Pilinszky Egyenes Labirintus: Modern Magyar Képtár

Friday, 31-May-24 17:12:36 UTC
Összetett jelentéstartalmú, nehezen értelmezhető mű. "Mert elhagyatnak akkor mindenek. " Ez a vers kezdősora. A cím a nem kanonizált vallásos iratokra utal (ezt jeleni az apokrif). Műfaját tekintve apokalipszis. A mű három részre osztható. Az első szakaszban apokaliptikus képek jelennek meg, életérzésében pedig a XX. Egyenes labirintus - Pilinszky 100. századi elidegenedés uralkodik. A második rész a hazatérés reményét és reménytelenségét sugallja a bibliai tékozló fiú megidézésével. Ugyancsak itt bukkan fel a XX. század másik nagy filozófiai problémája: a szó, a beszéd, a nyelv elégtelensége a mély dolgok és az igazság kimondását illetően. A harmadik egység az Isten és ember viszonyával foglalkozik. Ez a XX. század harmadik nagy kérdésköre: az ember elvesztette Istent, ugyanakkor nélküle nem képes létezni. A hosszú versszöveg több helyen is párbeszédet folytat a Bibliával. Többször felbukkan például a fa motívuma mint az eget-földet összekötő életfa, vagy a halált okozó bűn fája, vagy a szenvedés és a megváltás jelképe, a keresztfa.

Egyenes Labirintus - Pilinszky 100

A VersIma programról szólva Balog Zoltán püspök tudatta: azért csatlakoztak a kezdeményezéshez, mert Pilinszky versei a hit sóvárgásával és boldogságával ajándékoznak meg bennünket, ezért helyük van a templomokban, az istentiszteleten is. Pilinszky jános egyenes labirintus. Illusztráció Fotó: A négy kiemelt helyszín mellett több gyülekezetben és egyházi iskolában is előadják Pilinszky János versét. E tolmácsolások segítségével együttesen mutatkozhat meg a költészet és a hit, és eléri azokat a közösségeket, akik számára mindkettő fontos lelki erőforrás. A szervezők minden résztvevőt kérnek, amennyiben teheti, rögzítse saját programját, s azt ossza meg saját online felületein, így még több emberhez juthat el Pilinszky üzenete. Az Írószövetség szándékai szerint a jövőben a program folytatódik, hiszen a magyar költészet és irodalom kifogyhatatlan a hitről szóló művekből és alkotókból.

Szavaljuk el november 28-án, vasárnap délelőtt istentiszteleteinken Pilinszky János Egyenes labirintus című versét – kéri a Magyar Írószövetség. Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának lelkészi elnöke szerint a költemény, ahogyan a szerző más művei is, a hit sóvárgásával és boldogságával ajándékoznak meg bennünket. Pilinszky János születésének 100. évfordulója alkalmából többféle megemlékezés, konferencia, ünnepség zajlik az országban. A Magyar Írószövetség is szeretné elérni, hogy minél többen halljanak az előző század egyik legkiválóbb költőjéről, megismerhessék műveit, és azokból áradó mély hitét. A szervezet képviselői úgy gondolják, ez a hit lehet a kapocs, amely a kiemelkedő költőt a mához köti. Négy kiemelt helyszínen – Budapesten és Kolozsváron – hangzik el rangos színészek előadásában Pilinszky János Egyenes labirintus című verse, november 28-án, vasárnap, a költő születésnapját követő napon. A Magyarországi Református Egyház képviseletében Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, a Magyarországi Evangélikus egyháztól Fabiny Tamás püspök, a Magyar Unitárius Egyház (Kolozsvár) részéről Rácz Norbert Zsolt lelkész, főjegyző, a Budapesti Unitárius egyház képviseletében pedig Czire Szabolcs lelkész által tartott istentiszteleten emlékeznek Pilinszkyre és a költő istenkeresésére.

A valamikori Vármegyeháza, jelenleg a Modern Magyar Képtár főbejárata Baranya vármegye címerével. Az archív képért köszönet Tóth Tibornak. "Baranya megye címere álló, csücskös talpú domborpajzs, kék mezejének zöld pajzstalpján kétszintű, ostrompárkányzatán négyormú ezüstbástya áll, kapubéllete kváderkövekkel kirakott, fekete kapuboltjában nyitott arany leveles koronával ékesített, kisméretű, álló, kerektalpú ezüstpajzs lebeg, rajta arannyal az L és a J betűk látszanak. Az első szint párkányzatán két, balról jobbra haladó férfi, vállaikra vetett rúdon hatalmas zöld levelű óriási zöld szőlőfürtöt visznek. Mindkettőjük feje aranyló búzakalászokkal koszorúzott, csizmájuk fekete; a jobb oldali vörös zekét és kék nadrágot, a bal oldali kék zekét és vörös nadrágot visel. A csapórács is fekete. Modern Magyar Képtár - Wikiwand. A pajzsot balról pálma-, jobbról olajág övezi. A kapubástya nyilván a vármegyei mivoltra utal, a szőlővivő jelenet bibliai vonatkozásokat is idéz (Jozsue kémei Eskol völgyéből egy óriási, két ember által egy rúdon cipelt szőlőfürtöt hoznak Kánaán termékenységének bizonyságául.

Modern Magyar Képtár - Wikiwand

Intim topográfiák a Modern Magyar Képtárban Art&Design 2021. 11. 08. A Képtári tárlatok pécsi műbarátoknak című sorozat részeként nyílik meg Stein Anna (1936) az 1960-as években Párizsban készült festményeinek kamarakiállítása a Modern Magyar Képtárban november 12-én. A megnyitót az alkotó önéletrajzi könyvének bemutatója követi. "Ez a stílus jellegzetesen pécsi" Art&Design 2021. 06. 16. Amikor a Pécs és a zománc szavak egy mondatban szerepelnek, szinte ösztönösen a Zsolnayak jutnak eszünkbe. A pécsi Modern Magyar Képtár Variációk a Színes városhoz – Zománcművészeti kísérletek Bonyhádon (1967–1972) című kiállításának megtekintése után biztosan módosulni fog ez a prekoncepcióink. Ficzek Ferenc zománcfala új helyen Art&Design 2021. 01. 21. A Variációk a Színes városhoz – Zománcművészeti kísérletek a magyar képzőművészetben (1967–1972) című pécsi időszaki kiállítás kísérőprogramjaként gondos tisztítás és konzerválás után – a Modern Magyar Képtár állandó kiállításában helyezték el Ficzek Ferenc (1947–1987) alkotását.

A kiállítás igen látványos elemekből épül fel: a római kori Sopianae-t bemutató, interaktív 3D rekonstrukció mellett a Kozármislenyben feltárt, 2. századból származó halottaskocsi életnagyságú modelljét, az ókori Sopianae legszebb tárgyi leleteit, használati tárgyait, továbbá a Dunaszekcsőn talált Marcus Aurelius bronzfejet csodálhatják meg a látogatók.