A fehérjék elsődleges szerkezetét az aminosav-szekvencia határozza meg. A polipeptidlánc térszerkezete, vagyis a lánckonformáció elvileg végtelen sokféle lehet. A peptidkötés sajátos szerkezetéből következően merev, sík alkatú, az α- szénatom körül azonban lehetséges rotáció. Ennek egyrészt az amidkötést alkotó atomok, másrészt az oldalláncok (az aminosavak szénláncai) vethetnek gátat. A fehérjék természetes lánckonformációja az adott fehérjére jellemző. Sok fehérjében találunk azonban egymáshoz hasonló, szabályos szakaszokat. KémiaTK. Fehérjék elsődleges szerkezete - YouTube. Ezek közül az egyikben a polipeptid lánc helikálisan feltekeredett állapotban van. Ennek az ún. α- struktúrának az "emeleteit" az egymás alatt lévő peptidkötések atomjai között kialakuló hidrogénkötések tartják össze. Az α-hélix A másik rendezett szerkezet az ún. β- redő, amelyben a polipeptidláncok egymással párhuzamos láncokba rendeződnek. Ebben az amidsíkok α- szénatomok körül kialakuló térszerkezet miatt hullámpapírra emlékeztető redős szerkezetet alakítanak ki.
Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor
változás vagy nahézfémek sóival való reagálás miatt veszítik el hidrátburkukat, a folyamat nem visszafordítható => irreverzíbilis koaguláció – pl. enzimek
Diszulfid-hidak a polipeptidláncban Azoknak a fehérjéknek van negyedleges szerkezete is, amelyek több polipeptidláncból épülnek fel. Ezekben a polipeptidláncokat egy vagy több diszulfidhíd tartja össze. A fehérje negyedleges szerkezetét a különböző polipeptidláncok egymáshoz viszonyított helyzete, térbeli elrendeződése jelenti.
Ez az egyesülés egy vízmolekula elvesztésével jön létre. Két aminosav közötti egyesülés dipeptid képződését eredményezi, és ha új aminosavakat adnak hozzá, akkor tripeptidek, tetrapeptidek stb. A kis számú aminosavból álló polipeptideket általában oligopeptideknek nevezzük, és ha az aminosavak száma magas, akkor polipeptideknek nevezzük őket. A polipeptidlánchoz hozzáadott minden aminosav egy molekula vizet szabadít fel. A fehérjék elsődleges szerkezete: jellemzők - Tudomány - 2022. Az aminosavnak azt a részét, amely H + vagy OH- vesztett a kötés során, aminosavmaradéknak nevezzük. Ezen oligopeptid- és polipeptidláncok többségének egyik végén egy amino-terminális csoport (N-terminális), a másikban terminális karboxilcsoport (C-terminális) lesz. Ezenkívül sok ionizálható csoportot tartalmazhatnak az őket alkotó aminosavmaradékok oldalláncai között. Emiatt polyampolitoknak számítanak. Aminosav szekvencia Minden fehérjének van egy bizonyos aminosavmaradék-szekvenciája. Ez a sorrend az úgynevezett fehérje elsődleges szerkezete. Minden szervezetben minden egyes fehérje fajspecifikus.
a-hélix A polipeptid gerincének tekercselése egy képzeletbeli tengely körül az óramutató járásával megegyező irányban képezi az a-hélixet. Ez egy aminosav karbonilcsoportja (C = O) oxigénatomja és a polipeptidlánc negyedik aminosavának (NH) hidrogénatomja közötti hidrogénkötések kialakulása révén következik be. 2. ábra: Alfa-hélix és béta-lap β-Sheet A β-lapon az egyes aminosavak R-csoportja alternatív módon a gerinc fölött és alatt van. A szomszédos szálak között hidrogénkötés keletkezik, amelyek egymás mellett helyezkednek el. Ez azt jelenti, hogy az egyik szál karbonilcsoportjának oxigénatomja hidrogénkötést képez a második szál aminosavának hidrogénatomjával. A két szál elrendezése lehet párhuzamos vagy párhuzamos. Az anti-párhuzamos szálak stabilabbak. Mi a fehérje harmadlagos szerkezete A fehérje tercier szerkezete a polipeptidlánc 3D-struktúrává hajtogatott szerkezete. Ezért kompakt, gömb alakú. Tehát a tercier szerkezet kialakításához a polipeptid lánc hajlik és csavarodik, és így a legalacsonyabb energiaállapotot magas stabilitással érjük el.
Új vontatott V-tárcsák 2, 8-3, 2-3, 6 méretekben, középnehéz illetve nehéz kivitelben közvetlenül a gyártótól eladók! Elöl-hátul minőségi csipkés lapokkal( D-560 vagy D-610), ST csapágyazással, öntvény távtartókkal, állítható sárkaparókkal, vastag falú acél vázszerkezet, csapos állítású ékgyűrűs rögtörő hengerrel, 10. 0/75-15, 3 munkagép kerékkel. Ingyenes házhoz szállítás az ország egész területén! Vontatott tárcsa - keresés - Piactér | Agroinform.hu - 7. oldal. 2 ÉV GYÁRTÓI GARANCIA! A hirdetésben szereplő adatok tájékoztató jellegűek és nem minősül a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti ajánlatnak, így nem fűződik hozzá ajánlati kötöttség sem. Részletes információkért keresse értékesítő kollégáinkat!
Leírás Név Munkaszélesség [m] Szállítási szélesség [m] Teljesítmény igény [LE] Tömeg [kg] Tárcsalapok [db] MW KVTB-2, 8 tárcsa 2, 8 2, 8 80 1400 2 x 14 MW KVTB-3, 0 tárcsa 3 3 85 1500 2 x 15 MW KVTB-3, 2 tárcsa 3, 2 3, 2 95 1650 2 x 16 MW KVTB-3, 4 tárcsa 3, 4 3, 4 100 2000 2 x 17 MW KVTB-3, 6 tárcsa 3, 6 3, 6 115 2100 2 x 18 MW KVTB-3, 8 tárcsa 3, 8 3, 8 120 2200 2 x 19 MW KVTB-4, 0 tárcsa 4 4 125 2300 2 x 20 AJÁNLAT KÉRÉS 06-20/350-8059
Tengely A következő alkatrész a tengely. Ezt a tárcsalap vagy a csapágy cseréjénél tudjuk jobban szemrevételezni, és törés esetén szoktuk cserélni. Ha elgörbül (ez fordul elő sűrűbben), akkor egyenesítéssel (kovácsolással) javítható. Tárcsacsapágy A legfőbb kopóelem a tárcsacsapágy. Karbantartását tekintve zsírozni kell a csapágyakat, szükség esetén cserélni. Fontos tisztában lennünk, hogy milyen típusú csapágy található a munkagépünkön. Létezik kerek, illetve négyszögközepű, többféle átmérőben. A modernebb gépekben egy öntvényházban vannak elhelyezve gördülő csapágyak, amiket szimering tömít, és általában olajjal vannak feltöltve. A vontatott tárcsáknál karbantartási különbség a járkerekek csapágyainak ellenőrzése, zsírzása, szükség esetén cseréje. További információ:
A tárcsák (az ekék mellett) az egyik legalapvetőbb és leggyakrabban használt talajművelő géptípust jelentik. A tárcsás talajművelő eszközöket elsősorban a talaj felszíni rétegeinek lazítására, továbbá a szármaradványok (például tarlóhántás) és a gyomok aprítására, ezek talajba keverésére alkalmazzák. A tárcsák használatával egy munkamenetben valósul meg a talaj keverése, lazítása, porhanyítása és kismérvű forgatása. A tárcsák méretezése egészen széles mérettartományban mozog, ennek fő ismérve a munkaszélesség. A tárcsa típusú talajművelő gépek egy vázszerkezetből, tengelyekből és tárcsalevelekből állnak. A munkaszélesség mellett a tárcsalevelek száma, sűrűsége, átmérője, alakja (gömbsüveg vagy csonkakúp; csipkézett, vagy sima élű tárcsalevél) és a bezárt szög mind-mind meghatározó tulajdonságai egy tárcsának, hiszen ezek határozzák meg a munkavégzés jellegét. A tengelyek elrendezése határozza meg a tárcsa típusát, azaz hogy egysoros, X, vagy V elrendezésű tárcsáról beszélhetünk. A tárcsatagok elrendezése szerint megkülönböztetünk még tárcsás eke, tárcsás borona, oldalazó tárcsa jellegű kivitelű eszközöket.