig éreztem a ház különleges kisugárzását. Édesapánk is nagyon érzékenyen reagált az emberek sorsára, a másik pedig az, hogy ez a kisugárzás a szakmák választásában is megmutatkozik. Ismertük a szobát, amelyben Tessedik Sámuel született és azt megpróbáltuk érintetlenül hagyni. " Dr. Roszík Péter Tessedik Sámuel szobra előtt Roszík Gábor evangélikus lelkész Tessedikről, a lelkészről beszélt: "Budapesten születtem és a testvéreim is.
Evangélikus lelkész, valamint pedagógus, pedagógiai és gazdasági szakíró, növénynemesítő volt. Mind elméleti, mind gyakorlati pedagógiai munkássága a felvilágosodás pedagógiai eszméinek hazai meghonosítását szolgálta. Az apja, idősebb Tessedik Sámuel Albertin, a szlovák telepesek evangélikus papja volt, édesanyja Lang Erzsébet német származású. Hét éves korában az édesapja meghalt és ő anyjával Pozsonyba költözött, ahol a gimnáziumot elvégezve hét évig nemes ifjaknál nevelőként dolgozott. Azért, hogy a magyar nyelvben és a magasabb tudományokban kiképezze magát, a debreceni főiskolára ment tanulni és a kollégiumban lakott. Pozsonyba visszatérve gyalog tette meg az utat. 1763-ban az erlangeni egyetemre (Németország) iratkozott be, ahol két évet töltött, teológiai, filozófiai és mezőgazdasági tanulmányokat folytatott. Megismerkedett a német filantropisták pedagógiai törekvéseivel. Meglátogatta a jénai, lipcsei, hallei és berlini egyetemet. Innen visszatért Pozsonyba, ahonnan nemesi udvari, majd az egyházközségi lelkészi hivatást töltötte be.
Az emlékülést Lázár Zsolt evangélikus esperes, a Tessedik Sámuel Emlékbizottság tagja nyitotta meg. Dr. Lipcsei Imre, a Szent István Egyetem Bölcsészeti és Pedagógiai Karának dékánja, a Tessedik Sámuel Emlékbizottság elnöke lapunknak elmondta, hogy 2012 áprilisától kezdődően egészen december 27-ig folyamatosan szerveztek programokat Tessedik Sámuel munkásságának bemutatására. Dr. Lipcsei Imre dékán, a Tessedik Sámuel emlékbizottság elnöke A Szarvasi Főiskolán előadásokat, a gödöllői egyetemen pedig emlékülést tartottak a Pedagógiai Karon, ahol előadások hangzottak el a mezőgazdászról, a kertbarátról és az evangélikus lelkészről. A Benka Gyula Evangélikus Általános Iskolában is megemlékeztek a tudósról és a lelkészről, sőt egy tehetséggondozó programot is indítottak az ő szellemében. Tessedik önéletrajza alapján Ruzicskay György rajzaival illusztrált könyvet adtak ki, ugyanezt várják majd a gyerekektől is, hogy Tessedik önéletírását elolvasva rajzoljanak olyasmit, ami eszükbe jut és amit Tessedik is meg akart fogalmazni.
Hazatérve, 1737-ben szentelték fel Besztercebányán, s még ez évben a tótgyörki egyház választotta lelkészévé. Innen Albertibe került néhány évre, ahonnan 1744. július 21-én búcsúzott, s került Békéscsabára. Mindjárt hivatalba lépésekor összehívta a nép "véneit", s egy általa kidolgozott utasítást olvasott föl, mellyel a léha állapotokon próbált javítani. Az utasítás öt pontban szabályozza a nép egyházi életét: az első a kereszteléssel kapcsolatos, a második az úrvacsoráról szól, a harmadik a házasságkötésről rendelkezik; a terhes nők, özvegyek, fiatalkorúak kérdésével is foglalkozik; s elrendeli, hogy esketés idején zene, lövöldözés ne legyen a templomnál, a negyedik meghatározza a rendet a templomi istentisztelet idején, végül az ötödik pont - az "Egyéb dolgok" - a társadalmi állapotokról tájékoztat. Ez az Egyházi Szabályzat (Intructio Pastoralis, szlovákul: Porádek a ustanowení Cyrkewny) volt az alapja Békéscsabán a szigorú fegyelmezésnek. Kiadott egy röpiratot, melyben sürgette, hogy a pap évente látogassa híveit.
Wilson elnök az amerikai kongresszushoz intézett üzenetében megfogalmazza a békére vonatkozó 14 pontos programját. Woodrow Wilson (1856-1924) amerikai demokrata párti politikus, 1913 és 1921 között az Egyesült Államok elnöke. 1911-12-ben New Jersey kormányzójaként reformjaival népszerűségre tesz szert. Elnöksége idején Latin-Amerikában aktív, terjeszkedő külpolitikát folytatott. Az I. világháború kitörésekor pacifista nézeteiről híres és semlegességi nyilatkozatot tesz. 1917-ben a Németország által indított korlátlan tengeralattjáró háború miatt az USA belép a világháborúba. A háború lezárulása előtt 1918. januárjában békejavaslatot tesz (Wilson 14 pontja), amit a hadviselő felek elfogadnak, de a békeszerződésekben nem érvényesítenek. Wilson elnök 14 pontja - 1917. december - Huszadik Század - Sajtócikkek a múlt századból. Részt vesz a párizsi békekonferencián. Nagy szerepe van a Népszövetség létrehozásában, valamint a Szovjetunió elleni intervenció megszervezésében. Az USA nem ratifikálja sem a békeszerződéseket, sem a Népszövetség alapokmányát. 1920-ban pedig az amerikai elnökválasztáson az izolacionista (az európai ügyekbe való be nem avatkozás elve) külpolitikát követelő republikánusok győznek.
– Elzász-Lotaringia Franciaországé lett. – A Saar-vidéket 15 évre nemzetközi felügyelet alá helyezték. – A Rajna-vidék bal partját teljesen, jobb partját 50 km-es sávban demilitarizálták. – Danzig (Gdansk) szabad város lett. – A hadsereget 100 ezer főben maximálták, megtiltották a sorozást. – Át kellett adni a német hadiflottát. – Hadisarcot kellett fizetniük a németeknek (1921-ben a jóvátétel összegét 132 millió aranymárkában szabták meg). – Elvesztette minden gyarmatát Ausztria – Saint Germain, 1919. szeptember 10. – Megszűnt a Habsburg-monarchia. – Trieszt, Isztria, Dél Tirol elvesztése. – Katonai korlátozások (hadsereg, fegyverkészlet maximálása). – Németországgal való egyesülés (Anschluss) tilalma. Wilson 14 pontja | Hadszíntér és hátország. Magyarország – Trianon, 1920. június 4. – békedelegáció vezetője: Apponyi Albert (Bethlen István, Teleki Pál) – Magyarország területének és lakosságának 2/3-át elveszti – Felvidék, Kárpátalja – Csehszlovákia – Partium, Erdély, Bánát egy része – Románia – D-vidék – Szerb-Horvát-Szlovén Királyság – határon túlra több mint 3 millió magyar kerül – a hadsereget 35 ezer főben maximalizálták Törökország – Sévres, 1920. augusztus 10.
Forrás: Tovább a cikkre »
Az a bánásmód, amelyben Oroszországot testvérnemzetei az elkövetkező hónapokban részesíteni fogják, próbaköve lesz jóakaratuknak, Oroszország szükségletei iránti saját érdekeiktől elvonatkoztatva tanúsított megértésüknek, valamint értelmes és önzetlen rokonszenvüknek. Az egész világ egyet fog érteni abban, hogy Belgiumot ki kell üríteni, és helyre kell állítani, anélkül, hogy megkísérelnék korlátozni szuverenitását, amelyet minden más szabad nemzettel együtt élvez. Egyetlen más cselekedet sem fogja ennél jobban szolgálni a nemzetek bizalmának helyreállítását azon törvények iránt, amelyeket egymás közötti kapcsolataik szabályozására maguk alkottak és meghatároztak. E kiegyeztető cselekedet nélkül a nemzetközi jog egész szerkezete és érvénye örök időkre csorbát szenvedne. Minden francia területet fel kell szabadítani és elözönlött részeit helyre kell állítani. Nk-Trianonról - Wilson 14 pontja és a Székely Köztársaság - Nemzeti.net. Azt az igazságtalanságot, amelyet Poroszország 1871 -ben Elzász - Lotaringia tekintetében Franciaországnak okozott, és amely közel ötven évig nyugtalanította a világ békéjét, jóvá kell tenni, hogy a béke mindenki érdekében újból biztosítva legyen.
Woodrow Wilson a Népszövetség alapokmány-tervezetét olvassa fel a párizsi békekonferencián (1919. február 14. ) Wilson elnök 14 pontja, illetve wilsoni elvek néven vált ismertté Thomas Woodrow Wilsonnak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének 14 pontból álló – részben a nemzetközi jog új alapelveit jelentő – békejavaslata. A szenátus és a képviselőház közös ülésén hirdette meg 1918. január 8-án, az I. világháború végetvetése, az eljövendő háborúk minden lehetőségének kizárása és Európa újjáépítése érdekében. A kongresszusi beszéde egyben válasz volt Vlagyimir Iljics Lenin felhívására. A Szovjetek II. Összoroszországi Kongresszusának 1917. november 8-ai Dekrétum a békéről című rendeletére, amely bejelentette Oroszország azonnali kilépését a háborúból. Felhívott egy területi elcsatolásokkal nem kompromittált, általános, igazságos és demokratikus béke megteremtésére, és amely az 1918. március 3-ai breszt-litovszki békéhez vezetett. Előzményei és hatása a békekötésekre [ szerkesztés] Wilson elnök ismerteti programját az Egyesült Államok Kongresszusa előtt Az Amerikai Egyesült Államok 1917. április 6-án lépett be a világháborúba az antant oldalán.
Gyulafehérvár és Erdély 1918 végén 1918 őszén drámai módon ért véget az Osztrák-Magyar Monarchia és benne a történelmi Magyarország története. A döntő mozzanatot az jelentette, hogy a háború utolsó szakaszában az antant magáévá tette a nemzeti önrendelkezés wilsoni elvét, és felkarolta a dualista berendezkedéssel elégedetlen nemzeti mozgalmakat. A katonai vereség így végül a Monarchia felbomlásához vezetett. Az "új Európa" alapjává a nemzeti elv vált, alkalmazása azonban meglehetősen szelektív módon, szinte mindenhol a vesztesnek kikiáltott nemzetek rovására történt.
Nem mindegyiket találom pont ráhúzhatónak az aktuális helyzetre, de az, hogy Orbánt lassan álló ovációval fogadja az európai szélsőjobb, és már mindenki Hazaáruló, meg Soros-bérenc, aki nem egy nótát fúj, az több, mint ismerős a történelemből. /libsi-rettegés off/