Meghalt Kálmán C. György egyetemi tanár. Az irodalomtörténész 67 éves volt. Kálmán C. György egy nappal ezelőtt még a kórházból közölt fotót magáról a Facebookon. Féltestvére, Galicza János ma reggel a jókívánságokra válaszolva közölte a halálhírt. Kálmán C. György Budapesten született 1954. április 22-én. Magyar–esztétika szakos diplomájával a pályája kezdetén magyarirodalom- és -nyelvtanárként dolgozott, majd könyvtáros lett a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében. Később ugyanitt a modern irodalmi osztály munkatársa, majd az irodalomelméleti osztály tudományos munkatársa, főmunkatársa lett. 1990-től a Janus Pannonius Tudományegyetem irodalomelméleti tanszékén tanított, egyetemi docens, majd egyetemi tanár. 2000-ben habilitált. 2000–2004 között tanszékvezető egyetemi tanár. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Bizottságának titkára volt. Kutatási területe a mai magyar irodalom intézményes-szociológiai meghatározottságai. Testvére, Kálmán László nyelvész, az ELTE Bölcsészettudományi Karának docense egy héttel ezelőtt hunyt el.
Halálát a család közlése szerint szívprobléma okozta. Tragikus módon Kálmán C. György mindössze egy héttel ezelőtt arról posztolt Facebook-oldalán, hogy meghalt testvére, Kálmán László nyelvész; Kálmán C. György tudatta, hogy testvérének tüdőrákja volt, amely az agyában képzett áttéteket, és hogy testvére álmában, nyugalomban halt meg - áll a portál cikkében. Kálmán C. György Budapesten született 1954. április 22-én. Magyar-esztétika szakos diplomájával pályája kezdetén magyar irodalom- és nyelvtanárként dolgozott, majd könyvtáros lett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA( Irodalomtudományi Intézetében. Az MTA-nál később a modern irodalmi osztály munkatársa, majd az irodalomelméleti osztály tudományos munkatársa, végül főmunkatársa lett. Dolgozott szerkesztőként vagy szerkesztőbizottsági tagként a Literatura, a Cafe Babel és a 2000 folyóiratoknál, és a BUKSZ (Budapesti Könyvszemle) szerkesztőjeként is dolgozott. Docens, egyetemi tanár majd tanszékvezető volt a Janus Pannonius Tudományegyetem irodalomelméleti tanszékén; volt az MTA Irodalomtudományi Bizottságának titkára.
2021. október 17-én, életének 68. évében meghalt Kálmán C. György irodalomtörténész, aki 1979 óta dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében: kezdetben mint az Eötvös Könyvtár, majd a Modern magyar irodalmi osztály munkatársa, később az Irodalomelméleti osztály tudományos főmunkatársa, a Literatura szerkesztője és szerkesztőbizottsági tagja. Élete végéig az intézeti és a szélesebb körű tudományos közösség sokoldalúan aktív résztvevője volt. november 13-án a Kozma utcai Új Köztemető szóróparcellájában búcsúztattuk. Mély megrendüléssel gyászoljuk. Emlékét megőrizzük.
1833-ban a Szatmári Irgalmas Nővérek szerzetes rendjét fogadta be. Az Esterházy kastély 1954-től tüdőszanatóriumként, majd általános kórházként működik. 1760-65-ben egy földesúri kúria építését kezdték meg, majd 1778-ban a fertődi Esterházy-kastély mintájára Fellner Jakab tervei alapján késő barokk-rokokó stílusban kezdődött meg a kastély építése. Az 1810-1814-es földrengések után újjá kellett építeni, mert az épület lakhatatlanná vált. Charles Moreau tervei alapján történt az átépítés a Versaillesi kastély mintájára klasszicista stílusban. A hátsó udvari homlokzat megmaradt eredeti állapotban. A kastélyban színházterem, kápolna, hatalmas könyvtár, képtár, vadászterem is volt. Összesen mintegy 365 helységből állt. A kastély előkertjében vörös márványból készült kettős díszkút látható, melyet barokk stílusú bronz emberi álarc díszít. Esterházy-kastély a Vértes fővárosában, Csákváron » Közel és távol. A díszudvart két szárny szegélyezi észak és dél felöl, szemben a kastély egyemeletes tömbje. A főbejárat előtt dór oszlopos kocsifelhajtós oszlopcsarnok helyezkedik el.
A közelben díszlik az erdeifenyő ( Pinus sylvestris), a feketefenyő ( P. nigra), a virginiai boróka ( Juniperus virginiana) és néhány vörösfenyő ( Larix decidua) látványos csoportja. Kisebb erdőket alkot a vadgesztenyés ( Aesculus sp. ), amely szillel ( Ulmus sp. ), akáccal ( Robinia sp. ), gyertyánnal ( Carpinus sp. ) vegyül. Máshol karcsú, oszlopos nyugati tuják ( Thuja occidentalis), tiszafák ( Taxus baccata), molyhos tölgy ( Quercus pubescens) és csertölgy ( Qu. cerris) hoznak változatosságot a képbe. A juharlevelű platán ( Platanus × hybrida) valaha kisebb erdőt képezett a tó partján, mára azonban csak néhány példány maradt belőle. A faállomány mellett cserjefélék, borsófa ( Caragana sp. Polgármester. ), aranyeső ( Laburnum anagyroides), kecskerágók ( Euonymus spp. ), pukkanó dudafürt ( Colutea arborscens), mogyorós hólyagfa ( Staphylea pinnata), jezsámenfajok ( Philadelphus spp. ), az őshonos, színpompás cserszömörce ( Cotinus coggygria), valamint a gyepszinten sűrűn előforduló borostyán ( Hedera helix) virulnak és teszik romantikussá a parkot.
A hátsó kerti homlokzat park felöli oldalán 4 db korinthoszi oszlop tartja fogsorpárkányzatú korlátlábak sorából álló mellvédet. Ennek közepén található a két griffmadár által tartott Esterházy pajzscímer. A mai konyha és ebédlő, régen istálló és lovarda volt. Az épület 1954 óta TBC kórház, majd a Fejér Megyei Szent György Kórház Csákvári Intézeteként működik. A kastélyhoz tartozó park, klasszicista angolpark. Csákvár esterházy kastély. Már 1779-től kezdve tervezték és gondozták. Közel 400 féle fafajtát ültettek, melyekből még ma is láthatók a mediterrán fenyők, a 200 éves platánfa, és a gesztenyefák. A kertben a család a kor akkori ízlésének megfelelő kerti építményeket építtetett, melyeket ma Pietro Rivetti olasz festő képeiből ismerünk. Az építmények anyagához felhasználták a vértesszentkereszti templom romjait. Elkészült már a kertben a Szentháromság szobor, a "Napóra", a műbarlang, ami a "Pokol-menyország" elnevezést kapta. Megtekintés: Jelenleg a Fejér Megyei Szent György Kórház működik az épületben, A VÍRUSHELYZET MIATT NEM LÁTOGATHATÓ!
Elérhetőségek: 8083 Csákvár, Kastélypark 1. Üzemeltető: Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Web:
A Napóra, a Szentháromság emlékmű és a Grotta (hűtőzőnek is nevezett mesterséges barlang) dr. Dékány Erzsébetnek, a Szent György Kórház igazgatójának, míg a Császár-patakon kialakított mesterséges tó és romantikus tájrészlet mellett újjáépített Geszner-ház, valamint az egykori Török építmény vagy Vadászkápolna a Pro Vértes munkájának eredményeként kapott új külsőt és funkciót. A park látszólag egymástól messzebb álló kertrészeit köti össze a Prinz allé nevű fasor, amelyet az 1815-ös francia–német–osztrák békekötés emlékére ültetett az Esterházy család. Szerző: Béni Kornél Elérhetőségek: Csákvár Város Önkormányzata 8083 Csákvár, Szabadság tér 9. Tel. : 22/582-310 e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Csákvár, Esterházy-kastély » KirándulásTippek. web: Letölthető leporelló: Esterházy-kastély
A háttérben vörös márvány lépcső vezet fel a tympanonnal lezárt dór oszlopcsarnokhoz, amely jelzi a főbejáratot és a kocsifelhajtót. A főépülethez harmonikusan csatlakozó oldalszárnyakban kápolna és színház is helyet kapott. Bejáratuk szintén tympanonos dór oszlopcsarnok mögül nyílik. A tágas kastélyban tulajdonosaik hatalmas könyvtárat, képtárat, vadásztermet és lovasiskolát is berendeztek. A termeket az uradalom birtokrészeiről Gesztes-, Majk-, Ászár- stb. szalonnak nevezték el. A kastélyt az Esterházy család 1945-ig lakta. A háborús események során elsősorban belső berendezései károsodtak, azokat az értékeket pedig, amelyek addig nem pusztultak el, széthordták. Az épület ma – építészeti szempontból – teljes pompájában áll, s kórházként, utókezelő intézetként rendeltetése is méltó építészeti értékéhez, és megfelel adottságainak. A Vértes erdőségeinek peremén elhelyezkedő egykori főúri rezidencia különleges értéke a nagy területű angolpark, amelyet a kastély építkezéseivel párhuzamosan, részletes és szakszerű tervek alapján, évtizedek munkájával alakítottak ki.