Dísznövény 2012. július 03. 02:00 Kiemelt Megoldott Úgy vettem észre, hogy valami apró, szálas rovar előszeretettel szívogatja az orchideáimat, sőt szívesen laknak a cserépben is. A levél ragacsos tőlük és nagyon zavaróak. Hogyan tudnám elköltözésre bírni őket? Muslica szó jelentése a WikiSzótár.hu szótárban. Másik kérdésem az, hogy valószínűleg fertőzött földet vehettem, mert a buzogányvirágom cserepéből kukacok jönnek ki locsoláskor. 20 párat már kiszedtem, fokhagymát is leszúrtam, és semmi eredmény, sőt a táprudacskát is bírják. Mit tegyek?
Hasonló cikkek HírMix Óvodásokat szállító busz előtt büntetőfékezett, azonnal elvették a jogsiját Vonat ütközött autóval Bácsalmásnál, ketten megsérültek A KENÓ nyerőszámai Helyreállhat a menetrend több helyen is Csiszár István: "Elárulok egy titkot" Selmeczi György zeneszerző: "Rendkívül széles a skála" Vadkerti Imre: "Imádom a történelmet" Könnyűzenei visszhangok Érkezik az Anna Karenina musical Miskolcra Jubileumi Mária evangéliuma-bemutató Tagcsere után Miskolcon is koncertezett a Hooligans Exkluzív! Így reagált a Természetes fény főszereplője a legújabb díjra Miért jár Miskolcra Kautzky Armand? – megkérdeztük a színművészt Rózsa Krisztián: "Hálás vagyok a kedvesemnek, hogy elvisel"
Sok szobakertész panaszkodik, hogy a növényi körül apró kis fehér legyek repkednek. Ismerkedjünk meg ezzel az ártalmas és kellemetlen kártevővel! Eleinte egy ártatlan apró kis repülő légynek nézzük ezt a rovart, ám ne tévesszen meg minket a külseje, ez igenis egy kártevő, amely előszeretettel pusztítja a fuksziát, a muskátlit, a hibiszkuszt, vagy a mikulásvirágot. A liszteske néven ismert fehér légyszerű rovar sok szobanövény gondozónak okozott már fejtörést. A szárnyas pajzstetű leginkább egy kisméretű légyre hasonlít, innen kapta nevét is. Ezek a rovarok valamint lárváik a növény nedvéből és sejtjeiből táplálkoznak, vagyis kiszívják a nedvességet a levelekből és a szárból. Egy idő után azt vesszük észre, hogy a leveleket egy ragacsos csillogó felület lepi el, ez a mézharmat, amely nem más, mint a rovarok ürüléke. Apró légyszerű rover range rover. Ezután gyakran a leveleken még a korompenész is megjelenik, így a növény már menthetetlen lesz. Ha biokertet szeretnénk fent tartani, a legjobb, ha a fürkészdarazsat telepítünk be kertünkbe, hiszen ennek a kártevőnek ez a legfőbb ellensége.
Így nem csak a tetvek, de a lerakott vagy frissen kikelt peték is elpusztulnak. A fehér légy gyakran szabad szemmel nehezen észrevehető, hiszen mindössze 2 milliméter hosszú, és a levél fonákján található meg. Azonban ha elszaporodnak, elég, ha hozzá érünk a levelekhez és máris csapatokba rajzanak ki. Egy nőstény fehérlégy akár 200 darab petét is képes lerakni egy levélre, így ha meglátunk egy fehér foltot, vagy egy rovart a növényen, máris érdemes a védekezésbe belekezdeni. A lárvák 8-14 nap alatt kelnek ki a petékből, meleg helyen gyorsabban kifejlődnek, de legtöbbször 10-30 nap alatt alakulnak át legyekké. Nem csak a szobanövényeket kedveli sajnos, előszeretettel keresik fel a zöldségeskertben az uborkát, a paprikát, a paradicsomot, és a virágos kertben is megtalálhatók. Apró légyszerű rover defender. Megelőzés érdekében a növények tövéhez szúrjunk le pár gerezd fokhagymát, a zöldség és virágágyások köré pedig ültessünk büdöskét, hagymaféléket, vagy levendulát. Ha már megjelentek a legyek, azonnal vegyszeres védekezés szükséges, amely csak akkor lesz sikeres, ha 15-20 C fokos hőmérsékleten, 8-9 napos időközönként megismételjük a műveletet, vagyis legalább négyszer, vagy ötször le kell permetezni a növény leveleit.
A madárvilágra alapvetően a lomberdei fajok a jellemzőek, ritka és értékes képviselője a hegyi billegető és a kis légykapó, de a hegylábi kaszálókon erős populációja van a fokozottan védett harisnak is. Emlősfajok közül, köszönhetően a számos barlangnak, üregnek kiemelkedően sok denevérfajjal találkozhatunk, mint például a csonkafülű denevér, kis- és nagy patkósorrú denevér. A denevérek életét Abaligeten egy tematikus kiállítás is bemutatja. (Denevérmúzeum) Abaligeti barlang Forrás: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság fotóarchívuma. A védetté nyilvánítás célja a területen jelenleg is megtalálható védett és ritka fajok és társulások megőrzésén túl az is, hogy a tájvédelmi körzetben folyó gazdálkodás is természet kímélő irányba mozduljon el. Ennek érdekében szorgalmazzák a vágásos erdőgazdálkodás felváltását az állandó erdőborítást biztosító módszerekkel, a gyepek kaszálásának a haris költési idejéhez való igazítását és a barlangok megóvását. Mivel a tájvédelmi körzet egy nagyvárossal határos és igen nagy igény van a szabadban való tevékenységek iránt is, törekszenek a terület értékeinek természetkímélő bemutatására elsősorban a bakancsos turizmus támogatásával és tanösvények létesítésével.
lényegében ugyanazzal a vezetéssel újra megpróbálta az engedélyeztetését, amit azonban kétszer is elutasítottak a hatóságok. Első körben a Baranya Megyei Kormányhivatal mondott nemet az uránbányára, másodfokon pedig a Pest megyei. Az indoklás szerint azért nem támogatták a beruházást, mert "a tervezett uránbánya felszín alatti bányaterülete, vágatai és létesítményei szinte teljes egészében a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet országos jelentőségű védett természeti területe alatt helyezkednek el változó mélységben. Két helyszín pedig konkrétan érinti a Tájvédelmi Körzet felszíni, országos jelentőségű védett természeti területét, mely területek egyben a Natura 2000 hálózatnak is részei". Az idén szeptember végén viszont újabb engedélyeztetési eljárást indítottak el:, a MUR Kft. 2021-ben nyitná meg a bányát és legalább 27 évig működtetné. A beruházást ellenző Energiaklub szakmai igazgatója, Fülöp Orsolya a elmondta, hogy a Mecsek ezen részén olyan védett és fokozottan védett állatok élnek, mint a gyurgyalag, a nagy fülemüle, a fürge gyík, az imádkozó sáska és a fecskefarkú lepke.
A védetté nyilvánítás, illetve a tájvédelmi körzet, valamint az erdőrezervátum létesítésének célja a Nyugat-Mecsek változatos geológiai értékeinek, a felszíni és felszín alatti karsztformáknak, az egyedülálló mecseki növénytársulásoknak, az itt élő védett növény- és állatfajoknak, a karsztvidék és környékének kultúrtörténeti és tájképi értékeinek hosszú távú megőrzése, valamint az erdőben zajló természetes folyamatok kutatásának, megfigyelésének, továbbá a természetközeli módon végzett erdőgazdálkodást megalapozó gyakorlati ismeretek megszerzésének elősegítése. Növény- és állatvilág [ szerkesztés] A terület flórája szubmediterrán hatás nyomait viseli magán, erre utalnak olyan, elterjedt védett növényfajok mint például a piritógyökér vagy a szúrós csodabogyó is. A meredek, száraz, déli oldalakon virágos kőrises-molyhos tölgyes bokorerdők, a tetőkön zömében illír gyertyános tölgyesek, míg az északi oldalakon és a hűvös völgyekben bükkösök a jellegzetes erdőtípusuk. A déli oldalakon kisebb sziklagyepfoltok, az északi hegylábnál nedves kaszálók fokozzák az élőhelyek változatosságát.
A madárvilágra alapvetően a lomberdei fajok a jellemzőek, ritka és értékes képviselője a hegyi billegető és a kis légykapó, de a hegylábi kaszálókon erős populációja van a fokozottan védett harisnak is. Emlősfajok közül, köszönhetően a számos barlangnak, üregnek kiemelkedően sok denevérfajjal találkozhatunk, mint például a csonkafülű denevér, kis- és nagy patkósorrú denevér. A denevérek életét Abaligeten egy tematikus kiállítás is bemutatja. (Denevérmúzeum) A védetté nyilvánítás célja a területen jelenleg is megtalálható védett és ritka fajok és társulások megőrzésén túl az is, hogy a tájvédelmi körzetben folyó gazdálkodás is természet kímélő irányba mozduljon el. Ennek érdekében szorgalmazzák a vágásos erdőgazdálkodás felváltását az állandó erdőborítást biztosító módszerekkel, a gyepek kaszálásának a haris költési idejéhez való igazítását és a barlangok megóvását. Mivel a tájvédelmi körzet egy nagyvárossal határos és igen nagy igény van a szabadban való tevékenységek iránt is, törekszenek a terület értékeinek természetkímélő bemutatására elsősorban a bakancsos turizmus támogatásával és tanösvények létesítésével.
Az egészségkárosítás mértéke miatt az egykori uránbányászok körében jellemzőek a tüdőrák és más daganatos megbetegedések, de a szilikózis és más egészségügyi problémák is. A munkakörülmények hatással vannak a bányászok családtagjaira is: egészségügyi vizsgálatok alapján a bányászok gyerekei körében nő a kockázata a születési defektusoknak és gyermekkori leukémiának. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) titkosított jelentéséből kiderült, hogy a 3500 vizsgált valamikori bányász jelentős része még a nyugdíjaskort se érte meg. Veszély az ivóvízbázisra Az uránbánya súlyosan rombolja Pécs és a környező települések ivóvízbázisát. A víz kiszivattyúzása a bányaaknákból jelentős talajvízszint csökkenéssel jár. Ha pedig a jelenlegi zagytározók és tervezett uránbánya meddője szivárogni kezdene, a pécsi ivóvízbázis is elszennyeződne. Ha kijut a zagytározó szennyezése az ivóvízbe, az egészségre veszélyes uránium és rádium kerülhet a pécsiek szervezetébe. A korábbi mecseki uránbányászat következtében számos mecseki forrás elapadt.
Sorra került már gímszarvas, őz, vaddisznó, róka, nyest, borz, mókus, házi macska. A júniusi kameraellenőrzés viszont meghozta az áhított eredményt. Egy májusi éjszakán vadmacska sétált el a kamera előtt – közölték. Hozzáteszik, természetesen genetikai vizsgálat nélkül (házi macskával való hibridizáció miatt) nem lehet 100 százalékosan kijelenteni, de a képeken jól látszó jellegzetes farokmintázat alapján az állat vadmacskának határozható.