Lőrincz és Loránt 1277. ; Lukács 1330. táján. ; György udvarmester 1396. ; I. Péter; II. Péter; László; János †; III. Péter; Simon; Lázár; István †; Imre; Tamás; Pál; IV. Péter; Gáspár †; János †; László; András 1589. ; Bora (Maróthy Mihály); V. Péter †; Fruzsina; Pál; II. János; III. János 1652. (Bakó Zsuzsa); György 1655. Honti alispán 1619. (Nagy Zsuzsa); Ferencz (Maszlik Kata); György 1719. ; Pál (1. Burján Zsuzsa. 2. GamMa - Közgazdasági Politechnikum. Mesko Judit); Gábor; Ferencz; Ádám; Nep. János; Ádám; Jusztina (Majthény Imrené); János 1840. ; 1-től Éva (Tatay György); Anna (Tóth Zsigm. ); Pál; György; 2-tól József (1. Dacsó Éva. Kosztolányi Krisztina); Teréz (Gáspár Tamás); Julia †; 1-től Gábor (Horváthy Borbála); Lajos; Emerentia; Mária (Veres Lászlóné); József; Gábor; Kálmán; Lajos III. János birt Bars megyében Rudnán is, hol kilencz telkét Dóczy Menyhért Barinyi Dánielnak engedte visszaváltani 1648-ban. Fia Ferencz kapitány 1683-ban, midőn portyázásaival csapata több rablást követvén el, Nógrád megye által üldöztetett.
Kézikönyvtár Nagy Iván: Magyarország családai ÖTÖDIK KÖTET Horváthy család. (Disznósi). Teljes szövegű keresés Régi Hont megyei család. Azon megyében fekszik Disznós és Horváthi helység is, mely előbbiről a család előnevét irja, az utóbbiról pedig családnevét vevé. A család törzse Lorand és Lőrincz, kik Szepes vára alatt tett szolgálataikkal 1277-ben nyerték a nemességet, és Horváthi helységet. Lőrincz magnélkül halt el; Lorandnak pedig fia volt Lukács, ki I. Károly udvarában volt apród, és attól uj adománylevelet nyert; Lukácsnak fia vala Gergely, ki Zsigmond király udvarmestere volt. Ennek fia I. Péter, ennek II. Péter, ennek fiai: László, János és III. Péter. János magnélkül halt meg. A másik kettő kétfelé osztá Horváti helységet. Lászlónak fiai: Simon és Lázár. Simon nemzé Tamást, kinek fia Gáspár kihalt. Lázárnak fia Pál, a ki nemzé Jánost és Lászlót. Lászlónak fiai voltak Pál és János. II. Péternek ágán jő le a család a jelenig, unokája IV. Megható családi fotót osztott meg Soma Mamagésa Fotó. Péter, kinek fia I. András 1589-ben élt, és egy könyvébe tett némi igen csekély krónikai adatokat.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2020. júl 30. 21:41 Soma Mamagésa az Instagramon köszönte meg fiának, hogy őt választotta az anyukájának. /Fotó: RAS-archív 29 évvel ezelőtt érkezett meg a világra Lőrinc Lázár Gáspár, Soma Mamagésa imádott gyermeke. A díva egy szívmelengető fotót osztott meg fia születésnapja alkalmából az Instagram-oldalán. "Ma 29 éve (3/4 10-kor) született meg a fiam. Ez az én születésnapom is: anya lettem. Lőrincz lázár gáspár gaspar e marcela castro. Életem egyik legnagyobb ajándéka, amiért végtelen hála. Minden születésnap egyben az anyák ünnepe is. Köszönöm neked Lázár, hogy engem választottál! (És köszönöm a fotót Lugosy Lugó Lászlónak. ) #anyánaklenni #születésnap #anyaság #afiam #mamagésa " – írja a bejegyzésében az 54 éves énekesnő. ( A legfrissebb hírek itt) (Ez is érdekelheti: Soma Mamagésa elárulta, ki a domináns a párkapcsolatában) Soma Mamagésa születésnap anyaság instagram
A mások élete Publikálva 2021. szeptember 19. 07:32 Az Oscar-díjra jelölt Testről és lélekről direktora, Enyedi Ildikó saját bevallása szerint első olvasásra szerelembe esett Füst Milán A feleségem története című regényébe, a belőle tervezett film első szkriptváltozatával pedig már 1989 tavaszán elkészült. Ehhez képest az adaptáció világpremierjére csak az idei Cannes-i filmfesztiválon került sor, a külföldi filmkritikusok pedig finoman szólva sem voltak elragadtatva a látottaktól. De vajon igazuk volt-e? Erről van szó Európa az 1920-as években: Jakob Störr (Gijs Naber) és barátja, Kodor (Sergio Rubini) fogadást kötnek, miszerint a holland tengerészkapitány feleségül veszi az első nőt, aki belép a kávézóba. Így ismerkedik meg a szeszélyes francia lánnyal, Lizzyvel (Léa Seydoux), akivel hamarosan el is jegyzik egymást. A szoknyaügyekben járatlan férfinak azonban hamarosan rögeszméjévé válik, hogy a felesége megcsalja őt, éveken és országokon átívelő kálváriáján keresztül pedig megjárja a szerelem minden mélységét és magasságát… Ezért jó Enyedi a Testről és lélekről mágikus realizmusa után visszatért a szintén általa rendezett Az én XX.
(7 idézet) Fekete Sas Kiadó Füst Milán nagyregénye, A feleségem története 1942-es megjelenésétől a világirodalom megfejthetetlen titkú művei közé tartozik. A Nobel-díjra is jelölt szerző e könyve a világsikert aratott magyar regények egyike: az 1958-as Gallimard-féle francia kiadást követően csaknem húsz nyelvre fordították le, s mindenütt elismerő fogadtatásra talált. A holland hajóskapitány látszólag szokványos féltékenységi drámája a bájos és frivol francia nővel egy gyötrelmes kapcsolat mennyei magasságait és pokoli mélységeit mutatja be. A rögeszmévé és önpusztító szenvedéllyé váló féltékenység, a bizonyosságra törekvés ördögi köreit járó Störr kapitány végül rádöbben: bárhogyan is volt, Lizzy immár elválaszthatatlanul hozzá tartozik. Látja az utcán a már évek óta halott asszonyt, s bízik abban, hogy "egy nap, verőfényes időben megint csak fel fog tűnni valahol, egy néptelen utcában, valami sarkon... hogy fekete köpenyén keresztül fog sütni a nap. A lelkemet teszem rá, hogy így lesz.
A mű európai hírnevet és rangot szerzett magának, tizennégy nyelvre fordították le, és valamennyi kritika megemlíti kivételes erényeit. Miben rejlik Störr kapitány, a holland hajós történetének varázsa? A házasság, a szerelem, a féltékenység a világirodalom örök témái közé tartozik. Azt hihetnők, mindent megírtak már erről. A feleségem története mégis valami újat, ki nem mondottat és valamennyiünk által csak homályosan érzett igazságokat közöl a legnagyobb érzésről, mely embernek adatott. Störr kapitány szerelemféltése, feleségével kapcsolatos aggodalmai, gyanakvásai a szoknyaügyekben járatlan férfi kálváriájának megannyi stációján vezetik végig az olvasót. Az emberi lelket ismerő író feltárja előttünk a szerelem titkait, a férfi és nő kapcsolatának soha meg nem oldható ellentmondásait, és eközben mintegy tudományos leírását adja a féltékenység kórtanának. Hiszen mirólunk van szó. Störr kapitány és felesége mi vagyunk: férfiak és nők, férjek és feleségek, szeretők és egymást csalók, a történet pedig nem más, mint annak a távolságnak a felmérése, mely bennünket mindig elválaszt egymástól, az az állandóan jelenvaló, reflexeinkbe és idegeinkbe beivódott idegenség, amely legboldogabb perceinkben is ott lappang közöttünk.
Kár érte. Az A feleségem története (16 éven aluliaknak nem ajánlott) 2021. szeptember 23-tól látható a magyar mozikban. Az IGN Hungaryn megjelent valamennyi kritikát kritikaösszesítőnkre kattintva böngészhetitek. Átlagos Ezt a történetet nem így kellett volna elmesélni...
századom-féle gazdag kiállítású, kosztümös játékfilm műfajához: A feleségem története aprólékos munkával felépített díszletei, szemet gyönyörködtető operatőri megoldásai láttán pedig nem is dönthetett volna jobban. Különösen a nyílt óceánon játszódó részek sikerültek emlékezetesre: ahogy a félmeztelen, napbarnított tengerészek részegen táncolnak a fedélzeten, vagy ahogy a hófehér hajó ringatózik a naplementében, azt nem fogjuk egyhamar elfelejteni. Ezért nem jó A feleségem története szinte minden hibát elkövet, ami a hithű regényadaptációkra jellemző: az egyes jelenetek túl hosszúra nyúlnak, túl sok van belőlük és minden párbeszéd úgy hangzik, mintha a szereplők szimplán felolvasnák a soraikat, ahelyett, hogy átélnék őket. Emiatt pedig a párbeszédekből szinte teljesen hiányzik a dinamika, a flow. Störr kapitány és Lizzy minden dialógusa olyan érzést kelt, mintha nem is egymáshoz beszélnének, hanem egyfajta narrátorként közvetítenék, hogy mi jár épp az általuk alakított karakter fejében.
Mint az álmainknak. S hogy nem az ártatlanság is benne foglaltatik-e akkor? Ha valaminek ekkora természetessége van az emberi szívben? 219. oldal Az igazat hiszik el a legkevésbé, ami természetes is. Lévén az oly fantasztikus olykor - a leghihetetlenebb. Amit semmiféle képzelet nem tud kitalálni. 177. oldal S vannak szavak, amelyek végzetesek, tudjuk, s amellett még csak nem is igazak. Vagy nem egészen. Mert mihelyt kiszalad a száján, hogy nem szeret, vagy ilyesmi, hogy nem tud velem élni - minden eldőlt, mert visszavonhatja-e másnap? Vagyis formákon múlik az élet. 69. oldal Kik azok, akik tökéletesen egymáshoz valók, ki mutat nékem ily boldogokat? Az embernek sokat kell tudni elviselni, mindig és mindenütt a világon, ez az igazság. oldal A szerző további könyvei: