Hát az az igazság, hopgy az ecocid és a virkon is köbö egy kaptafára készült... a virkonnál csak azért emelik ki a parvo-t meg az asspergillust, mert az ellen a leghatásosabb... ja és néha oxidálja a fémet mivel igen sok szerves és szervetlen savat tartalmaz... Szóval összegezve, az ecocid környezetbarát fertőtlenítőszer, és teszem hozzá, hogy jó is ráadásul. A virkon pedig a fertőtlenítő szerek nagyágyúja, és azért jobban kell vele vigyázni. xelgon írta: Szerintem az egyik legjobb fertőtlenítő, bár nagyrészt csak parvo virusok és aspergillus fajok ellen hatásos... " Warhawk írta: ckuzmos írta: Fertőtlenítés helyett azonban leginkább a csíráztatáskor említik meg, aminek a hatására nem kezd el penészesedni a mag. Tyúkól fertőtlenítő szerek ferfiaknak. Pontos adagolást most hirtelen nem tudok, majd utána nézek. Egyre érdekesebb a dolog... Feltétlen írd meg mit találtál róla! Én anno állatorvosi rendelőben dolgoztam, mint asszisztens, és a Virkont mi is fertőtlenítésre használtuk. Szerintem az egyik legjobb fertőtlenítő, bár nagyrészt csak parvo virusok és aspergillus fajok ellen hatásos, de azért használom itthon is, mivel elég egyszerű beszereznem Az adagolás általában 1 tasak (500g) / 5liter vízhez írja permetes fertőtlenítéshez, viszont ha sokat hagyod állni bekevert állapotban, akkor veszíthet a hatékonyságából.
A weboldal sütiket (cookie) használ az alapvető működés, valamint a jobb felhasználói élmény eléréséhez. Az oldal használatával elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket, valamint az Adatvédelmi tájékoztatót. A süti beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.
Termék leírása Kiváló fertőtlenítő hatás: VIRUCID, baktericid, fungicid termék Kiváló bőrvédő hatás: Glicerint tartalmaz, így gyakori használat esetén sem szárítja a bőrt Egyszerű használat: Szappan és víz nélkül fertőtleníti a bőrt, nem igényel öblítést
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Több mint 1200 munkatárssal készítjük kiemelkedő színvonalú termékeinket és biztosítjuk szolgáltatásainkat. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít portfóliónk. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
2020. 03. 30. 13:26:00 Az otthon elkészíthető tisztítószerek is tartalmaznak valamennyi kemikáliát, de ezek még nem veszélyesek. Nézzük is, hogy miket tudsz otthon elkészíteni. Ecetes tisztítószer: Az ecet nagyszerű fertőtlenítő hatással bír. Segít a szagtalanításban és a zsírtalanításban is. Csak keverj össze 1, 5 dl vizet és 0, 5 dl 20%-os ecetet. Ezt öntsd bele szórófejes flakonba és már mehet is a tisztítás. Csak fújd a szennyezett felületre majd egy ronggyal töröld le. Ecetet nem ajánlott márvány vagy gránitfelületen használni. Vodkás fertőtlenítő: Az alkohol az egyik leggyakrabban használt fertőtlenítőszer. A gyógyszertárban kapható legerősebb alkohol akár 80-90%-os isl ehet. Nem muszáj ilyen erős alkoholt használni, ennél gyengébb anyaggal is jó eredményt lehet elérni. Használhatsz akár nem ízesített vodkát is. Konyhai padozattisztító és -fertőtlenítő szerek. Keverj össze 2 dl vizet, 0, 5 dl 20%-os ecetet és 2dl alkoholt (lehet gyógyszertári vagy nem ízesített vodka), ezt töltsd egy szórófejes flakonba, rázd össze jól és már kezdheted is a fertőtlenítést.
Bár a konzervatív politika erősen ellenezte, a Nyugat mégis fennmaradhatott és zavartalanul működhetett. Megalapításának közvetlen előzményeként tartják számon Ady Endre 1906-os Új versek című kötetét, valamint az erdélyi A Holnap című antológiát, mely a kor neves költőinek válogatott verseiből állt össze. Az alapítók Osvát Ernő, Ignotus, Schöpflin Aladár, Fenyő Miksa, Ambrus Zoltán és Hatvany Lajos voltak. Mindegyikük újságíróként, szerkesztőként és kritikusként is dolgozott már, így természetesnek tűnt, hogy összefogjanak és együtt készítsék el ezt a meghatározó lapot. Később jó néhány íróval bővült az alkotó tábor, a Nyugathoz csatlakozott Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Krúdy Gyula és Balázs Béla. Ők voltak az első nemzedék. A Nyugat 33 éve négy korszakra osztható. Az első világháború kezdete, a Tanácsköztársaság bukása, a húszas évek és Babits Mihály főszerkesztői működése alkotják a korszakhatárokat. Igazán koherensé, egységessé az első világháború kezdete után, 1915-ben vált a folyóirat, hiszen a közös ügy és a háború okozta fordulat összefogást sürgetett.
Nem "megújulásunk kísérlete", noha látszólag kísérlet maradt, két vesztett világháború látszólag derékba törte. Nem, semmit sem tört derékba semmi: a szellem, amit hirdettek, nemcsak bennünk, idősebb írókban él ma is töretlenül, akik fenntartás nélkül örököseiknek valljuk magunkat – és nem henyeségből beszélek többes szám első személyben -, hanem közvetve minden értékes fiatalban is, akár hallottak életükben a Nyugatról, akár nem. Ady, Babits, Kosztolányi, Karinthy, Osvát, Schöpflin, Tersánszky, Móricz meg a többiek összefogása nem "nyugatos dekadenciát" hirdetett, hanem éppen a szellemi hanyatlással, a pangással és bágyadt középszerűséggel szembe fordulva, az egészség új forradalmát: hevesebb és hitelesebb művészetet, nagyobb szabadsággal s egyben nagyobb szigorúsággal, új felelősséget, új erkölcsi, lelki integritást. Szembefordultak nemcsak a hamissal, olcsóval, önáltató hazugsággal, hanem a jó szándékú másodrendűség minden színárnyalatával. Nem is kellettek az első világháború előtti gazdag, rohanva fejlődő Magyarországnak.
Lédával kapcsolata megszakadt. (Valaki útra vált közülünk, Elbocsátó szép üzenet) Ady egy 16 éves távoli rokona, Boncza Berta, sokat levelezett vele. 1915-ben összeházasodtak, és a lány Csucsai kastélyában éltek. Bár nem volt felhőtlen a kapcsolatuk, az örökségből még a háború alatt is jól éltek. Ady magyarsággal kapcsolatos verseit még a Nyugat is félt közreadni. 1918 Halottak élén (új kötet) 1923 Utolsó hajók (a kimaradt verseket tartalmazza) Üdvözlet Győzőnek (utolsó verse, a Nyugatban jelent meg, halála után) A Vörösmarty Akadémia ülésén elnök lett, de beszédét nem tudta elmondani, és 1919-ben meghalt. A Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokában fekszik.
1906 Megjelent az első igazán fontos kötete: Új Versek. Nagy ellenállással fogadták. Sokan erkölcstelenséggel és hazafiatlansággal vádolták, szimbolizmusa miatt. A támadások elől Párizsba menekül, s innen küldözgeti verseit a Budapesti Naplónak. 1907 Hazatérve anyagi gondjai támadnak, ezért nem mehet vissza a Budapesti Naplóhoz, mert az idegen kezekbe kerül. Új kötete: Vér és arany. Révész Béla a Népszava irodalmi rovatvezetője a barátja volt. A költő első forradalmi versei: Dózsa György unokája, Csák Máté földjén. 1908 Haláláig a Nyugat főmunkatársa lesz, és a Holnap társaság megalapításában is részt vesz. 1909 Kiadják második kötetét, amely tartalma miatt barátai közül sokan ellene fordulnak. A duk – duk affér című művét az Új Idők című lapban jelenteti meg. Csizmadia Sándor támadásaira a Küldöm a frigyládát című versében válaszolt. Bohém életet élt, de sokszor hazament édesanyjához. Sokat utazott, s kezdett enyhülni a Léda-szerelem. Könyvei: Az illés szekerén (1908), Szeretném, ha szeretnének (1909), A Minden – Titok versei (1910), A menekülő Élet (1912), A maguk szerelme (1913), Ki látott engem (1914).
A folyóirat nem maradhatott volna fenn anyagi támogatás nélkül. Legfőbb mecénása báró Hatvany Lajos volt, aki emellett számos írót rendszeresen kisegített a bajból, többek között Adyt is. A folyóirat főszerkesztője Veigelsberg Hugó lett, aki az Ignotus írói nevet viselte. A latin eredetű név jelentése: ismeretlen, idegen. Ignotus saját névválasztása jól tükrözi a folyóirat törekvését is: a Nyugat a szélesebb olvasóközönség számára az addig ismeretlen, modern nyugati és magyar irodalmat képviselte. A címlapra Beck Ö. Fülöp szobrászművész Mikes-emlékérme került. Ez lett a Nyugat emblémája. Ignotus legfőbb szerkesztői elve a szellemi függetlenség, az irodalmi liberalizmus volt. A tényleges szerkesztői munkát Osvát Ernő végezte. Az írások elbírálásakor egyetlen kritérium létezett számára: a tehetség és az eredetiség. Az ekkor már nagy költőnek számító Ady verseit is visszadobta, ha nem találta őket elég jónak. Osvát sok új, ma már közismert írót fedezett fel: Babitsot, Móricz Zsigmondot, Németh Lászlót, Illyés Gyulát.
Ha hallod ezt a szót: Nyugat, most már valószínűleg eszedbe fog jutni a XX. század első felének legrangosabb irodalmi folyóirata is. Tudni fogod, hogy a köréhez tartozó írók olyan iránytűt találtak maguknak, amely a modern, folyton megújuló kultúra felé mutat. Pethőné Nagy Csilla: Irodalomkönyv 11. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2008. 245256. o. Dr. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák III. osztálya számára. Hatodik, javított kiadás. Korona Nova Kiadó, Budapest, 1997. 211–215. o.