Orvosi Eredmények Lekérdezése | Dr Túri Viktória

Tuesday, 20-Aug-24 13:23:08 UTC

Következtetések A klinikai laboratóriumi vizsgálatok során a technológiai előrelépések és a prevenciós erőfeszítések ellenére előfordulhatnak hibák. Ezzel együtt azonban a klinikai laboratóriumok gyakorlatában egyre nagyobb hangsúlyt kap a teljes folyamat felügyelete és a minőségbiztosítás, beleértve azokat a munkafázisokat is, melyeket nem a laboratóriumi személyzet végez. (Forrás: Lippi G, et al. Phlebotomy issues and quality improvement in results of laboratory testing. Clin Lab. 2006)

  1. Győr-Moson-Sopron Megyei Földhivatal - Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal
  2. EPA Cikk metaadat kereső
  3. Kapcsolat
  4. ÁROP-2.2.13

Ennek ugyanis a beteg szempontjából kedvezőtlen, sőt akár életveszélyes következményei is lehetnek, például a beteg nem a vércsoportjának megfelelő vért kap. A betegazonosítás messze leggyorsabb és legkönnyebb módja a vonalkódok alkalmazása. Csuklópántok is használhatók azonosításra, bizonyos gyakorisággal azonban ezek is tévesztések forrásai lehetnek elsősorban a csuklópánt hiánya, elvesztése miatt (az esetek 70 százalékában). A legmegfelelőbb vérvételi pont megtalálása A vérvétel megfelelő helyének megtalálása alapvető feltétel a sikeres vérvételhez és a megfelelő minőségű vérminta vételéhez. A vénás vérvétel sikerességének két, egymással szorosan összefüggő tényezője a) a megfelelő és könnyen elérhető vérvételi hely hozzáférhetősége (mely elsősorban a beteg anatómia jellemzőinek függvénye) és b) a vérvételt végző egészségügyi dolgozó képzettsége és gyakorlottsága. A vérvétel leggyakrabban a könyökhajlatból történik, ennek hiányában a vena cephalica is használható vérvételre. A vena basilicából történő vérvételt azokra az esetekre kell fenntartani, amikor az antecubitalis régióban egyetlen véna sem áll rendelkezésre.

A leszorítást körülbelül 7, 5 centiméterrel a tervezett vérvételi hely felett kell elhelyezni a karon olyan szorosan, hogy a vénás keringést elzárja, az artériás keringés ugyanakkor szabad maradjon (kb. 20-30 Hgmm-rel magasabbra kell állítani, mint a szisztolés vérnyomás), és ne okozzon kellemetlenséget a betegnek. A vérvételt követően a leszorítást azonnal el kell távolítani, és semmilyen körülmények között nem maradhat fenn 1 percnél hosszabb ideig. Ha további időre van szükség a vérvételhez, akkor a leszorítást fel kell engedni, hogy a vérkeringés helyreálljon, és a bőr visszanyerje eredeti színét, és csak eztán szabad ismét felhelyezni. Bár meggyőző bizonyítékaink vannak arra nézve, hogy a hosszan tartó vénás pangás megváltoztatja a vér bizonyos analitikumainak koncentrációját és/vagy aktivitását, a leszorítási időt ritkán tekintik a preanalitikai variabilitás potenciális forrásának. Vérvételi eszközök A speciális vérvételi csövek 1960-as években történt európai bevezetése csaknem forradalmasította a vérvételi technikát, és jelentős előnyöket biztosított a hagyományos fecskendőkkel szemben.

Az antecubitalis területen kívül vannak másodlagos vérvételi helyek is, mint amilyen például az alkar és a kéz (kézhát, hüvelykujj, tenyér) felületes vénái. A lábszárból, bokából és lábfejből történő vérvétel nem preferálható, mivel az alsó végtagból nyert vér alvadási paraméterei − főként az artériák falában lévő meszes plakkokon történő áthaladás következtében − megváltozhatnak. Különleges helyzet a vena jugularis externa punkciója a nyakon, mely sebészeti vagy sürgősségi körülmények között végezhető. A másodlagos vérvételi helyek esetében problémát jelenthet a kis kaliberű (általában 22G vagy 23 G) tűk használatán túl az, hogy a vérvételt végző személy nem tudja kezét megtámasztani, illetve komolyan fennáll a veszélye, hogy a vérvétel során sérülnek a szomszédos anatómia képletek, például inak, idegek vagy artériák. A leszorítás felhelyezése, vénás pangás A leszorítás szerepe, hogy átmenetileg összeszorítsa vagy összenyomja a végtag (rendszerint a felső végtag) vénás keringését. A leszorítás felhelyezése általános gyakorlat a rutin vérvétel előtt, mely segít a vérvételt végzőnek megtalálni a megfelelő vénát, ugyanakkor sebészeti körülmények között is hasznos lehet a túlzott vérveszteség megelőzésében és a viszonylag vérmentes műtéti terület biztosításában.

Ilyen lényeges előrelépés volt a technológia, az informatikai háttér és a számítógépes adatfeldolgozás fejlesztése, a laboratóriumi automatizálás és a teljesen automatikus analitikai platformok bevezetése a mindennapi gyakorlatba, a többszörös szimultán preanalitikai munkaállomások munkába állítása, a vizsgálati eljárások javítása, illetve a minőségbiztosítási rendszerekkel való összehangolás (pl. certifikáció és akkreditáció). Az összefoglalt közlemény a betegellátás azon lépéseivel foglalkozik, melyekben a laboratóriumhoz nem tartozó személyzet is részt vesz, illetve számba veszi a laboratóriumi vizsgálati folyamatban előforduló, felismerhető hibák nagy többségét; az extraanalitikus minőség javítása a jövőbeni minőségbiztosítási erőfeszítések fő célpontja. A preanalitikai változók közül a vénás vérminta nem megfelelő gyűjtése tehető felelőssé a hibák körülbelül 60 százalékáért, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy szigorúbb és hatékonyabb felügyeletet kell biztosítani ezen a téren, mely a diagnosztikai folyamat nem mellőzhető eleme.

A vérvétel során előforduló nagyobb hibák A beteg azonosítása A szakképzett személyzet hiánya és a rendszer túlterheltsége nyomán könnyen megelőzhető hibák fordulhatnak elő, melyek veszélyeztetik a beteg biztonságát és felesleges kiadások forrásai lehetnek. Az Institute of Medicine (IOM) 1999-es jelentése szerint az ilyen természetű hibák legtöbbje rendszerszintű problémákra vezethető vissza, nem pedig arra, hogy az egészségügyi személyzet adott tagja nem megfelelően végzi a beavatkozást. A mintavétel során nagy gondot kell fordítani a beteg személyazonosságának igazolására. Bár az Amerikai Patológiai Társaság jelenleg két betegazonosító ellenőrzését követeli meg a vérvétel előtt, a laboratóriumi gyakorlatban továbbra is a beteg nem megfelelő azonosítása hibák legfőbb forrása, mely főként a preanalitikai fázisra jellemző. Ennek fényében a beteg hitelt érdemlő azonosítása továbbra is központi feladat a vérvételt végző egységekben, mely egyben alapvető feltétel a laboratóriumi eredmények pontosságának biztosítása, a téves diagnózis, valamint a nem megfelelő diagnosztikai és terápiás eljárások elkerülése érdekében is.

Vannak olyan hibák, például a gyógyszerek nem megfelelő adagolása vagy a műtét nem megfelelő kivitelezése, melyek hatása azonnal megmutatkozik, de előfordulhatnak olyan rejtettebb hibák is, melyek hatással vannak a diagnosztikai folyamatra, illetve a klinikai munkafolyamat egyéb lépéseire. A laboratóriumi vizsgálatok a döntéshozatal integráns részét képezik, és ezek lelete jelentősen befolyásolja az orvosi diagnosztikát és terápiát. A Nemzetközi Szabványügyi Hivatal (ISO, International Organization for Standardization) definíciója szerint laboratóriumi hibának tekintendő "bármilyen hiba a vizsgálatkéréstől a vizsgálati eredmények közléséig, illetve a laboratóriumi leletek interpretációja és az ezekre alapozott döntéshozatal során elkövetett hibák ". A laboratóriumi vizsgálatok során elkövetett hibák előfordulását egészen széles határok között adja meg a szakirodalom az 1/8300 értéktől egészen az 1/33−50 értékig. Az elmúlt években gyökeres változások történtek a laboratóriumi munka szervezésében, melyek nyomán javult a teszteredmények pontossága és helytállósága, illetve a teljes analitikai folyamatot tekintve csökkent a hibákból eredő terhelés.

Javasolt vércukor és inzulinszint ellenőrzése éhhomi és terheléses vérvétellel. A kapott eredményeket érdemes diabetológussal kiértékeltetni. Örömmel várom rendelésemen, hogy kiderítsük mi állhat a problémája hátterében. Tisztelettel: dr. Porochnavecz Marietta belgyógyász, diabetológus Magas szakmai felkészültség Kedves, szakmailag magasszintű támogatást ad, körültekintő és a problémát nem zárja le csak egy találkozoval, tehát visszamérésre is kiváncsi, értékelést - tanácsot ad. EPA Cikk metaadat kereső. Köszönöm További vélemények

Győr-Moson-Sopron Megyei Földhivatal - Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal

Show simple item record Author Dr. Resperger István hu_HU Dr. Túri Viktória hu_HU Prof. Dr. Padányi József hu_HU Turi Laura hu_HU Availability Date 2017-09-06T13:27:05Z Release 2017-09-06 uri Abstract scription. abstract Az Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Közigazgatási Vezetői Akadémia című kiemelt projekt Az ÁROP 2. 2. Kapcsolat. 1. és ÁROP 2. projektek keretében kidolgozásra kerültek a kompetencia alapú, moduláris rendszerű közigazgatási vezetőképzési rendszer egyes elemei; ezek fókuszai az általános vezetői kompetenciák fejlesztése, valamint a vezetői a stratégiai készségek fejlesztése. Jelen projekt keretében ezen modulok integrálásával, Közigazgatási Vezetői Akadémia néven új, kormánytisztviselői vezetői képzési rendszer kerül kidolgozásra. A képzés célorientált módon, rendszerbe foglalva közvetíti a közigazgatás által igényelt vezetési ismereteket és készségeket; ezek strukturális elemekként együttesen adják az Akadémia különböző vezetői igényeket kielégítő komplexitását.

Epa Cikk Metaadat Kereső

Minden megrendelésnél törekszünk arra, hogy a vállalat érdekeit a legtökéletesebben szolgáljuk. Ezért választottuk mottónknak Kemény Dénes, a Magyar Olimpiai Vízilabda válogatott edzőjének szavait: "Bármit csinálsz az életben, azt profi szinten vagy sehogy. De semmit ne csinálj csak úgy! "Bátran merem Önnek és vállalatának jó szívvel ajánlani csapatunk szolgáltatásait akár egyéni, személyes dilemmával, akár HR vagy üzleti vezetőként szervezeti problémákkal küzd. Minden kollégánk szívén viseli Ön és szervezete sorsát. Főoldalunkon tájékozódhat speciális szakterületeken nyújtott, illetve a privát és a vállalati szféra számára kínált szolgáltatásainkról. Bármilyen jellegű megbízás, vagy előzetes konzultációs igény esetén várjuk megkeresését elérhetőségeinken! Győr-Moson-Sopron Megyei Földhivatal - Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal. Munka-és szervezet szakpszichológus, T-csoport vezető, készségfejlesztő tréner vagyok: 10 évvel ezelőtt kezdtem pszichológusként dolgozni. Mindig is az volt a célom, hogy az emberek várják azokat az alkalmakat, amikor találkozunk, és együtt próbálunk meg megoldást találni az aktuális problémáikra... tovább >>> Dr. Túri Viktória magánrendelése Kedves Látogató!

Kapcsolat

Az oldal feltöltés alatt áll!

ÁRop-2.2.13

Danóczi Levente (pszichológus): 1979. szeptember 27-én születtem, Nagykőrösön élek. 2009-ben szereztem pszichológus végzettséget, de már 2000 óta a humán szférában dolgozom, és emberek segítésével foglalkozom. A szeretetben és a diplomatikusságban hiszek. Dr túri victoria justice. 2009 óta pszichológusi magánrendelésem van. Főállásomban kollégiumvezetőként tevékenykedem. Sokat foglalkoztam szenvedélybetegekkel, munkaerő kiválasztással, álláskeresőkkel, munkanélküliek felmérésével, tanácsadással. 2008-ban Teleki Blanka Díjat vehettem át az Oktatási Minisztertől, melyben a hátrányos helyzetű diákokért végzett esélyteremtő munkámat ismerték el. Bihari Sándor (tanácsadó szakpszichológus, T-csoport vezető, relaxációs terapeuta): Fodor Endre (újságíró, tanár, kommunikációs szakértő): Túróczi Sára (hajgyógyász, pszichológus szakasszisztens) Gáspár Ágnes (protokoll szakértő, kommunikációs szakember) Száray Nikolett (Eligo testi-lelki napok szakértő)

Dr. Túri Viktória /minden jog fenntartva/ "Bármit csinálsz az életben, azt vagy profi szinten, vagy sehogy! De semmit ne csinálj csak úgy! " /Kemény Dénes/ Kapcsolat Ha bármelyik szakterületünk felkeltette érdeklődését, kérem, írjon nekünk, vagy keressen meg minket telefonon! A beérkező levelekre igyekszünk 1 napon belül válaszolni. E-mail: Telefon: 06-30-29-78-970 A további sikeres együttműködés reményében üdvözlettel: Csapata