A hőmérséklet, a hőmennyiség, a hőtágulás fogalma. Hőmérséklet mérése. Szilárd testek, folyadékok, gázok hőtágulása, a hőtágulást leíró összefüggések. Mindennapi példák a hőtágulás felhasználására, káros voltára, hőtágulás a természetben. A hőmérséklet a testek hőállapota. Érzékszerveinkkel is érzékeljük a hőmérsékletváltozást, de az nem pontos. E fizikai mennyiség bevezetéséhez a testek hőállapotától függő fizikai jellemzők megváltozását használjuk fel: halmazállapot, vezetőképesség, térfogat, …stb. Tehát ez nem egy konkrét dolog, hanem egy kijelölt ponthoz viszonyított mértékegység. Jele: T. Méréséhez hőmérsékleti skálákat használunk. Nevüket a "kitalálóiktól" kapták. Celsius-skála: A víz fagypontja, illetve a forráspontja a viszonyítási alap. Me. : °C Kelvin-skála vagy abszolút hőmérsékleti skála: A természetben előforduló legalacsonyabb hőmérséklet a viszonyítási alap. Me. Mitől függ a szilárd testek hőtágulása? A hőterjedés milyen formájával.... : K Átváltás: T(K)=T(°C)+273, 15 (erre különböző értékek vannak a fgv. táblában, és a TK. -ben) Más skálák is vannak.
Pl. : Fahrenheit (°F), Réaumur (°R). A hőmérsékletet hőmérővel mérjük. Ennek van hagyományos, és digitális formája. A hagyományos, higanyos vagy alkoholos hőmérő az anyagok hőtágulását használja ki. (Itt szépen elmeséled, hogy-hogy néz ki egy ilyen. ) A hőtágulás, amikor valamely anyag hő hatására méretét megváltoztatja. A digitális hőmérők termisztoron, vagy termoelemen alapulhatnak. A termisztorok a félvezetők növekvő hőmérséklet hatására bekövetkező ellenállás csökkenését használják ki. A termoelemek két összeforrasztott fémből állnak. A két fém között hőmérsékletváltozás hatására feszültség keletkezik. Szilárd testek felületi és térfogati hőtágulása | netfizika.hu. Extrémebb hőmérsékletek mérésére pirométert szoktak alkalmazni. Működése a feketetest-sugárzáson alapul. (Egy tárgy által kibocsátott elektromágneses hullámok hullámhossza és intenzitása a hőmérséklettől függ. ) Fényt (pl. infra) bocsájt ki a testre, és a visszaverődő fény intenzitása alapján következtet a hőmérsékletre. Így távolról is lehet hőmérsékletet mérni. Még rengeteg dolog alapján lehet hőmérsékletet mérni (pl.
Emiatt nyugodtan elhanyagolhatjuk. Vagyis jó közelítéssel (kb. csupán egy ezreléknyi hibát vétve) azt mondhatjuk, hogy a téglalap új területe: \[T_1=T_0\cdot \left(1+2\cdot \alpha\cdot \Delta T\right)\] A kapott összefüggés igen hasonló a lineáris hőzágulási törvényre: \[l_1=l_0+\alpha \cdot l_0\cdot \Delta T\] \[l_1=l_0\cdot \left(1+\alpha\cdot \Delta T\right)\] A különbség mindössze annyi, hogy a területváltozás szempontjából a hőtágulási együttható 2-szer akkora, mint a hosszváltozás esetén. Emiatt nem is lehet táblázatokban olyat találni, hogy "felületi hőtágulási együttható", hiszen az nagyon jó közelítéssel 2-szerese a lineáris hőtágulási együtthatónak. Szilárd testek hőtágulása. Lyukfúráskor a súrlódási erő munkavégzése hőt fejleszt, ami a fúrószárat és a lemezt is felmelegíti. Ha a fúrószár és a fúrandó lemez hőtágulási együtthatója nem azonos, akkor a visszahűléskor nem azonos lesz a fúrószár és a lyuk átmérője. Vagyis precíziós fúrás esetén be kell kalkulálni, hogy a fúrás magasabb hőmérsékleten zajlik, ahol a fúrószár valamivel nagyobb átmérőjű, de a lemez (és a belé fúrt lyuk) a kihűlés során nem ugyanannyit fog összehúzódni, mint a fúrószár.
\Delta l = l_0 * \alpha * \Delta T Ahol l_0 a kezdeti hossz, \Delta T a hőmérsékletváltozás, \alpha a lineáris hőtágulási együttható, szilárd test anyagára jellemző állandó. Demonstrációs fizika labor. Hőtágulás utáni hossz: \Delta l + l Kísérlet: fémrúd alá alkoholt öntünk, begyújtjuk, egyik végét rögzítjük, míg a másik végét egy könnyen mozgatható mutatóhoz érintjük, így könnyen megfigyelhető a hő hatására bekövetkező hosszváltozás Térfogati hőtágulás Ha egy szilárd testnek a tér egyik irányában sem elhanyagolható a kiterjedése, akkor a hőközléskor bekövetkező hosszváltozást mind a három irányban figyelembe kell venni. \Delta V = V_0 * \beta * \Delta T \beta: térfogati hőtágulási együttható, egységnyi hőmérsékletváltozáskor bekövetkező relatív térfogatváltozás nagyságát adja meg. \beta = 3 * \alpha Kísérlet (Gravesande gyűrű és golyó): ugyanakkora átmérőjű gyűrű és gömb, szobahőmérsékleten átfér, bunsen égőben melegítve már nem fér át Folyékony halmazállapotú anyagok hőtágulása A folyadékok hőközlés hatására legtöbbször a szilárd anyagokhoz hasonlóan viselkednek, melegítés hatására általában kitágulnak (nő a térfogatuk, csökken a sűrűségük).
A víz hőtágulása eltér a többi folyadékétól. 4 °C felett a többi folyadékhoz hasonlóan a hőmérséklet növekedésével tágul. A többi folyadéktól eltérő módon azonban 4 °C alatt a hőmérséklet csökkenésével nő a térfogata. Ennek megfelelően a 4 °C-os víz sűrűsége maximális. Gázok hőtágulása [ szerkesztés] A gázok esetén a hőmérséklet változása mind a nyomásra, mind a térfogatra hatással van. Ennek a folyamatnak a komplex leírására az általános gáztörvény a legalkalmasabb. Gázoknál térfogati hőtágulásról akkor beszélünk, ha a hőközlés állandó nyomáson ( izobár folyamat) történik. Ilyen vizsgálatokat elsőként Jacques Charles és Joseph Louis Gay-Lussac végzett. Munkásságuk nyomán tudjuk, hogy a hőtágulás értéke tökéletes gázok esetében az anyagminőségtől független. Az ideális gázok hőtágulási együtthatója ( β) az anyagi minőségtől függetlenül a hőmérséklettel fordítottan arányos. Izobár folyamatban a térfogatú, hőmérsékletű gáz Δ T hőmérséklet-változás hatására: térfogatú lesz, ahol. Ha a kezdeti hőmérséklet 0 °C volt, akkor β = 1/273, 15 1/K.
És a fentebb részletezett hőmérők többsége. A víz rendellenes viselkedése A víz nem követi a folyadékokra általában érvényes térfogati hőtágulási törvényt. Fajlagos térfogata +4˚C-on a legkisebb, sűrűsége pedig a legnagyobb. Ennek igen nagy jelentősége van a természetben. Az őszi lehűlés során, +4˚C-ig a tavak felszínének sűrűsége növekszik, és a vízréteg lesüllyed. Ez mindaddig tart, amíg a teljes vízmennyiség el nem éri a +4˚C-os hőmérsékletet, illetve a maximális sűrűséget. A további lehűlés során, 0˚C-ig csak a felszíni vízréteg sűrűsége csökken, nem süllyed le, majd megfagy. A keletkező jég –rossz hővezető lévén-megakadályozza a nagyobb tavak és folyók teljes befagyását, s így a vízi élőlények nem pusztulnak el. A fagyáskor táguló (növekvő térfogatú) víz szétrepeszti a vele töltött edényt, a vízvezetéket és a sejtmembránt. A víznek fagyáskor bekövetkező térfogat-növekedése igen nagy jelentőségű a földfelszín alakulásában: a kőzetek repedéseiben és pórusaiban tárolt víz megfagyva szétfeszíti a sziklákat.
Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961. Külső hivatkozások [ szerkesztés] Beton hőtágulása Vasúti felsővezeték hőtágulása – YouTube time-lapse videó Híd hőtágulása – YouTube videó
A ferences atyák korábban a debreceni Szent István plébánián szolgáltak, a domonkos szerzetesek viszont ma is jelen vannak a Szent László plébánia életében. A Szent István plébánia közössége október 13-án és 14-én hálaadó szentmisével, előadásokkal tekintett vissza ferences múltjára, megemlékeztek Pongrácz Zoltán zeneszerzőről. Bemutatkozott a nemrég megalakult Kiss Szaléz Baráti Kör, valamint a Szentendrei Ferences Gimnázium diákjai mutatták be az iskolájukban folyó "ferences nevelést". Érdekes történeteket, leírásokat rejt a Szent István plébánia archívuma a ferencesek 1942-50-ig tartó debreceni lelkipásztori munkájáról. Tóth László, a templom jelenlegi plébánosa a hit éve kezdetén visszaemlékezésében a ferencesek szolgálatát, hitét elevenítette fel, akik a nyilas telepi (ma Szabadság telep) emberek között szolgáltak. Fellendült a hitélet Debrecenben Az I. Ferences kegyhelyek | EuroAstra Internet magazin. világháborút követően megsokszorozódott Debrecen katolikusainak lélekszáma. A Szent Anna-templomban ezekben az években vasárnaponként már nyolc misét mondtak; de ez sem volt elegendő arra, hogy kiszolgálja a római katolikus hívek igényeit.
A hatodik fordulóban az addig szerzett pontokat kellett kockára tenni, a hetedik forduló pedig rájátszás volt a legjobb három csapatnak. A verseny végeztével a háromfős zsűri – Dobszay Benedek, a ferences rend tartományfőnöke; Besenyi Vendel helytörténész és Zrupkóné Pernyész Lívia, a SZIE Gyakorló Sport Általános Iskola és Gimnázium történelem–könyvtár–földrajz szakos pedagógusa – értékelte a fiatalok teljesítményét. Besenyi Vendel foglalta össze álláspontjukat: kiemelte, hogy a vetélkedő megrendezése – melynek szellemi ötletgazdája és a verseny védnöke Novák István főigazgató és plébános volt – azért üdvözlendő kezdeményezés, mert Jászberény történelmének kicsi, de meghatározó szeletével foglalkozik. Negyedszázada tértek vissza a ferencesek Szentkútra - ferencesek - Pax et bonumferencesek – Pax et bonum. A város arculatának kialakulásához nagyban hozzájárultak a ferences atyák: hitet és kultúrát hoztak a konok jászok földjére, vigaszt nyújtottak, pasztoráltak. A legenda szerint Kapisztrán Szent János is toborzott négyszáz jász embert a nándorfehérvári ütközetre. A helytörténész megemlékezett a jászberényi származású atyákról, Kovács Kamillról, aki utolsó kolduló ferencesként fogalom volt a búcsújárók körében, Szántó Konrádról, Kovács Kristóf vértanúról, a most is ferencesként szolgáló Frajka Félixről és Varga Ferenc Kamillról.
121 Schmitt Pál ünnepi beszéde 2004. okt.
Ferences Sajtóközpont/Szerdahelyi Csongor Continue Reading