KÉRJEN AJÁNLATOT A LEGJOBB ÁRÉRT! KEDVEZŐ ÁRON RENDELHET! MEGBÍZHATÓ CÉGTŐL! ORSZÁGOS SZÁLLÍTÁS!
Kosár Nincs termék a kosárban Még vásárolok
Kedves Vásárlóink! Az euró árfolyam és az energiaárak emelkedése miatt, áraink napról napra változnak. Ezért árajánlatainkat 1 napig tudjuk tartani! Köszönjük Megértésüket!
Az 1-3. versszakban I. Edward angol király és kísérete lóháton mennek a walesi tartományba, amelyet a király meghódított, és most azt akarja látni, mennyire értékes az a föld, amely az övé lett. Edward király, angol király Léptet fakó lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány. Edward a kísérőjétől kérdezi, aki nyilvánvalóan ismerős Walesben, hogy jó minőségűek-e a földek, folyók és legelők: " Van-e ott folyó és földje jó? / Legelőin fű kövér? " Figyeljünk föl arra, hogy a király a fű, a föld és a víz minőségére kérdez rá: ez a három szimbólum felidézheti a magyar honfoglalást és a magyar mondavilágból a fehér ló mondáját, itt tehát már adódik némi kapcsolat Wales és Magyarország között, ha nagyon átvitten is. Teszteld tudásod! 10 vers, amit általános iskolában tanultál: felismered a kezdősorokat? - Gyerek | Femina. Edward gunyorosan megkérdezi, használt-e a földeknek, hogy az angolok megöntözték a walesi hazafiak vérével (" Használt-e a megöntözés: / A pártos honfivér? "), és a nép "barom módjára" boldog-e rajta, azaz jól eltartja-e a walesi föld a népet és az igába fogható állatállományt?
2015. augusztus 25. | | Olvasási idő kb. 2 perc Lackfi János és Arany János jó kis irodalmi csapatot alkotna, ha ideutazhatna a múltból Arany, akinek még ma is minden szava arany... Tudtátok, hogy Arany balladái nagyon bejöttek a korabeli olvasóknak, mert sokkal pörgősebb és bulvárosabb sztorik voltak, mint az énekmondók lassan hömpölygő történetei? Folytasd : " Edward király, angol király ... - Kvízkérdések - Irodalom - vers, eposz - magyar vers. Lackfi János kilép a balladai homályból, és őrült jó ritmusokat kínál az irodalomkedvelőknek. Tegye fel a kezét, akinek nem kellett megtanulnia Arany Jánostól a Walesi bárdokat! Na, nem sokan jelentkeztek! Azt most nem kérdezem, hányan tanulták meg tényleg. A vers úgy indul, mintha egy király munkaköri leírása lenne: Edward király, angol király léptet fakó lován, hadd látom, úgymond mennyit ér a velszi tartomány? Vagyis, Edu bátyánk meg akarja nézni vidéki birtokát, mint egy rendes király. Igaz, később kiderül, mégsem annyira jó szakember, mert, ugye, lemészárolta már, akit csak lehetett, most meg szeretné, ha mindenki puncsolna neki. Mindegy, ez az elején még nem látszik.
Az Arany-balladák tele vannak horrorral és szexszel, csak a suliban ezt elmaszatoljuk. De akkor miért szerepelnek a tananyagban? Ágnes asszony a szeretőjével kinyírja a férjét, aztán megkattan. Vörös Rébék, azaz Rebi néni magányos uraknak árulja az utazgató kasznár parlagon heverő nejét, amiből emberhalál lesz. Zách Felicián lányát megerőszakolják, ezért levágja a felbujtó királyné ujjait, ő meg cserébe kiirtja az egész Zách-családot. Nyamiii!!! Na, Edward is szénné éget ötszáz korabeli popsztárt: így szól rájuk, ha hangosan énekelnek. Ja, és az anapesztusok! Minden napra egy vers… – DIGITÁLIS MAGYARÓRA. Ezek is mintha a diákok ijesztgetésére lennének a szövegben. Az anapesztus ritmusa: TAKA-dam. Vagyis egyáltalán nem passzol az eddigiekhez. Tam-tam-tadam, tam-tam-tadam... Hova tegyük? Aranynak nem gond egy kis vagánykodás, hopp: Vadat és halat, s mi jó falat meg: Ti urak, ti urak, hitvány ebek. Ehelyett: TAMDAM-tadam, ez jön: TAKADAM-tadam. Vagy Takadam-takadam. Mégpedig mindig ott, ahol Edwardnál kimegy a biztosíték. A király kilép a vers ritmusából és bekattan.
A versbe a francia kiejtés passzol a rímek miatt (tehát szavaláskor ezt a szót "szír"-nek kell mondani, valószínűleg Arany is így ejtette). A kunyhók sírokhoz hasonlítása arra enged következtetni, hogy a beszélő meg van rendülve a Walesben történt pusztítás miatt. Lehetséges, hogy a király kísérője mégsem angol, hanem talán a király fogadására felvonult walesi főurak egyike. Ezt abból a keserűségből lehet érezni, amit a letarolt ország és a némán szenvedő walesi nép miatt érez. A kísérő nyilván a saját országát sajnálja, ha angol lenne, akkor nem sajnálná így a walesieket, és nem hívná fel a király figyelmét arra, hogy néma temetővé változtatta ezt az egykor virágzó országot. A verset egyébként kétféleképpen is el lehet szavalni. Ha azt az értelmezést választjuk, hogy a kísérő angol, akkor az 5. strófát gúnyosan kell elmondani. Ha azt a felfogást valljuk, hogy a kísérő walesi, akkor az 5. strófa első felét titkos fájdalommal kell elmondani, érzékeltetve, hogy elrejtett, tehetetlen bánat lappang az alázatos szavak mögött, az utolsó két sort pedig inkább csak suttogni (a kísérő inkább magában mondja, nem hangosan, mert nem a király fülének szánja).
szonett Az vagy nekem, mint testnek a kenyérS tavaszi zápor fűszere a földnek;Lelkem miattad örök harcban él, Mint fösvény, kit pénze gondja öl meg; Csupa fény és boldogság büszke elmém, Majd fél: az idő ellop, eltemet;Csak az enyém légy, néha azt szeretném, Majd, hogy a világ lássa kincsemet; Arcod varázsa csordultig betöltS egy pillantásodért is… Babits Mihály: Ádáz kutyám Ádáz kutyám, itt heversz mellettem. Amióta a gazdád én lettem, ez a hely a legjobb hely tenéked: nem érhet itt semmi baj se téged. Rajtam csügg a szemed, hív imádás együgyű szálán csügg, boldog Ádáz. Mert boldog ki jámborul heverhet valami nagy, jó hatalom mellett. S te jámbor vagy, bár olykor asszonykád bosszújára megrablod a konyhát s csirkét hajszolsz vadul… Ady Endre: Ülj törvényt, Werbőczi Szende Pálnak küldöm. Még magasról nézvéstMegvolna az ország, Werbőczi-utódokFoldozzák, toldozzák. A Föld nem tud futni, Csak a Földnek népeS ezer Kinizsi semTérülhet elébe. Nagy az idegen Föld, Sokasul az útja, Tegnap csatatér voltS ma puszta a Puszta:Éhes magyaroknakNem futja a kedvük, Míg az igazukatTán kiverekedjük.
Hát erre (is) jó a versben a dobszerkó. Mindig többet mond valamivel, mint a szavak. Lackfi János Lackfi János jegyzetei elhangzanak hétről-hétre a Petőfi Rádióban Illusztráció: Clifford Harper