A lovasudvarban lovasoktatás folyik kezdő és haladó lovasok részére. Kezdők részére az udvar jól kialakított lovas... Rózsika Apartman Hajdúnánás A Gyógyfürdőhöz, városközponthoz közel várja vendégeit a Rózsika Apartman. 4x2+2 ágyas klimatizált szobák, minden szobához fürdőszoba és felszerelt konyha tartozik. Margaréta Panzió Hajdúnánás Csendes, zöldövezeti utcában fekvő, zárt parkolóval bíró szálláshely a gyógyfürdőhöz legközelebb eső két panzió egyike, s a műemlékekben gazdag főtértől is csak sétányi távolságra van. Igényesen parkosított kertjében a gyerekeket szabadtéri játékok-, míg a felnőtteket pedig sütő-főző hely, árnyas pergola és... Találatok száma: 2 Asztalfoglalás, bejelentkezés közvetlenül a vendéglátóhelyek elérhetőségein! Bocskai étterem és söröző - Étterem, vendéglő, csárda - Hajdúnánás ▷ Fürdő Utca 4, Hajdúnánás, Hajdú-Bihar, 4080 - céginformáció | Firmania. Nánási Portékázó Bisztró A Nánási Portékázó Bisztró kizárólag hajdúnánási, főként ökológiai gazdaságokból származó alapanyagokból készült ételek, italok forgalmazására, a hazai értékek erősítésére, az egészséges, tudatos táplálkozás népszerűsítésére jött létre.
A víz összetétele vetekszik a Hajdúszoboszlóiéval. Gyógyászati szolgáltatások A gyógyászati részlegen folyamatos orvosi felügyelet mellett reumatológiai szakorvosi rendelés is folyik.
3 / 5 Balatonszemes Jó 50 Értékelés alapján 4. 2 / 5 Kehidakustány Kiváló 35 Értékelés alapján 4. 5 / 5 Mezőkövesd Jó 90 Értékelés alapján 4. 3 / 5
Az elmúlt években Hajdúnánás a megye harmadik legnagyobb fürdővárosává nőtte ki magát. A egész évben nyitva tartó, komplex szolgáltatásokat kínáló gyógyfürdő-részleg mellett a nyári szezonban hatalmas, 14 hektáros, parkosított strandfürdő is működik számos medencével, sportolási lehetőséggel. A strand mellett romantikus hangulatú csónakázó tó található kisebb üdülőövezettel, közepén kis szigettel. A különleges természeti adottságokkal rendelkező területen hosszabb időt is eltölthetünk, hiszen a fedett fürdő emeletén 6 szobás kis termálszálló-részleg, a parkban pedig egy kő- és egy faház, valamint egy kisebb kemping is fogadja a vendégeket. Gyógyvíz Nagy sókoncentrációjú nátrium-kloridos, jódos-brómos ásványvíz, melynek összes oldott szilárd ásványi-anyag tartalma 7981 mg/liter. Városi Fürdő teniszpálya, Hajdúnánás. A gyógyvíz elsősorban ízületi, mozgásszervi és nőgyógyászati betegségek kezelésére alkalmas. A föld mélyéből (1019 m) feltörő 67 C fokos nagy sókoncentrációjú nátrium-kloridos, jódos-brómos ásványvíznek az összes oldott szilárd ásványi-anyag tartalma 7981 mg/liter, 1989-ben nyilvánították gyógyvízzé.
Hajdúnánás városa Hajdúszoboszló és Debrecen mellett Hajdú-Bihar megye harmadik fürdővárosa. A strand 14 hektáros területe csendes, árnyas parkosított zöld területeivel kedvenc helye a pihenésre, gyógyulásra vágyóknak. Vízösszetétel: (oldott alkotórész mg/l) Na+ 2750 NO- -0, 07 K+ 42 NO3 – 0, 00 NH4 14, 6 Cl- 4180 Ca2 102 Br- 11, 1 Mg2 26, 6 J- 2, 5 Fe 0, 5 F- 1, 08 HCO3- 939 össz. : 8069, 38 Egy feszített víztükrű úszómedence, egy pancsolómedence, két tanmedence csúszdákkal és két gyógymedence nyújt felfrissülést vagy éppen élményteli perceket. Medencéink: fedett termálmedencék vízhőfok: 34-38 °C mélység: 120 cm tanmedencék vízhőfok: 27-32 °C mélység: 90-140 cm csúszdás tanmedence (06. 10. -09. 10-ig) mélység: 80-130 cm pancsolómedence (06. - 09. 10-ig) vízhőfok: 34-36 °C mélység: 35-50 cm külső termálmedencék vízhőfok: 36-38 °C mélység: 85-100 cm élménymedence vízhőfok: 34-35 °C mélység: 87-95 cm sport medence (06. 10-ig üzemel) vízhőfok: 27-29 °C mélység: 185-220 cm Számos újítás teszi teljessé a szolgáltatások körét, így az általános mozgásszervi megbetegedések kezelésén túl prevenciós kezelések is megvalósíthatóak.
Hajdúnánás csodálatos 14 hektáros zöldövezetében található a Hajdúnánási Gyógyfürdő, amelynek gyógyvíz összetétele nagyon hasonló a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő vizéhez. A fürdő népszerűsége a kezdetektől fogva töretlen, amelynek köszönhetően Hajdú-Bihar megye harmadik legnagyobb fürdővárosává vált Debrecen és Hajdúszoboszló után. Hajdúnánáson már az 1930-as években is találtak termálvizet, azonban csak 1958-ban kezdték meg a terület kiaknázását. Kezdetben a fúrások eredményeképpen felszínre törő gyógyvizet a közelben található csónakázó tóba vezették, ezért a helyiek a fürdő megnyitásáig itt élvezték a gyógyvíz jótékony hatását. A Hajdúnánási Gyógyfürdő 1962-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, majd 1989-ben a fürdő termálvizét hivatalosan is gyógyvízzé minősítették. A 67°C-os, 1019 méter mélyről a felszínre törő nagy sókoncentrációjú kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, jódos, brómos gyógyvíz összes oldott ásványi anyag tartalma 7010 mg/l, amellyel kiválóan alkalmas mozgásszervi, ízületi és nőgyógyászati betegségek kezelésére.
FALLER Jenő (Selmecbánya, 1894. szeptember 25. – Sopron, 1966. december 23. ) bányamérnök. Faller Gusztáv apja. Egyetemi tanulmányait Selmecbányán kezdte, de a háború miatt a mérnöki oklevelet csak 1921-ben, Sopronban szerezte meg. Tatabányán és a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt dorogi bányaüzemében dolgozott. Irányította azokat a kutatásokat, amelyek révén a nagyegyházi és a dudari szénmezők ismertté váltak. 1929-től Várpalotán üzemvezető, 1946-tól pedig az ugyanott székelő dunántúli szénbányászati kerület vezetője. Közben 1940 és 1946 között Bánfalván igazgatóhelyettes. 1948–1949-ben a szénipari központ vezérigazgatója. Sokat munkálkodott annak érdekében, hogy a Zirc–Dudar vasútvonal építése befejeződjön, és a dudari szénbányászat rendelkezésére álljon. Az Észak-magyarországi bányászatban az Ő javaslatára alkalmazták elsőként a frontfejtést. 1950-től tanított, később Sopronban létrehozta a központi Bányászati Múzeumot, amelynek első igazgatója volt. Szaktanácsaival segítette a rudabányai, az ajkai és a salgótarjáni bányászati múzeumok létesítését.
Molnár László: Faller Jenő Veszprém megye bányászatában/Adatok Várpalota történetéhez (Krúdy Gyula Városi Könyvtár, 1994) - Lektor Kiadó: Krúdy Gyula Városi Könyvtár Kiadás helye: Várpalota Kiadás éve: 1994 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 36 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 21 cm x 14 cm ISBN: 963-719-911-x Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Örömmel bocsátjuk útjára ezt a kis kötetet, mellyel Faller Jenő emléke előtt tisztelgünk születésének 100. évfordulóján. A könyv tanulmányait lapozgatva bizonyára felvetődik e sorok olvasójában is... Tovább Tartalom Előszó 7 Molnár László: Faller Jenő Veszprém megye bányászatában 9 Faller Jenő: Adatok Várpalota történetéhez 19 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
1. 128 km Bartos Áés Ovoda Várpalota, Dankó Pista utca 16 1. 154 km Rákóczi Telepi Tagiskola Várpalota, Bartók Béla út 6. 2. 168 km PSZC Faller Jenő Szakképző Iskolája és Kollégiuma, Vasipari tanműhely Várpalota, Fehérvári út 39 3. 955 km Horváth István Általános Iskola Alsó Tagozat Pétfürdő, Hősök tere 1 4. 141 km Kolping Katolikus Szakiskola Speciális Szakisk. és Kollégium Pétfürdő, Hősök tere 10. 749 km Iskolák Horváth István Általános Iskola Pétfürdő, Berhidai út 54 4. 749 km Horváth István Elementary Schools Pétfürdő, Berhidai út 54 4. 948 km Inotai Tagiskola Várpalota, 8100, Készenléti lakótelep 24 6. 717 km Evangélikus Keresztény Óvoda Várpalota, Jókai Mór utca 10 6. 717 km Evangélikus templom Várpalota, Jókai Mór utca 10 14. 839 km Csivitelő Óvoda Litér, Árpád utca 3 15. 967 km Öveges Jòzsef Szakkèpző Iskola ès Gimnàzium Balatonfűzfő, Gagarin utca 27
Faller Jenő Született 1894. szeptember 25. Selmecbánya Elhunyt 1966. december 23. (72 évesen) Sopron Állampolgársága magyar Foglalkozása bányamérnök Tisztség múzeumigazgató egyetemi tanár (1950–) Dr. Faller Jenő ( Selmecbánya / Szélakna, 1894. szeptember 25. – Sopron, 1966. december 23. ) okleveles bányamérnök, a műszaki tudományok kandidátusa (1955), a Központi Bányászati Múzeum igazgatója, a Hazafias Népfront Sopron Városi Bizottságának elnöke, Sopron Város Tanácsa és számos tudományos és szakirodalmi egyesület és bizottság tagja. [1] Életpályája Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában járta ki. Tanulmányait Selmecbányán kezdte meg 1913-ban. 1915-ben katonai szolgálatra hívták; előbb az orosz, majd az olasz frontra került. 1919-ben fejezte be a főiskolát, bányamérnöki oklevelét Sopronban kapta meg 1921-ben. 1919-től Tatabányán a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaságnál dolgozott. 1922-től a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. dorogi bányászatánál működött. 1929-től Várpalotán volt üzemvezető.
- Bányarendészet. Sopron, 1951. (Nehézipari Műszaki Bányászati és Kohászati Kar jegyzetei) - Bányagazdaságtan. 1. r. Uo., 1951. (Uaz) - Debreczeni Márton (1802-1851) bányamérnök élete és munkássága. Bp., 1952. Bányászati Lpk. ) - Brennbergbánya régi térképei. Uo., 1953. MTA Műszaki Tud. O. Közlem. bányagépesítés úttörői a 18. sz-ban. Hell Máté Kornél, Hell József Károly főgépmesterek élete és munkássága. - Brennbergbányai munkásmozgalmak. Az 1907. sztrájkok. Sopron, 1959. Soproni Szle) - A Soproni Közp. kalauza. Uo., 1959. - Adatok a bányabeli robbantás fejlődéstört-éhez. Bp., 1961. Tört. Szle) - Közp. Uo., 1965. - A ballagásról. Sopron, 1966. Soproni Szle) - Jó szerencsét! Események, képek a bányászat múltjából. Bp., 1975. 88 Vajkai Aurél: ~ Veszprém m. művelődéstört. munkássága. Veszprém, 1967. - ~ írásainak bibliogr-ja Uo., 1984.
Térképészeti Közl. ) Inota Község monográfiája ( Székesfehérvár, 1934) Jásd község története ( Veszprém, 1934; Veszprém vármegye múltja 4. ) Szapár község monográfiája ( Zirc, 1934) Várpalota a földrajzi, ásvány-, földtani és termrajzi irodalomban ( Veszprém, 1934) Adatok a bodajki Máriakegykép történetéhez ( Székesfehérvár, 1936) (Klny. Fejérm. Napló) Adatok Várpalota történetéhez ( Veszprém, 1936) Hol feküdt Bátorkő vára? ( Veszprém, 1936) Süess Orbán építészeti főfelügyelő 1577. évi jelentése Tata várának építéséről ( Tata, 1936) A tési szélmalmok ismertetése ( Veszprém, 1936) A szent ferencrendiek elpusztult várpalotai rházának története ( Veszprém, 1936) Várpalota története az Újlakiak és Podmaniczkyak idejében ( Veszprém, 1936) Adatok Tata-Tóváros irodalmához ( Tata, 1937) Csesznek, Palota, Vázsony és Veszprém várak 16. századbeli alaprajzai ( Veszprém, 1937) Hol feküdt a 16. sz. elpusztult Paczmán vára? ( Veszprém, 1937) A bécsi hadilevtár tatatóvárosi vonatkozású rajzai és térképei ( Tata, 1938) Tata várának építészeiről ( Tata, 1938) A bakonynánai római katolikus egyház tp-építkezései ( Zirc, 1939) Adatok a bányaszállítás történetéhez ( Budapest, 1941.