Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus. 1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett. 1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója. Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték, szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla.
2000-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díj külföldi regényt jutalmazó változatát Az ajtó című, franciául is megjelent regényéért, s elnyerte a Prima Primissima Díjat. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. A Szépírók Társaságának tagja, Budapest és Debrecen díszpolgára volt. Szabó Magda 2007-ben, 90. születésnapján megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést, múlt szombaton pedig az alkotót Hazám-díjjal jutalmazták. Főbb regényei közé tartozik a Freskó (1958), a Mondják meg Zsófikának (1958), Az őz (1959), a Sziget-kék (1959), a Bárány Boldizsár (1959), a Disznótor (1960), a Születésnap (1962), a Pilátus (1963), a Danaida (1964), a Tündér Lala (1965), a Katalin utca (1969), az Abigél (1970), A szemlélők (1973), a Régimódi történet (1977), Az ajtó (1987), a Merszi, Möszjő (2000), a Für Elise (2002). Összegyűjtött hangjátékait 2006-ban adták ki, Békekötés címmel.
irodalom, történelem egyszerűen 2017. júl 03. Szabó Magda Sokoldalú művész: Költő műfordító regény- és drámaíró tanulmányok, esszékötetek szerzője. Elbeszélő művészetével a lélektani regényt újítja meg miközben annak hagyományait tiszteli. Művei középpontjában legtöbbször értelmiségi nők állnak. A lélek mélyén lejátszódó folyamatokat mutatja be. Regényei a világ számos országában arattak sikert. Szabó Magda a legtöbbet fordított magyar író. 1917. október 5-én született Debrecenben. Érettségi vizsgáját szülővárosában tette le, majd a debreceni egyetemen szerzett latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Két éven át szülővárosában tanított, majd 1942-től 1945-ig Hódmezővásárhelyen a Református Leánygimnáziumban dolgozott. Később a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa elbocsátásáig. A már odaítélt Baumgarten- díjat is visszavonják tőle. 1947-ben házasságot kötött Szobotka Tibor íróval. Ebben az időszakban írta meg első versesköteteit Bárány, illetve Vissza az emberig címmel.
Hétköznapi és ünnepi pillanatokban, szülővárosában, Debrecenben és Budapesten, a Júlia utcai lakásban, külföldi útjain, hivatalos és családi események alkalmával, író-olvasó találkozókon, díjátadáson, kollégáival, barátaival, szeretteivel és négylábú kedvenceivel. Igazolványkép éppúgy van a felvételek között, mint családi albumból való fénykép. Kilenc évtized képei bontakoznak ki a kötet lapjain, az első portrékat még édesapja készítette róla üvegnegatívra, majd számtalan családi-baráti eseményen készült felvétel, hivatásos fényképészek által készített fotók sorakoznak egymás után, melyek hagyományos és digitális technikával készültek egyaránt. Szabó Magdának, a gyermeknek, az iskolásnak, a gimnazistának, az érettségiző bájos lánynak, a vonzó fiatal nőnek, a maga korában divatikonnak számító, elegáns, érett asszonynak ezer arca volt. "Én ugyan ki vagyok? " - kérdezi az albumot lapozgató olvasótól a titokzatos macska-szempár. A válasz ott rejlik a Gurul a sok-sok pillanat különleges fotóiban, csak meg kell fejteni a titkot.
E hegység is kedvelt kirándulóhely (pl. Diósjenő, Szokolya). A Cserhát A Cserhát nyugati része mészkőből épül fel (Naszály), a Keleti-Cserhát pedig vulkáni kőzetekből. A hegység északi része dombvidék, ahogyan a szintén Cserháthoz tartozó, dél felé az Alföldbe nyúló Gödöllői-dombság (Gödöllő-Monori-dombság) is. Sulinet Tudásbázis. A hegység északkeleti peremén, az országhatárnál emelkedik a szintén vulkáni eredetű Karancs. A vulkáni tevékenység hamuja konzerválta a világhírű ipolytarnóci ősmaradványokat ("Ősvilági Pompeji"). A Mátra Az egykori Mátra leginkább a mai szicíliai Etnához hasonlítható, tehát nagyméretű és aktív vulkán volt 14-16 millió éve. Az egykori vulkáni tevékenységre utalnak Parád ásványvizes forrásai (csevice a neve) valamint Gyöngyösoroszi és Recsk színesfémércei. A Mátrában emelkedik hazánk legmagasabb csúcsa, a 1014 m magas Kékes, amelynek környezete felkapott üdülőközpont. A Mátra észak felé lejtő dombsági része a Mátralába, a déli, az Alföld felé ereszkedő része pedig a szőlő- és bortermeléséről ismert Mátraalja.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park (alapítva: 1997) - 56 998 hektár (fokozottan védett 11 134 hektár), a Dunántúlon a Balaton északi partján húzódó régió a Kis-Balaton tájvédelmi körzetével együtt, egyedülálló földtani, tájképi természeti értékekkel. Duna-Ipoly Nemzeti Park (alapítva: 1997) - 60 314 hektár (fokozottan védett 16 119 hektár), Budapesttől északra, a Pilis és a Börzsöny hegység nagyobb részén, a Duna és az Ipoly folyók között. Magában foglalja a festői szépségű Duna-kanyart és a Szentendrei-szigetet. Őrségi Nemzeti Park (alapítva: 2002) - 40 000 hektár, az 1978-ban alapított Őrségi Tájvédelmi Körzet, az 1976-ban alapított Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet, valamint a Belső-Őrség határán futó Rába-völgy természetközeli állapotú területeit öleli fel. Az ország tizedik nemzeti parkja. Területén számos tőzegmohaláp és láprét található. Állatvilága igen változatos, itt él Magyarország leggazdagabb lepkefaunája. Számos népi építészeti és kultúrtörténeti emlékhelynek ad otthont. Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre!
A Bükk A Bükköt jól karsztosodó mészkő építi fel, karsztformákat (víznyelők, dolinák, barlangok, karsztforrások) leginkább a turisták által kedvelt Bükk-fennsíkon találunk. A Bükk barlangjaiban (Istállós-kői, Szeleta-) ősember leleteket találtak. Bükk-fennsík – Nagymező A turisták által kedvelt barlang a Szilvásvárad felől megközelíthető Istállós-kői-, a lillafüredi István- és az Anna-barlang. Az utóbbi kis barlang egyedülálló, mert mások a formái, mint a többi barlangé. A Bükk-fennsík déli pereme meredeken szakad le a Bükkalja irányába, innen az ún. kövekről (Tar-kő, Pes-kő, Három-kő) tiszta időben több tíz kilométerre ellátunk az Alföld irányába. Bükk – dolinák összeolvadása: uvala A Bükk ipartörténeti szempontból is érdekes látványosságokat tartogat a kirándulók számára, ugyanis a 18. században itt alapították az első vashutákat, vashámorokat. Újmassán vaskohó tekinthető meg, a Garadna-patak vízének felduzzasztásával alakult ki a Hámori-tó. Az Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék A Sajó-völgyétől északra emelkedő Aggteleki-karsztot szintén mészkő építi fel.