Hagyományos lecsó sült kolbászkarikákkal | Nosalty - YouTube
Ha szalonnát is használsz, akkor először süsd ki a zsírját a többi zsiradékban. Tedd bele a feldarabolt zöldpaprikát. Húzd le a tűzről, add hozzá a pirospaprikát és a borsot. Add hozzá a paradicsomot, keverd ezzel is el. Alacsony-közepes lángon főzd kb. A lecsó kész. Természetesen ez lecsó alapreceptként is használható, bármilyen lecsós ételhez.
Rögös út vezetett ahhoz, hogy a Római Birodalom a világtörténelem legendás szereplőjévé váljon. Első komolyabb nehézségeit a pun háborúknak és Hannibálnak köszönhette. No nem a kannibálnak, hanem a harci elefántosnak. És nem, a történet során senki nem sózott be semmit. Divide et impera! Mikor a magányos nőstényfarkas magához vett két árva kisgyereket, nem gondolta volna, hogy ezzel a történelem leghatalmasabb birodalmát teremti meg. Legenda ide vagy oda, Rómát i. e. 753-ban Romulus és Remus alapította a Tiberis dombokon. A római hódítás és következményei - Történelem kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Az első király Romulus lett, akit még másik 5 követett. A mindenkori királyt a senatus látta el tanácsokkal, tagjai a patríciusok osztályából kerültek ki. A gazdag, földbirtokos patríciusok alkották a vezető társadalmi réteget. Velük szemben álltak a kevésbé szerencsés plebejusok. Ők adták Róma földműveseit, kézműveseit, és kereskedőit, holott nem is tekintették őket a nép részének, polgárjoggal sem rendelkeztek. Kettő közé ékelődött be egy sajátos kis csoport, a cliensek.
A város konfliktusba keveredett Messanával, mely egy másik városállam Szicília északi, észak-keleti csücskében. Róma és Karthágó, a két nagyhatalom, teljesen belekeveredett egy olyan konfliktusba, amely végül egész Szicília fölötti fennhatóságról szólt. Ugyanis Karthágónak már volt érdekeltsége a sziget nyugati partján. Ami érdekes ezzel a háborúval kapcsolatban, hogy Karthágó jelentős tengeri birodalom volt, nagyon erős flottával rendelkezett. Ellenben Rómának nagyon erős volt a szárazföldi hadserege, nem igazán volt jelentős a tengeri hadereje. De ahogy látni fogjuk, az első pun háború folyamán, mindez meg fog változni. Az első jelentős csatát Agrigentumnál vívták, -- ezt valószínűleg rosszul ejtettem ki -- Szicília szigetén. A rómaiak döntő győzelmet arattak, és a karthágóiak, képzelheted, arra jutottak, hogy inkább a tengeren kellene megütközniük Rómával. Ez 260-ban meg is történt a lipari-szigeteki csatában. Római Birodalom - Pun háborúk (I-II-III). -- Itt láthatjuk a térképen. -- Amikor a rómaiak vereséget szenvedtek, belátták, hogy erősíteni kellene tengeri haderejüket.
e 218-201) A második pun háborút az váltotta ki, hogy Karthágónak vissza akarta állítani nagyhatalmi státuszát, és revansot akart venni Rómával szemben. A karthágói sereg már Kr. 237-től Hamilcar Barcas, majd Hasdubal parancsnoksága alatt jelentős hódításokat hajtottak végre Hispániában. A karthágói sereg új főparancsnoka, Hannibál azonban átlépte az Ebro folyót is, mely egyezményes határvonalt képezett egy Rómával aláírt megállapodás szerint. Kr. 219-ben elfoglalta Hispániában a Rómával szövetséges Saguntum várost, ami végleg Róma megsértését jelentette és egy új háború kirobbanásához vezetett. Hannibál Kr. 218-ban 100 000 főnyi seregével és 37 harci elefántjával Hispániából a Pireneusokon és az Alpokon át Itáliába vonult. A római sereg visszavonulásra kényszerült, majd súlyos vereséget szenvedtett Terebiánál (Kr. 218) és a Trasimenus-tónál (Kr. Első pun háború – Wikipédia. 217). A diktátorrá megválasztott Quintus Fabius Maximus Verrucosus a súlyos helyzetben az ellenfél erőinek meggyengítése érdekében halogató taktikát javasolt.
Gallokkal szembeni reményei sem váltak be, óckodtak Róma ellen vonulni. Erős ráhatás - és masszív mennyiségű zsold - kellett a gallok mozgosításához, de Hannibal 50 000 fegyveressel lett gazdagabb. A viszontagságok ellenére a meglepetés ereje nem hagyta el a punok oldalát. A Ticinus és Trebia folyónál szétverte a consuli csapatokat, Észak-Itália a lábai előtt hevert. Hasonlóan válságos időszakra találták ki a dictator tisztségét, rögtön meg is választották Quintus Fabius Maximust. A dictator nem bocsátkozott nyílt ütközetbe, rajtaütésekkel kívánta gyengíteni a punokat. A véget csak halogatni lehet, elkerülni nem. 216-ban Cannaenál a történelem legvéresebb csatájában feszült egymásnak 87 000 római és 54 000 pun-gall. Hannibal félholdba rendezte seregét, a nehézgyalogos főerőket a szárnyakra pozícionálta. A rómaiak bedőltek a cselnek, a punok körbezárták és totálisan megsemmisítették őket. A pun hadvezér békejobbot nyújtott, a rómaiak elutasították. Róma bukását látva Makedónia is beszállt a buliba, természetesen pun oldalon.
Az első pun háború Kr. 264-ben a rómaiak egy jelentéktelennek tűnő incidens miatt háborúba keveredtek Karthágóval. Az eddig is szokott módon egy szicíliai kisváros háborúba sodródott a görög Szürakuszaival. Gyenge lévén szövetséges után nézett. Néhányan a görögellenességéről híres Karthágó segítését, mások Róma pártfogását kérték. Így a római és a karthágói erők egyszerre értek Szicília földjére, ahol a rómaiak már karthágói kézben lévő erődökre is rátámadtak. Kr. 261-ben mindkét fél totális (megsemmisítő) háborúra szánta el magát: egyik sem volt hajlandó a sziget birtoklását átengedni a másiknak. A háború Kr. 241-ig tartott, Kr. 260-tól már vízen is, hisz a rómaiak flottát is építettek. Végül Róma bírta jobban a több mint húsz évig tartó csatározást: győzelmet arattak, elfoglalták Szicíliát. Ez lett az első római provincia. Karthágót hadi sarc fizetésére kötelezték, melyet éves részletekben tíz éven át kellett megfizetnie. Az ókor egyik történetírója, Polübiosz szerint az első pun háború "időtartamát, hevességét és hadműveleteinek mértékét tekintve a történelem legnagyobb háborúja volt. "
Hannibal Története - A Karthágói Hadvezér Híres Kalandjai – Róma #2 – Tökéletlen Történelem - [TT] - YouTube
Az ókorban a Római Birodalom volt a Földközi-tenger medencéjének uralkodó állama. Megfelelő környezeti adottságai és belső rendszere emelte erre a címre. A terület már a neolitikumban lakott volt, de Róma mondai alapítása Romulus és Remus nevéhez fűződik Kr. e 753-ban. A valóságban a latin törzsek alapították a Tiberis folyó melletti hét dombon. A görögök délen alapítottak gyarmatvárosokat a Kr. e. VIII-VI. sz. /Szürakusza, Neapolis, Taras/, míg az etruszkok a fejlett városi kultúrával rendelkező északi szomszédok voltak. Róma fejlődésére mindkét szomszéd nagy hatással volt. Róma első államformája a királyság volt és a monda szerint Romulust még 6 király követte, tehát Kr. 510-ig hét király. Ebben az időszakban alakult ki a társadalom szerkezete. A vezető réteg tagjai a patríciusok voltak, akik a földjeiket származás alapján kapták, közülük kerültek ki a senatus, tehát a király tanácsadó testületének tagjai. Az elszegényedett nemzetségtagokból jöttek létre a cliensek. A nemzetséghez nem tartozók és bevándorlók voltak a plebejusok.