Ebből a gépből összesen 48 darabot gyártottak. A korszak egyéb eredményei A nyomtatott áramköröket (NYÁK) a második világháború alatt fejlesztette ki az USA-ban a National Institute of Standards and Technology, eredetileg tüzérségi lövedékek gyújtószerkezetében való felhasználásra. Később azonban széles körben elterjedtek, és szinte minden elektronikus eszközben – így a számítógépekben is – ilyen lapra szerelték az alkatrészeket. 1950-ben jelennek meg először képernyőn a számítógépes műveletek eredményei az amerikai légiellenőrzési szolgálat egyik félautomata földi állomásán. 1952-ben készül el Moszkvában a MESM és BESZM, az első két szovjet számítógép. [A BESZM (БЭСМ) az első sorozatban gyártott orosz nagy számítógépek (mainframe) típusa. Az elnevezés a Nagy Elektronikus Számítógép (oroszul: Большая Электронно-Счётная Машинa / Bolsaja Elektronno-Szcsotnaja Masina) kezdőbetűiből képzett betűszó. Anyag- és eszközismeret | Sulinet Tudásbázis. ] 1954-ben alkalmaznak először elektronikus számítógépeket üzleti célra (IBM). Ugyanebben az évben jelenik meg az első nagy sorozatban gyártott számítógép, az IBM 650.
Ez volt az első olyan számítógép, amely a memóriában tárolja a programot is. Ennek a számítógépnek a terve és a továbbfejlesztett Neumann-elvek alapján készülnek a mai számítógépek is.
Negyedik generációs számítógépek (1972-1990) Jellemző áramköri eleme a CHIP, vagyis az egy szilárd testben megvalósított teljes működési egység. Az 1971-ben feltalált első, Intel 4004 jelzésű mikroprocesszor indította el a mai tömegméretekben gyártott számítógépek (PC -k) fejlesztését. Első személyi számítógép az Altair8800 Lásd kép! Megjelent egy új magas szintű programozási nyelv a PASCAL 1997-ben megjelenik az Apple 1980-ban megjelenik az első személyi számítógép(ZX-81) 1982 IBM XT, 1984 IBM AT Kifejlesztik az első, számítógépekből álló hálózatokat. Hajlékony mágneslemezes tárolók, PC az irodákban 1989 Számítógépvírusok megjelenése Az 1980-as években a számítógépek rohamléptekkel váltak egyre kisebbé, jobbá és olcsóbbá. AZ ELSŐ GENERÁCIÓS SZÁMÍTÓGÉPEK. – A számítógép története. A nagyobb teljesítményű hardver összetettebb, könnyebben kezelhető programok készítését tette lehetőé. Ezért a számítógépek egyre gyorsabb processzorokkal, egyre nagyobb háttértárakkal és egyre nagyobb memóriával készültek.
1943-1946 között készült el az ABC után a második teljesen elektronikus számítógép, az [ENIAC] "(Electronic Numerical Integrator and Calculator)" a Pennsylvania Egyetemen. Ez még nem Neumann-elvű gép volt, csak a számításhoz szükséges adatokat tárolta, a programot kapcsolótáblán kellett beállítani. Jellemzői: elektroncsővel működött, a programozása kizárólag gépi nyelven történt, sok energiát használt fel, gyakori volt a meghibásodás (átlagosan 15 percenként), a sebessége mindössze 1 000 – 5 000 művelet/másodperc volt. A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. Az első generációs számítógépek története és jellemzői, amelyeket tudnia kell. A rádiócsövek nagy hőt termeltek. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átállítani. Az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett a magyar származású Neumann János. Alapvető gondolatait – a kettes számrendszer alkalmazása, memóriaegység memória, programtárolás, utasításrendszer – Neumann-elvekként emlegetjük. Neumann János irányította az EDVAC megépítését is 1944-ben, amelyet 1952-ben helyeztek üzembe.
Az 1950-es évek közepén építették az első különlegesen nagy és különlegesen gyors számítógépeket, népszerű nevükön a szuperszámítógépeket. Az elsők között volt a LARC és az IBM által készített Stretch. Ezeknél a gépeknél több olyan technikai megoldást vezettek be, amivel a számítógép tényleges sebességét növelni lehetett. Az egyik alapvető megoldás az egyidőben végrehajtható tevékenységek számának növelése volt. A legjelentősebb megoldást a párhuzamos feldolgozási technikák jelentették. A hardver eszközök felépítésénél uralkodóvá vált a moduláris felépítés, ami a karbantartást nagymértékben leegyszerűsítette. A második generációtól kezdve számítógéprendszerről beszélhetünk, mert a memória mérete, a processzor típusa, a perifériák eltérők lehettek az egyes telepített gépek között, bár alapvetően ugyanarról az alapgépről volt szó. A számítógépek üzemeltetésénél jellemző megoldás volt a kötegelt (batch) feldolgozás. A régi számítógépeknél minden egyes felhasználói programot külön futtattak, a számítógépet emberi beavatkozással állították meg a program futásának végén és előkészítették a következő program futtatásához.
Ennek oka az, hogy a memória tárolására szolgáló kapacitás több tízezer nagy és nagy csőből áll. 3. Gyors melegítés A számítógép működése közben gyorsan felmelegszik, ezért sok légkondicionálóra van szükség, hogy csökkenthető legyen a keletkező hő és a számítógép megfelelő legyen. 4. A processzor lassú Működés közben kiderül, hogy ez a számítógép is lassú az utasítások / információk létrehozásakor. Szüksége van türelemre, miközben várja a folyamatot. 5. Merevlemez kapacitása kicsi Bár tízezrei csövekkel vannaknagy méret tároláshoz, kiderül, hogy a memóriakapacitás nagyon kicsi. A kis memóriakapacitás nem nagyon hasonlítható össze a felhasznált méret és mennyiség alapján. 6. A program gépi nyelv formájában készül Ki tudja működtetni egy generációs számítógépet? Az első általában valaki, aki szakértő, mert gépi nyelvet használ a programjához. A program nagyon bonyolult, még bonyolultabb, mint a DOS operációs rendszer. Ha valaki képes ezt a számítógépet futtatni, mérnöknek lehet besorolni.
Mint tudjuk, nem így történt! Colossus A II. világháború alatt tudósok és matematikusok egy csoportja Angliában létrehozta az első teljesen elektronikus digitális számítógépet, a Colossust. A gép 1943 decemberére készült el és 1500 elektroncsövet tartalmazott. 5 kHz-s órajellel dolgozott, másodpercenként 25. 000 karaktert tudott feldolgozni. Összesen tíz darab ilyen gép készült. Rejtjelezett német rádióüzenetek megfejtésére használta sikeresen egy Alan Turing által vezetett csoport (ő ugyanaz a Turing, aki a korábban említett Turing-gépet kitalálta). A németek ENIGMA nevű rejtjelét is ezzel fejtették meg. ENIAC Ismertté az ABC utóda, az első általános célú elektronikus digitális számítógép, az ENIAC (Electronic Numerical Integrator And Computer) vált. Az ENIAC tervezését a második világháború alatt kezdte el katonai célokra John Presper Mauchly és John William Eckert. A gépet a Pennsylvania egyetemen építették, a munkát 1946-ban fejezték be. Az ENIAC 17. 468 elektroncsövet tartalmazott, több mint 100 kW elektromos energiát fogyasztott és 450 m2 helyet foglalt el (több mint 30 m hosszú termet építettek az elhelyezéséhez).
Hasonló a A kód neve: Merkúr
(1998) Universal Pictures | Imagine Entertainment | Akció | Bűnügyi | Dráma | Thriller | 6. 2 IMDb A film tartalma A kód neve: Merkúr (1998) 107 perc hosszú, 10/6. 2 értékelésű Akció film, Bruce Willis főszereplésével, Art Jeffries szerepében a filmet rendezte Brian Grazer, az oldalunkon megtalálhatod a film szereplőit, előzeteseit, posztereit és letölthetsz nagy felbontású háttérképeket és leírhatod saját véleményedet a filmről. Az elszigeteltség erőt ad, ha nincs vesztenivalód... Art Jeffries kiábrándult és kiégett FBI ügynök. A kód neve: Merkúr teljes filmadatlap | A legjobb filmek és sorozatok sFilm.hu. Az idegösszeomlás szélén áll, miután felettesei bűnbaknak kiáltották ki egy évekig tartó akció véres kudarca miatt. Rutinfeladatai során egy kilencéves autista kisfiú eltűnése ügyében kell kutatnia. Simon szüleit megölték. Art rátalál a rettegő kisfiúra és megérzi benne saját lelkivilágának tükörképét. Segíteni akar neki. Felettesei nem adnak hitelt Art gyanúinak, de mikor Simon életére törnek rendőri őrizet mellett, az ügynök maga akarja megoldani a rejtélyt.
Az elszigeteltség erőt ad, ha nincs vesztenivalód... Art Jeffries kiábrándult és kiégett FBI ügynök. Az idegösszeomlás szélén áll, miután felettesei bűnbaknak kiáltották ki egy évekig tartó akció véres kudarca miatt. Rutinfeladatai során egy kilencéves autista kisfiú eltűnése ügyében kell kutatnia. A kód neve merkúr teljes film magyarul. Simon szüleit megölték. Art rátalál a rettegő kisfiúra és megérzi benne saját lelkivilágának tükörképét. Segíteni akar neki. Felettesei nem adnak hitelt Art gyanúinak, de mikor Simon életére törnek rendőri őrizet mellett, az ügynök maga akarja megoldani a rejtélyt. Simon különleges kombinációs készsége révén véletlenül megfejtette az amerikai hadsereg legtitkosabb kódját, a Merkúrt. A katonai hírszerzés feje, Kudrow ezredes hiú ember. Nem engedheti meg magának, hogy fontos pozícióját egy kisgyerek veszélyeztesse.