Fotó: EVANGÉLIUM: Szenvedése előtt Jézus így szólt tanítványaihoz: Ha eljön a Vigasztaló, akit az Atyától küldök, az Igazság Lelke, aki az Atyától származik, ő majd tanúságot tesz rólam. Tegyetek ti is tanúságot rólam, hiszen kezdettől fogva velem voltatok. Még sok mondanivalóm volna, de nem vagytok hozzá elég erősek. Hanem amikor eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra. Nem magától fog beszélni, hanem azt mondja el, amit hall, és a jövendőt fogja hirdetni nektek. Megdicsőít engem, mert az enyémből kapja, amit majd hirdet nektek. Minden, ami az Atyáé az enyém is. Azért mondtam, hogy az enyémből kapja, amit majd hirdet nektek. (Jn 15, 26-27;16, 12-15) Pünkösd ünnepén a Szentlélek, a harmadik isteni személy eljövetelére emlékezünk, egyben az egyházunk születésnapjára is. Mégis azt tapasztaljuk, hogy a nagy ünnepek sorában mostohaként kezeljük. Karácsonyra, húsvétra rengeteget készülünk. De mit teszünk pünkösdért, a Szentlélekért? A pünkösdvasárnapi szentmise éppen olyan, mint bármelyik más vasárnapi szentmise.
Mindez nem az elmélet, hanem készség, tapasztalás szintjén történt. Életük (elméjük, szívük, céljuk) kiteljesedett, megszentelődött. Egy olyan szellemi ajándékot kaptak, mely által a hit és a tudás szabadon mozoghatott és dolgozhatott. A hit teremtő állapotát kapták meg, mely nekünk is rendelkezésünkre áll. Épp úgy, ahogy a természetben az elültetett mag is növekszik, bennünk is létrejönnek növekedési folyamatok, melyek a fizikai világban kiteljesedhetnek. A pünkösd arra hívja fel a figyelmünket, hogy engedjük át magunkat a szelleminek, emelkedjünk felül, hagyjuk magunk mögött azt, ami nem fontos, hozzuk felszínre a bennünk lakozó erőt, és tegyük termővé. Nem véletlen, hogy az ünnep jelképe a fehér galamb, ami a szabadságot testesíti meg. Foglalkozzunk a koronacsakránkkal Ha az energiák, csakrák szempontjából vizsgáljuk a Pünkösdöt, akkor minden bizonnyal a korona csakra az, amellyel az ünnep jelentése leginkább összhangba hozható. A koronacsakra ugyanis a legmagasabb tudati szintet szimbolizálja.
Ha az egyházi év három legnagyobb ünnepére tekintünk, mindhárom esetben láthatunk egy kettősséget, egyfajta kellemetlen, nyugtalanító feszültséget az ünnep tartalma, a megidézett események és a bennük kifejeződő, ma, itt és most is ható lényeg között. A karácsony esetében olyan egyértelmű várni a szeretet megszületését, örülni a földre szállt Istengyermeknek, s emiatt talán kicsit jobbnak, nagylelkűbbnek, szeretettelibbnek lenni. A húsvét már kicsit elvontabb és érthetetlenebb, de a rügyfakadással, a harsogóan zöld tavasszal párosuló ünnepen talán mégis kicsit érthetőbb lesz az is, hogy a feltámadás, az újrakezdés, az új élet mit jelen. De a pünkösd? Azon azt látjuk, hogy nagyon nehéz az "itt és most"-ban valami számunkra személyesen szóló üzenetet, életet formáló üzenetet találni. Pedig egyrészről ugyanitt van a másik két nagy ünnephez hasonlóan a sokat olvasott, sokat hallott történeti elbeszélés: a szélzúgás, a lángnyelvek, a nyelvek csodája – ezeket jól el tudjuk képzelni. De a lényeget, a Szentlélek kiáradásának ma is ható, magunkon is megtapasztalható erejét nehezen tudjuk azonosítani, így itt általában meg is akad az ünnep megértése.
Megijedt attól, hogy eltiltják az adományozástól, és azt mondta, rózsák vannak a kötényében. Isteni csoda folytán pedig, amikor megmutatta a kötényét, valóban rózsák voltak benne, és nem kenyér. A rózsa Szent Erzsébetnek az attribútuma is, a múzeum egyik ólomüvege is rózsáival ábrázolja. Középkori eredetű népszokásaink egyike a királyválasztás, a helyi szokások közül pedig a pünkösdi királynéjárást emelte ki Kiss Nóra. Ezt a szokást Kerecsényi Edit, a Thúry György Múzeum néprajzkutatója, igazgatója még az 1950-es, sőt, a 70-es években is tudta gyűjteni. Olyan asszonyokat kérdezett meg, akik kislány korukban Galambokon, Zalakomárban maguk is eljátszották. Sok vidéken ismét élnek a pünkösdi szokások Annak idején 8-12 éves leányok járták a falut, a házakat. Midenhová bekopogtak, és engedélyt kértek arra, hogy elmondhassák a pünkösdi köszöntőjüket. Ezután két kislány elmondott egy szép, középkori eredetű egyházi pünkösdi éneket, majd a két királyhordó háromszor felemelte a két királynőt, akik azt kiáltották háromszor, hogy ekkora nagy legyen a kenderük.
Az elsőt – a testi születést, bizonyos értelemben – nem választhatja. De van lelki és szellemi születés is, ez pedig mindig rajtunk múlik. Belekapaszkodtak ebbe a mondatba. Vigasz, remény és jövőkép volt benne a számukra. A megújulás lehetősége. Pont az, ami a pünkösd lényege. Gondoljatok erre is a hétvégén. " – Boldizsár Ildikó A csakrapoharat itt találod webáruházunkban: A szellemi megújulás témakörében két kedvenc könyvemet is szeretném ajánlani:
A szlovákoknál gyakori a Morena, Muriena elnevezés is, továbbá a magyar elnevezéssel azonos eredetű kysel, kyselica. Ez említett kiszehajtásra virágvasárnap került sor, amikor is a lányok a helyi viseletnek megfelelő menyecskeruhába öltöztettek egy szalmabábut, énekelve végigvitték a falun, majd a folyóba vagy a tűzbe dobták, hogy ezzel is távol tartsák – "kivigyék a faluból a dögöt", vagyis a betegséget és a rosszat. A szalmabábut kisze, kiszi, kiszőce, kiszice, kice, kicice, kicevice, banya, villő elnevezéssel illették. A kisze tehát egy szalmával kitömött menyecskeruhába öltöztettet bábu, azonban egyes helyeken férfiruhába is öltöztethették. A kisze úgy készült, hogy két rudat kereszt alakban összekötöttek, és ez volt "a kisze csontja". Teste "nagy csomó szalmából ált", fejét törülközőbe csavarták, arra kentek szemet, szájat, és ahogy elmondták: "Nem vót az szép, csak, hogy mégis emberi formája legyen! " Miután tehát a lányok felöltöztették a szalmabábut, egyik lány a csoportból felkapta a bábut, magasra emelte, és a lányok, fiatalasszonyok, gyerekek kíséretében, énekelve mentek a közeli patakhoz vagy folyóhoz: Kicevice, villő!
Luther gondolatai e téren is orientálnak a helyes mérlegelésben. Szerző: Kovács Viktor evangélikus[…] Így imádkozzunk a békéért, és így segítsünk az Ukrajnából menekülőknek! 2022. | 14:11 Háború zajlik a szomszédunkban. Február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. A sokk után a legfontosabb kérdés: hogyan segíthetünk mi, evangélikus hívek? Mi az egyház felelőssége és szerepe a mostani háborús helyzetben? – a praktikus tudnivalók mellett ezekről is kérdezte dr. Cselovszkyné Tarr Klárát, a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodája Ökumenikus és[…] Égető problémák – Evangélikus iskolák és a sztrájk 2022. | 14:51 Evangélikus iskolák pedagógusai is csatlakoztak a január 31-i figyelmeztető sztrájkhoz, illetve az azóta kibontakozó polgári engedetlenségi mozgalomhoz. A részletekről Varga Mártát, a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodája Nevelési és Oktatási Osztályának vezetőjét kérdezte az Az ott megjelent cikket változtatás nélkül közöljük.
Kalácsmuffin (Fotó: Street Kitchen) A tökéletes medvehagymás pogácsa Nagyon rövid ideig tart a medvehagyma szezonja, és érdemes kihasználni, mert a legegyszerűbb ételt is könnyű vele felturbózni. Medvehagymás pogácsa (Fotó: Street Kitchen) Ha tetszett a toplista, akkor csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket a Facebookon, és kövessetek minket az Instagramon!
A március 27-én vasárnap megrendezett Oscar-díjátadó gálát követő fogadáson a Michelin-csillagos hollywoodi sztárséf, Wolfgang Puck budapesti Spago éttermének vezető séfje, Szántó István alkotott magyar ételeket a vendégek számára. A séf saját pultjánál fogadta az érkező világsztárokat és maga prezentálta nekik a tökéletesen elkészített ikonikus magyar fogásokat. Az első adag vadast nem más, mint Samuel L. Jackson kapta. Gluténmentes mákos almás süti receptek. Szántó István az aranyszobor előtt Az idei év díjátadó utáni partiját különösen nagy érdeklődés övezte, hiszen tavaly a világjárvány miatt elmaradt a gálát követő fogadás. Wolfgang Puck és csapata 1995 óta felelnek a rendezvényért, szeretik évről évre magasabbra helyezni a lécet, ez alól az idei parti sem volt kivétel. Az előkészítő munkálatok izgalmairól Wolfgang Puck Szántó István séffel az oldalán az ABC News Emmy-díjas műsorában, a Good Morning America adásában is mesélt, ahol látványkonyhán adtak ízelítőt a világ egyik leghíresebb partijának fényűző fogásaiból. A vacsora előkészületei már 3 nappal korábban, március 24-én megkezdődtek, vasárnap este pedig, ahogy átnyújtották a legjobb filmnek járó díjakat és a műsorvezetők jó éjszakát kívántak, a hatalmas konyhán Wolfgang Puck vezénylésével több mint 100 séf kezdte prezentálni az előkészített fogásokat.
Bevallom, én még pakolgattam a pultban a dolgainkat a másik két hozzám tartozó séffel, amikor megérkezett. Igazából csak akkor fogtam fel, hogy kiknek fogok én itt főzni. Akkor jöttem rá arra, hogy ez nem egy átlagos rendezvény. Számomra nem az a lényeg, hogy milyen eseményen főzök, az számít, hogy jót adjak, de azért, amikor megérkeznek a pulthoz olyanok, akiknek a kezében ott van az a bizonyos szobrocska, akkor azért mégis más érzés. Nagyon örülök, hogy a Dűne díjnyertes alkotói is odajöttek hozzám. Magyarországon forgatták a filmet, a díjnyertes hangmérnök pedig, aki lassan 30 éve Magyarországon él, magyarul köszöntött engem is. Mindegyik fogásra büszke vagyok, a teljesen hagyományosan elkészített Eszterházy-tortára ugyanúgy, mint a különleges bonbonként prezentált somlóira. De az, hogy a wagyu marhából készült vadasért folyamatosan jöttek vissza hozzám, csodás érzés volt. Többen mondták, hogy ilyet nem illene csinálni, egy ételből több adagot enni, de ennek nem lehet ellenállni. Gluténmentes mákos almás suit gundam. A vadas mellett "Hortobágyi" módon készített csirkepaprikást, dió alakú, aranyszínű bonbonként prezentált somlói galuskát és tradicionális Eszterházy-tortát is kóstolhattak a vendégek.