Szobai Yukka pálma, pálmaliliom Fogyasztói ár kedvezménnyel Fogyasztói ár 5000, 00 Ft Kedvezmény Leírás A Yukka pálmák (pálmaliliom) Észak-Amerika sivatagos területeiről származnak, ennek megfelelően jól tűrik a szárazságot, meleget és a közvetlen napfényt. Sikeres gondozásának legfontosabb eleme, hogy semmiképpen se öntözzük túl, a túlöntözés a levelek sárgulásában jelentkezik. Ha a földje száraznak is tűnik, a yukka pálma a vastag törzsében rengeteg vizet képes tárolni. Nyáron, a nagy melegben elég hetente egyszer, télen pedig havonta egyszer elegendő öntözni. Várjuk meg, amíg a növény földje kicsit megszikkad és akkor is csak mértékkel öntözzük a növényt. Nyáron természetesen ki lehet tenni a szabadba. Tavasztól nyár végéig, két-három hetente adjunk neki tápoldatot. Az ősz beálltával abbahagyhatjuk abba a tápoldatozást, hozzuk be a yukkát és egy hűvös (15-18 fok), de világos helyiségben tartsuk. Fényigény: Világos helyre tegyük. Hőigény: Nyáron 25-30°C-os átlaghőmérsékleten érzi magát a legjobban, télen megbirkózik a 16-20 fok átlaghőmérséklettel is.
Vékony törzsű Yucca rostrata fajta is létezik, ennek rövidebb és keskenyebb a levele, a kék szín pedig jóval kevesebb benne. A Yucca rostrata tulajdonságai között megemlíthető, hogy a lejtős talajokat és vidékeket rendkívül kedveli, egy olyan remek sivatagi növény, amely akár a kertünk legszebb tagja is lehet. A Yucca rostrata fejkialakítása gömbölyűnek mondható, a gömb formájú fej úgy alakul ki, hogy a levelei 40-70, akár 100 centiméteresre is megnőhetnek. A Yucca rostrata leveleinek szélessége 1 és 1, 3 centiméter között van, a korona fölé 100 centiméterrel nő a virága, a virágtölcsére pedig akár a 11 centimétert is elérheti. A Yucca rostrata fehér színű, húsos virággal rendelkezik, ezért a teljes napsütést igényli. A Yucca rostrata egy olyan örökzöld egzotikus növény, amely az Agavaceae családjába tartozik. A levelek színösszeállítása és a lombozat dússága a legnagyobb különlegessége. 4-6 milliméter szélességű a Yucca rostrata magja, egy legömbölyített háromszöghöz hasonít, a színe pedig tompa fekete.
A Yucca rostrata tulajdonképpen használható cserepes növényként is akár, hiszen egész évben mutatós tud lenni, így állandó a díszítő értéke, rendkívül nagy népszerűséggel rendelkezik minden kertben. Amennyiben védett helyre ültetik el, át tudja vészelni hazánkban még a telet is. A Yucca rostrata csíráztatása nagyon egyszerűnek mondható, az előbújása nagyjából 2 hétbe telik.
Itt dobbantott a király lova, mikor is a szikla kettévált, és az őt üldöző kun harcosok a szakadékba zuhantak, ekkor keletkezett a Tordai-hasadék.
– Oh, Uram Jézus, segélj, – fohászkodott fel László s szemét égre emelte. Freskórészlet a székelyderzsi templomban a Szent László-legendából: Szent László lovagkirály alakja. Szent Lászlót ábrázoló freskórészlet Székelyderzs erődtemplomából (a világörökség része! ). Székelyderzs: freskórészlet (világörökség! ). S im, halljatok csodát, abban a pillanatban ketté hasadt a tordai hegy, széles, mély hasadék tátongott László mögött. A kunok rémülten néztek bele a hasadékba. Aztán jobbra-balra tekintgettek, hol kerülhetnének elébe Szent Lászlónak, de a hasadék nemcsak széles, de hosszu is volt. Messze járt már akkorra Szent László, amikorra a kunok a hasadékot megkerülhették volna. Nem is kellett vágtatni a királynak, szép csendesen léptetett vissza az ő népéhez. Tordai hasadék. Benedek Elek nyomán
A hasadék szikláin gyakori a fali gyík, a patak melletti erdő jellegzetes kétéltű faja pedig az erdei béka. A szurdok végében állva, letekintve a rétre és a patakra, föltekintve a hatalmas sziklaoszlopokra, azon elmélkedtünk, hogy milyen csodálatos a természet teremtő és formáló ereje. A tordai hasadék 3 osztály szövegértés. Végigjárni ezt a legendás vidéket nemcsak kirándulás, de egyben tanulás és tiszteletadás. A Tordai-hasadék minden Erdélybe utazó számára kötelező látványosság és maradandó élmény. Szöveg: Habarics Ilona Fotó: Habarics Zsolt Két barangoló Facebook oldalunk Google+ oldalunk
Számos legenda fűződik a hasadékhoz, keletkezését például isteni csodának tartják. Szent László királyt és seregét nagyszámú kun harcos üldözte. A király Isten segedelméért imádkozott, amikor a magyarok előtt a gigantikus sziklatömb kettéhasadt. A király katonáival épségben átjutott, míg üldözőik mind a szakadékba estek. A király lovának patkónyoma még ma is látható a hegytetőn, a Patkóskövön. A bakancslistás szoros – Tordai hasadék. Szatmárnémetiből indultunk Tordára. A főúton Szentmihály felé haladunk, majd Mészkő falu felé jobbra kanyarodva rátérünk egy kavicsos bekötőútra. Egészen a hasadék bejáratig lehet haladni a gépjárművel, és a szomszédos menedékház előtt parkolóhelyet is találhatunk. Már messziről látni a hatalmas sziklákat, s ahogy közeledünk, úgy nő bennünk a kíváncsiság Erdély legnagyobb turisztikai látványossága iránt. A túra egy nagyon könnyű, kellemes erdei sétával kezdődik. Bár a látvány magáért beszél, látni és érezni, hogy ezen a helyen naponta több száz, vagy ezer ember is megfordul, akiknek nyomai óhatatlanul is beleégnek a környezetbe.
Ha szép képeket szeretnénk készíteni, a nagy parkolóban álljunk meg, ahol véget ér az aszfaltozott út, itt kapaszkodjunk fel a parkoló fölötti kis kilátópontra. A hasadékba lépéshez belépőjegyet kell váltanunk, ez 2013-ban felnőtteknek 4 RON, gyerekeknek 2 RON volt (kb. Legendák mondák Erdélyből – A Tordai hasadék – ITT HONRÓL HAZA. 280 és 140 Ft). A patak völgyében jól járható, hidakkal, láncokkal kiépített ösvény fut. A hasadék végén dönthetünk, hogy visszajövünk a patak mentén, vagy a piros turistautat választva, fölkapaszkodunk a hasadék peremére, s a jelzett turistaúton látványos sétával térünk vissza.
Legenda Torda környékén a történeti feljegyzések szerint két búcsújáróhely is kialakult – az egyik ilyen kultuszhely a Tordatúr és Magyarpeterd között fakadó Szent László kútja/Királykútja volt, melyet (és a mellette épült kápolnát) a reformációig Szent László napján búcsújárás formájában látogattak a környékbeliek, sőt még Torda és Kolozsvár polgársága is. E hely a középkorban kereskedelmi utak csomópontjában feküdt: Torockóról vasat, Abrudbányáról aranyat, Tordáról sót szállították erre a Királyhágón túli országrészek felé. Erdély: Tordai-Hasadék - Torockó |. És mivel az országút a Hesdát völgyén át a forrás érintésével vezetett, érthető, hogy annak híre miért terjedt el olyan széles körben – mint arra már a 15–16. századi feljegyzések is figyelmeztetnek. Ebben az időben maga a hasadék is búcsújárások célpontja volt. A néphagyomány őrzi annak az emlékét, hogy a Királyerdeje csúcsán (a Patkóskő közelében) már a középkorban kápolnát emeltek, sőt idővel kolostor is létesült, amit Monasztéria néven emlegettek. Ide évente kétszer, pünkösdkor és áldozócsütörtökön Torda város és vidékének magyarsága sereglett fel emlékünnepet tartani, a pünkösdi búcsút Szent László csodás megmenekülésének az emlékére, az áldozócsütörtökit pedig a mongoloktól való ottani megszabadulás örömére.