Az új vízgazdálkodási törvényjavaslat módosítaná a vízgazdálkodási törvényt úgy, hogy mezőgazdasági célú kút létesítésének esetén bizonyos feltételek mellett eltörölné az engedélyeztetési eljárást a gazdálkodók számára. A WWF aggályosnak tartja ezt a módosítási tervezetet, az aggodalmak részleteiről beszélt Dedák Dalma az InfoRádióban. "Ez azért probléma, mert bár a törvénymódosítás szerint csak talajvizet érintő kutakról van szó, a javaslathoz nem csatoltak semmiféle hatásvizsgálatot, nem tudjuk, a vízkészleteket hogyan érinti ez az egész. Kitolták a határidőt - 2023-ig kell engedélyezni a fúrt és ásott kutakat | Agrotrend.hu. Nem tudjuk azt sem, hány gazdálkodót érint majd, valamint az sem egyértelmű, milyen területen használhatják ezt a kedvezményt a gazdálkodók, mert csak ivóvíz célú kutaknál vannak megkötések és olyan területeken, ahol csak aránytalanul nagy költséggel érhetők el felszíni víz, de az nem derül ki a javaslatból, mi is az aránytalanul magas költség" - mondta el. A szakember szerint a fő gond az, hogy egy vízjogi engedélyezési eljárás során a létesítendő kút által a környezetre gyakorolt hatásokat is vizsgálják, de ha csak bejelentési kötelezettség lesz, akkor ezek vizsgálata nem történik meg, nem lesz lehetőség előre felismerni a veszélyt.
Forrás: Dr. Cenner Tibor Forrás: Kistermelők Lapja
29. § (4) bekezdése értelmében "az engedély nélkül létrehozott kutak esetében az építmény értéke 80%-áig, de természetes személy esetén legfeljebb 300 ezer forintig terjedő vízgazdálkodási bírság szabható ki. A Vgtv. § (7) bekezdése értelmében ugyanakkor mentesül a bírság megfizetése alól a létesítő, ha 2018. január 1. Változik a kerti kutak szabályozása januártól - itt az új kötelezettség - Napi.hu. napját megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, és a fennmaradási engedélyt 2018. december 31. napjáig kérelmezi, amennyiben az engedély megadásának feltételei fennállnak. " Tehát a korábban engedély nélkül létesített kutak esetében a jelenleg hatályos szabályozás is lehetőséget biztosít a "fennálló helyzet legalizálására" Ráadásul a törvénymódosításnak a köztársasági elnök által nem támadott rendelkezése ezt a határidőt 2028. napjáig kitolja. Az AB a határozatában kiemelte azt is, hogy "a felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi értelemben is végesek és csak korlátozottan képesek a megújulásra, ezért felelős vízkészlet-gazdálkodás nélkül a vízkészletek fenntarthatósága is veszélybe kerül. "
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet a "vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról" címet viseli. A jogszabály előírja, hogy a felszín alatti vízilétesítmények helyét meg kell határozni. Ebbe a körbe tartoznak a települési önkormányzat jegyzőjének engedélyéhez kötött kutak is. (A jegyző azokat a kutakat engedélyezi, amelyekből évi 500 köbméternél kevesebb talajvizet vesznek ki egy olyan telken, amelyen ház - vagy házra építési engedély - van. Tipikusan ilyenek a kerti öntözésre használt kutak, illetve a házi szükségletre szolgáló kutak is, de az utóbbiaknál ellenőrizni kell a víz minőségét is. A kutak fennmaradási engedélyezése - törvény módosítás a parlament előtt | DÖMSÖD Nagyközség Önkormányzatának Honlapja. ) A jegyző által engedélyezett kutak helyét vízszintes koordinátákkal - vagy az egységes országos vetületi rendszerben (EOV), vagy pedig a földrajzi szélesség és hosszúság megadásával - kell megjelölni. Ez engedmény a vízügyi hatóság által engedélyezett kutakhoz képest, mivel azoknál még a Balti-tenger szint feletti magassági értéket is meg kell adni. A rendelet szól még arról is, hogy a jegyző által engedélyezendő kutak tervezésére nem vonatkozik az az előírás, amely szerint a terveket csak a külön rendeletben előírt jogosultsággal rendelkező tervező készítheti.
Látható a szövegből, hogy a jogalkotó nem kívánta általánossá tenni a tulajdonképpen egyszerűsített eljárással történő kútlétesítést, viszont ahol ez nem jár a vízbázis rongálásával, valamint nem okozza a talaj és talajvíz szennyezését, ott a törvény ezentúl egyszerűbb eljárással teszi lehetővé a kifejezetten öntözési célú kút létesítését. Az első két feltétel objektív, ami nem minden területen érhető el. Tulajdonképpen a szabályozás arra ad lehetőséget, hogy ahol a talajvíz kinyerhető, ott kifejezetten öntözési célra azt fel lehessen használni. A másik lényeges módosítás az ún. kútamnesztia. A vízgazdálkodási törvény eddig is lehetőséget biztosított arra, hogy akinek vízjogi engedély nélkül létesített kútja van, az 2020. december 31-ig legalizálhassa. Most úgy módosult a törvény, hogy a határidőt 2023. december 31. napjáig meghosszabbították. Ezt most a koronavírus-járvánnyal indokolták, azaz azzal, hogy a járvány miatt sokaknak nem volt lehetősége a vízjogi engedélyt megkérni, az ehhez szükséges dokumentáció elkészítésére megfelelő szakembert felkérni.
HelloVidék: Miért döntöttek így, kinek fog ez kedvezni? Győrffy Balázs: Ez nem egy új döntés, csak nem volt mindenki számára ismert a szabályozás. Hosszú távon mindenkinek fog kedvezni. A víz az emberi élet nélkülözhetetlen feltétele, így a vízkészletet érintő kérdések a társadalom egészét érintik. A hazai lakosság ivóvízellátása 95%-ban felszín alatti vízkészletből történik, ezért különös jelentőséggel bír, hogyan gazdálkodunk vele. A vízkészlet-gazdálkodás számára fontos ismerni a vízkivételi pontokat, a kitermelt vízmennyiségeket. Ezek nem csak a mennyiségi vízgazdálkodáshoz fontosak, hanem a vízminőség miatt is, ezek a kutak ugyanis potenciális szennyező források is lehetnek, elszennyezhetik az ivóvízbázisainkat. Mára már a talajvizeinkből kitermelt vizek ivóvíz célú hasznosításra többnyire alkalmatlanok. Az illegálisan fúrt kutak a felszín alatti vízkészletet mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben veszélyeztetik, ezzel akár visszafordíthatatlan károkat is okozva a közös vízkincsben.
Emlékezvén a trianoni békediktátum aláírásának 101. évfordulójára – hiszen június 4. -e minden évben a Nemzeti Összetartozás Napja – Gyenes Viktor, iskolánk igazgatója emlékezett, majd meglepetésként Demény István tanár úr egy svájci kürttel előadta a Székely Himnuszt, amelyet a közönség fennállva hallgatott. A rendezvényünket Moldován László tanár úr hangosította, és biztosította a technikai hátteret. Ez az este méltó emlékezés volt arra, hogy a határok bár sajnos megváltoztak, a magyarságunk, és az ebből fakadó kultúra összeköt minket, bárhol is éljünk a nagyvilágban! Iskolai tablóképek – Litéri Református Általános Iskola. Hálát adunk Istennek azért, hogy 2018. szeptember 1-óta az enyingi Tinódi Lantos Sebestyén Református Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény látja el iskolánkban a művészetoktatási feladatokat, ugyanis így biztosítva van a kultúra átadása diákjainknak, helyben. Ebben a tanévben 60 diákunk vett részt Litéren alapfokú művészetoktatásban: festészet-grafika, kerámia, zongora, fúvós (furulya és tenorkürt), gitár tanszakokon, valamint zenei előképzőn (dalos a 2. osztályban).
21-23. Szóbeli felvételi beosztás 2022. Tanulói észrevételek leadása Érettségi jelentkezés menete – információk külsősöknek Tájékoztató a központi írásbeli felvételi vizsgáról – 2022. 01. 22.