Amitől mégsem teljesen az Bellák Gábor szerint az a befejezettsége: minden nagyon pontosan van megfestve, és sokkal több van benne, mint az impresszionistáktól megszokott utalások. Szinyei csak keresztezi az impresszionizmust, de nem halad vele egy irányba. Csók István következett, akinek a késői korszakából származó Balatoni vitorlás c. képét Monet Impresszió, a felkelő nap festményévél hasonlítottunk össze, illetve Tél a tavaszban c. képét Gustave Caillebotte Behavazott háztetőivel. Csók télies tájáról Bellák Gábor azt mondta, hogy ez már teljes mértékben egy magyar impresszionista alkotás. Ferenczy Károly – Wikiforrás. Csók István: Tél a tavaszban, 1913, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Gustave Caillebotte: Behavazot tetők, 1878, Musée d'Orsay, Párizs Csendéleteknél is kerestünk párhuzamokat, egész pontosan abban, ahogyan a gyümölcsöket festették a francia és a magyar művészek. Csók István képe Bellák Gábor szerint túlságosan megrendezett Renoir festményéhez viszonyítva, túlzottan mesterkélt, ahhoz, hogy igazán impresszionista legyen, hiszen ez a rafinált kompozíció ellentétes a múló pillanat által keltett benyomással.
A következő évben családostól Münchenbe utazott tanulni, ahol megismerkedett Hollósy Simonnal és Csók Istvánnal is, majd Nápolyban a Képzőművészeti Akadémiám és Párizsban folytatta képzését. Hazatérve Szentendrén telepedett le családjával, és itt születtek ikergyermekei, Noémi és Béni. Tanárként is segítette a tehetséges festőket Festőtársaival: Hollósy Simonnal, Réti Istvánnal, Thorma Jánossal, Csók Istvánnal és Iványi-Grünwald Bélával megalapították a nagybányai művésztelepet. Impresszionista – Wikiszótár. Tanított is, 1902-től a Nagybányai Szabad Festőiskola egyik vezető mestere lett, majd következő évben magániskolát nyitott Budapesten, az Andrássy úton, később pedig a Magyar Királyi Mintarajztanodában alakrajzot és festést oktatott. A közönség a Műcsarnok téli kiállításán ismerhette meg munkásságát. Első gyűjteményes tárlatát pedig a Nemzeti Szalonbanban tartotta, ahol nyolcvanhat képét láthatták. Eközben családja a dalmáciai Lussin Grande szigetén élt, ahol a festő többször is meglátogatta őket, és tengeri motívumokat festett.
Az ilyenfajta eget és az alatta levő tájat és benne a tárgyakat teljesen más megfesteni, mint amikor az egész ragyog a napsütésben, vagy amikor a fény váltakozik napsütötte és árnyékos részek között. Nagyon erős napsütést csak az impresszionistáknál fogunk látni, ugyanis az ilyen fényben a tárgyak teljesen elveszítik a kontúrokat, tünékennyé vállnak. Magyar impresszionista festo.com. Mészöly Géza: Balatoni fürdőház, 1875 Bellák Gábor két képet említett meg, amin láthattuk, hogyan kezelték a festők a napsütést: Mészöly Géza Szigetvár és Paál László Fontainbleau-i erdőrészlet c. festményét. Mészölynek ennek a képén az egész táj napsütésben fekszik, viszont itt is egyenletes az ég, csak a vár árnyékáról sejtjük, honnan jön a fény. Paál László festménye azért nem impresszionista, mert az erdő belsejének a megfestése nem volt jellemző az impresszionistákra, ugyanis egyfelől egy zárt teret képez, másfelől pedig sötét. Paál is játszik a fénnyel – miközben egy teljesen árnyékos sétány tárul elénk, itt-ott megjelennek fényfoltok a lombozaton áthatoló napsugaraktól.
Ilyen gondolatokat ébresztett egy érző magyar lelkében a kiállítás, melyet Ferenczy Károly rendezett nemrégiben gyermekeivel együtt. Azóta a valóságban be is fejeződött a képzelt regény kedves alakjaira vonatkozó rész. Az élet, amelyet igen kitűnő regényírónak szokás általában tartani, itt nagyon kontárnak bizonyult. Hirtelen elbánt, gonosz betegséggel végezett valakivel, aki nemrégiben még rugalmas volt nemcsak testében, de lelkében is, akit sokan szerettek, kitől sokat vártak, ki nem mondhatta el mindazt, ami a szívén feküdt. Március harmadik hetében csöndesen meghalt Ferenczy Károly egy pesti klinikán. Az érző magyar pedig keserű szívvel két kis keresztet rajzolt a művészről szóló jegyzetei fölé. Az egyik szól a nobilis férfinak, a másik a nemes alkotónak.
Az ilyenfajta festészet jellemző Paál Lászlóra, akit sokkal inkább érdekelt a sötétség – talán saját lelki állapot miatt is-, mint a világosság, és a fény nála csak annyiban játszik szerepet, amennyiben a festő látni és láttatni szeretné, miképpen hat egy-egy ilyen fénypont a sötétségre. Mészöly Géza: Szigetvár, 1871, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest; fotó: MNG Paál László: Fontainbleau-i erdőrészlet, 1876, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest; fotó: MNG Az előadás második felében nagyon sok párhuzamot láthattunk francia és hazai festők között. Szinyei és Monet szikláit néztük: Szinyeinél sokkal masszívabbak a sziklák, mint Monet képein; Fényes Adolf Néma utcáján ugyanolyan vibráló foltok vannak, mint Monet festményein, mégis ezeket nézve azonnal kitűnik, hogy "a magyar impresszionizmus sokkal vaskosabb, zamatosabb, mint a francia", de például Sisley-nél is találunk olyan festményt – Híd Villeneuve-la-Garenne-né l – mely sokkal plasztikusabb, mint egy Monet alkotás. Fényes Adolf: Néma utca, 1899, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest; fotó: MNG Szinyei Majális c. festménye tematikáját és hangulatát tekintve impresszionista.
Ingyenes családi napot rendez a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) június 12-én a budapesti Aquincumi Múzeumban óránként kezdődő zenei programokkal, néptánccal, játékokkal. Ingyenes belépés az Aquincumi Múzeumba Az egész napos rendezvényen óránként kezdődnek a gyerekeknek és felnőtteknek is szóló zenei programok, emellett kézműves foglalkozásokkal, néptánccal, játékokkal és vetítéssel is várják az érdeklődőket, valamint a múzeum gyűjteménye is ingyenesen tekinthető meg. Fesztiválzenekar ingyenes koncert jankiela. A rendezvény látogatása védettségi igazolványhoz kötött – közölte a zenekar az MTI-vel. A zenei program 11-kor egy Zenevár-koncert tel kezdődik, délben népzene következik, 13 órától az ütősöké a főszerep, 14 órakor Kakaókoncert lesz, 15 órakor pedig Hangszerkóstoló val ér véget a gyerekeknek szánt sorozat. Számos gyerekprogramot is kitaláltak a szervezők / Fotó: Budapesti Fesztiválzenekar Facebook-oldala Ezután felnőtteknek szóló zenei programok lesznek: két – regisztrációhoz kötött – kamarakoncert a múzeum épületében 16 és 17 órától, az utolsó, fúvós koncert pedig 18 órakor kezdődik.
Esztergomban, Pápán, Kaposfüreden és Budapest VII. és XIII. kerületében várják a zenekedvelőket. Szeptember végén és október elején öt helyszínen, Esztergomban, Pápán, Kaposfüreden, Budapest VII. kerületében várja ingyenes koncertjére a közönséget a Budapesti Fesztiválzenekar. Három templomi koncertjükre ezúttal is régizenével, Bach és Vivaldi darabjaival készülnek. Október 2-án a Fasori Evangélikus templomban, 3-án a kaposfüredi Szent Őrangyalok templomban, 4-én az Árpád-házi Szent Margit templomban lép fel a zenekar barokk együttese. A Zsinagógakoncertek műsorán ezúttal Max Bruch és Charles Gounod darabjai szólalnak meg szeptember 29-én Esztergomban, másnap pedig Pápán. Mindeközben még zajlanak az Európai Hidak fesztivál utolsó koncertjei a Müpában, szombaton két alkalommal is fellép a zenekar Fischer Iván vezényletével. Fesztiválzenekar ingyenes koncert 2. Az esti koncertet 19. 45-től az IDAGIO élőben közvetíti. A Budapesti Fesztiválzenekar kamaraformációi júniusban több mint 200 lakóházban adtak ingyenes szerenádot a fővárosiaknak, mert hisznek benne, hogy a járvány idején is szükség van zenére.