Az utánpótláskorú góllövők a női NB I-ben: Boglári Akadémia-SZISE–Győri ETO KC 19–38 G: Farkas J. (19) 4, Bánhidi B. (19) 3, Juhász G. (18) 2, Kukucska V. (20) 2, Takó V. (20) 2, Woth V. (18) 2, Faragó L. (18) 1, Mérai M. (18) 1, Vámos M. (18) 1, ill. – Szombathelyi KKA–Érd 27–29 G: Pődör R. (19) 3, ill. Király R. (19) 2 Dunaújváros–Békéscsaba 41–28 G: Mihály P. (20) 3, Fodor N. (19) 2, Schatzl N. Andróczki F. (19) 3, Török F. HEOL - Eger a kézilabda-utánpótlás regionális központjává válhat. (18) 3, Bucsi L. (16) 2 A sorozat korábbi részei: 02. 15. : Dupla sikert arattak a veszprémi fiatalok a férfi NB I-ben, a nők között továbbra is Pál a góllövőlista élén További korosztályos híreink KÉZI LABDÁBAN a sportági aloldalunkon. Vissza Kommentek küldéséhez a sütik engedélyezése szükséges a lábléc menüben Cikk nyomtatása
A diákolimpián nem csak a győztesek örülhettek. Minden gyermeket ajándékok vártak a pálya mellett. < Vissza
Utánpótlás / Ifjúsági Edző: Nagy Péter Mezőnyjátékosok: Kapusok: #3 Ferenczi Márk #1 Móri Mika Ármin #6 Tóth Barnabás Attila #12 Perényi Martin #7 Orbán István #16 Darmstadter Máté #8 Neukum Zalán #10 Bodnár Ádám #13 Paizs Miron #14 Oláh Bence #18 Krancz Kolen #19 Hunyadvári Henrik Zsolt #20 Kis Molnár Máté #33 Edwards Olivér Máté #44 Balla Benedek #69 Kirchof Tamás #00 Szegi Kornél #01 Noé Roland Róbert TABELLA 1. Pick Szeged 41 2. Telekom Veszprém 38 3. Balatonfüredi KSE 28 4. FTC 24 5. Grundfos Tatabánya KC 24 6. Sport36-Komló 21 7. Budakalász KZRT 21 8. HE-DO B BRAUN Gyöngyös 19 9. Csurgói KK 17 10. Fejér-B. Á. Kézilabda utánpótlás torna :: Füzesabonyi Sport Club. L. Veszprém 13 11. NEKA 11 12. Dabas KC VSE 11 13. SBS Eger 8 14. Kecskeméti TE - Piroska szörp 4 « 2022. április » 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 A Kék Tigrisek ellátogattak a Grundfos üzemébe. Nézd meg az eseményről készült videós beszámolónkat!
FTC 12 pont, 2. NEKA 10, 3. Veszprémi KKFT 10, 4. Grundfos Tatabánya 10, 5. Csurgói KK 6, 6. Balatonfüredi KSE 6, 7. Váci KSE 6, 8. Telekom Veszprém 5, 9. Budaörs 4, 10. Komló 2, 11. KSI KA 1, 12. Budakalász 0 Kelet. Braun Gyöngyös–Ceglédi KKSE 36–17, Békéscsaba DKSE–Orosházi FKSE 33–22, Eger SBS–Kecskemét 29–27, Pick Szeged–Dabas KC 28–13, PLER-Budapest–Balmazújvárosi KK 23–16, Békés KC–DEAC 28–16, Dabas KC–PLER Budapest 20–19, Kecskemét–Orosházi FKSE 28–20, Pick Szeged–Békéscsaba 31-16, Ceglédi KKSE–Békés KC 17-24, DEAC–Eger SBS 30–26, Balmazújvárosi KK–B. Braun Gyöngyös 28–24, B. Braun Gyöngyös–Dabas KC 26–28, DEAC–Kecskemét 25–21 A csoport állása: 1. Békés KC 12, 3. Dabas KC 12, 4. PLER-Budapest 10, 5. Braun Gyöngyös 8, 6. Balmazújvárosi KK 6, 7. Eger SBS 6, 8. DEAC 6, 9. Békéscsaba DKSE 2, 10. Kecskemét 2, 11. Orosházi FKSE 0, 12. Ceglédi KKSE 0 További korosztályos hírek KÉZILABDÁBAN a sportági aloldalunkon. Utánpótlássport - 62 sportág egy helyen az További hírekért kattintson ide!
A második Magyar Köztársaság három és fél évig létezett, az 1949. évi XX. törvény a Magyar Népköztársaság alkotmányáról szovjet mintájú kommunista berendezkedést vezetett be. A harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása 1989. október 23-án A harmadik Magyar Köztársaságot 1989. október 23-án kiáltották ki. A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény (alkotmány) kimondja: hazánk neve Magyarország, államformája köztársaság. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
Itt az ideje, hogy megismerjük a tényeket, ami csak úgy lehetséges, ha a "dolgot őt magát nézzük". Az események az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon: • ELŐSZÓ; • BEVEZETŐ; • 1. POLITIKAI VÁLSÁG - HÁBORÚS VERESÉG; • 2. A FORRADALOM ELŐZMÉNYEI ÉS KITÖRÉSE; • 3. A KÁROLYI-KORMÁNY MEGALAKULÁSA és első intézkedései; • 4. A NEMZETI TANÁCS KORMÁNYÁNAK FOGADTATÁSA; • 5. FEGYVERSZÜNET ÉS KATONAPOLITIKA; • 6. A KÖZTÁRSASÁG KIKIÁLTÁSA; • 7. A NEMZETISÉGEK ELLENÜNK FORDULNAK; • 8. BARTHA HADSEREGSZERVEZÉSÉNEK MEGAKADÁLYOZÁSA; • 9. A GYŐZTESEK ÚJABB DIKTÁTUMAI; • 10. A KOMMUNISTÁK A BOMLASZTÁS ÉLÉN; • 11. A FOLYTATÓDÓ CSEH ÉS ROMÁN TERÜLETRABLÁS; • 12. KORMÁNYVÁLSÁG, ÚJ KORMÁNYZAT; • 13. KÉSZÜLŐDÉS A BÉKETÁRGYALÁSRA; • 14. SIKERTELEN KORMÁNYZÁS, JÖVŐBE MUTATÓ törvényalkotás; • 15. PÁRTOK ÉS AZ ELMARADT VÁLASZTÁS; • 16. KOMMUNISTA LÁZÍTÁS - TÖRVÉNYTISZTELŐ KORMÁNY; • 17. MEGKÉSETT FELISMERÉS - TEHETETLEN SODRÓDÁS; • 18. A KOMMUNISTA ÁLLAMCSÍNY; • 19. KITEKINTÉS A BÉKETÁRGYALÁSRA; Az őszirózsás forradalom és az első magyar köztársaság meghatározó személyiségei.
– 1990. május 2. 1. Göncz Árpád: 1990. – 2000. augusztus 4. 2. Mádl Ferenc: 2000. augusztus 4. – 2005. augusztus 4. 3. Sólyom László: 2005. augusztus 5. – 2010. augusztus 5. 4. Schmitt Pál: 2010. augusztus 6. – 2012. április 2. Kövér László (az Országgyűlés elnökeként gyakorolva a köztársasági elnöki jogköröket): 2012. – május 10. 5. Áder János: 2012. május 10. – 2022. május 9. 6. Novák Katalin: 2022. – Kormányai [ szerkesztés] Németh-kormány a Magyar Népköztársaság utolsó ( 1988. november 24. – 1989. október 22. ) és az új Magyar Köztársaság első kormánya ( 1989. október 23. május 23. ) Antall-kormány ( 1990. – 1993. december 12. ) az új Magyar Köztársaság második kormánya, az első, amelyet a rendszerváltás után választottak Antall halála (december 12. ) és a kinevezés (december 21. ) között Boross Péter ügyvezető miniszterelnök volt. Boross-kormány ( 1993. december 21. – 1994. július 14. ) Horn-kormány ( 1994. július 15. – 1998. július 8. ) Első Orbán-kormány ( 1998. – 2002. május 26. )
E szabadság jegyében, minden idegen béklyói levetve, készülünk e nagy nap óta serény munkával kiépíteni a nemes kultúra, az egyetemes szolidaritás, a béke és igazságosság Magyarországát. Készülünk egy oly hazát adni a népnek, amilyenről öröktől fogva a legjobbak ábrándoztak s amely a világ többi népeivel való benső egyetértés segítségével remélhetőn meg is épül. " A Pesti Hírlap című mérsékelten konzervatív hírlap arról írt, hogy 1848. március 15-e 1918. november 16-án folytatódott, és hogy mindkét dátum örök időkig a magyar szabadság emlékünnepe marad. "Az Internacionálé vörös lobogója az ország házán ne csak azt jelképezze, hogy a népek testvéresülésében a magyar köztársaság is részt vesz, hanem azt is, hogy ennek a hazának minden fia egyenlőjogú polgár lesz, " – szólt a vezércikk. "Akkor az ezeréves nemzetiszínű lobogót meg fogja becsülni a munkásság is és akkor a magyar köztársaság méltónak fog bizonyulni Mars elismerésére, aki a jobbágyságot fölszabadító 1848-as magyar forradalomról azt írta egykor, hogy Európában az első volt, amely nemcsak politikai, hanem szociális értelemben is a haladás ügyét szolgálta.
Miniszterelnök Karel Kramař, külügyminiszter Eduard Beneš lett. A bizonytalan állapotok miatt a tervezett választásokat hosszú időre elhalasztották. Így a végleges alkotmányt az első nemzetgyűlés hozta létre (1924-ben hagyták jóvá). Az alkotmány rögzítette: az államhatalom egyedüli képviselője, a nép, a törvényhozást a nemzetgyűlésre ruházza. A nemzetgyűlés képviselőházból és szenátusból áll. A képviselőket és a szenátorokat általános, egyenrangú, közvetlen és titkos választások útján választják. A nemzetgyűlés hét évre választja meg a köztársasági elnököt, akinek hatáskörébe tartozik többek között a kormány kinevezése és felmentése. A nemzetgyűlés egy sor fontos törvényt fogadott el. Bevezették a 8 órás munkanapot; elrendelték a beteg-, rokkantsági segélyt, valamint a nyugdíjfizetést, gondoskodást a munkanélküliekről. Kerettörvényt fogadtak el a földreformról. Ennek természetesen nemcsak szociális, hanem politikai rendeltetése is volt: aláásni a határ menti német és magyar földbirtokosok erejét.
Szűrös Mátyás huszonnyolc éve, október 23-án a déli harangszó elhalkulása után az Országház erkélyéről kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. Történelmi szavait ováció, harsonák és a forradalom első szabad ünneplése követte. 1989. október 23-án kiáltotta ki Budapesten, a Parlament előtti Kossuth téren a harmadik Magyar Köztársaságot az akkor – átmenetileg – az államfői teendőket is ellátó Szűrös Mátyás házelnök. Szétesett az MSZMP, jöttek az újak Az új államberendezkedés eme fontos mérföldkövét fontos események készítették elő a rendszerváltás folyamatában. Ennek része volt a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) szétesése, ennek nyomán a Magyar Szocialista Párt (MSZP), illetve az új ellenzéki politikai pártok megalakulása is. Fontos momentum volt az Ellenzéki Kerekasztal létrejötte és a nemzeti kerekasztal-tárgyalások elindulása az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a – társadalmi szervezetek alkotta – "harmadik oldal" részvételével. Budapest, 1989. augusztus 2. Az Ellenzéki Kerekasztal pártjainak képviselői a szervezet sajtótájékoztatóján a Budai Vigadóban (b-j): Boross Imre (FKgP), Kis János (SZDSZ), dr. Füzessy Tibor (KDNP), dr. Vígh Károly (Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság), Szabad György (MDF), Orbán Viktor (FIDESZ), Horn Gábor (Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája) és Varga Csaba (Magyar Néppárt).