Gyümölcs 2012. február 22. 01:00 Kiemelt Megoldott Tavaszi lemosó permetezéshez használható-e rézgálic oldat meszes közömbösítés nélkül? Alkalmazható-e ez a szer vegetációs időszakban ugyanígy és milyen fajta gyümölcsfáknál? · Dr. Némethy Zsuzsanna 2012. Lemosó permetlé keverése. Agrokén + rézgálic = hogyan?. március 06. kedd Vissza a tetejére A növényvédő szerként árusított rézszulfát (rézgálic) hatóanyagú szerek oldata használható permetezésre egyéb anyagok hozzáadása nélkül. Ezek: Bordóilé FW, Bordómix, Bordóipor, Cuproxat FW, Linzi bordóipor, és több gyártótól származó Rézgálic. Az alkalmazható és ajánlott töménységet a szerek csomagolásán lehet olvasni. TÉLVÉGI LEMOSÓ PERMETEZÉS: Általában a rézszulfát hatóanyagú szereket a télvégi lemosó permetezésekre javasolják, amikor még a lombhullató gyümölcsfák nyugalmi állapotban vannak, tehát rügypattanás előtt. Ekkor a permetlé töménysége általában magasabb, 1-4% közötti, a forgalmazó javaslata alapján. Ebben az időszakban minden fát, még a csonthéjasokat is lehet velük permetezni. Rügypattanás után, virágzáskor és a tenyészidő későbbi szakaszában a csonhéjasoknál a rézszulfát perzselést okozhat, ezért használata nem ajánlott.
Amikor a fákról már lehullott a lomb nagy része, és még nincsenek nagyobb fagyok, az időjárás pedig száraz, érdemes nekilátni. Első feladat, hogy a fertőzött lombot szedjük össze a fák alól és komposztáljuk, hiszen égetni már nem lehet szinte sehol. Így a levegőt sem szennyezzük, ráadásul a kész komposzt javítja majd a zöldséges talaját. A sérült ágakat, a fán maradt, összeszáradt gyümölcsmúmiákat távolítsuk el, de a metszéssel még várjunk tavaszig. Ha nagy sérülés maradt a törzsön, akkor a letisztítás után kenjük be sebkezelővel, hogy a tél folyamán ne tudja a csapadék tovább rongálni a sebek helyét. Növénydoktor. KertTV – McMenemy Márkkal: Ha ezzel készen vagyunk, készítsük el a permetezőszert, ami főleg a gombabetegségek ellen hatásos réz- és kéntartalmú szereket tartalmazza. A kártevők ellen majd a tavaszi lemosó permetezésnél fogunk hangsúlyosabban védekezni, ilyenkor már általában védett helyekre vonulnak. A csomagolóanyagon található használati utasítás szerint járjunk el, az adagolás a téli lemosó permetlével egyezik meg, hiszen a rügyek ilyenkor nyugalmi állapotban vannak.
A növényvédőszerek felhasználása előtt figyelmesen olvassa el a csomagoláson található tájékoztatót. A rézszulfát oldat jellegzetes kék színeződést hagy a zöld növényi felületen, számos esetben ez zavaró, a növények díszítő értékét rontja.
Válasz: A növényvédő szerként árusított rézszulfát (rézgálic) hatóanyagú szerek oldata használható permetezésre egyéb anyagok hozzáadása nélkül. Ezek: Bordóilé FW, Bordómix, Bordóipor, Cuproxat FW, Linzi bordóipor, és több gyártótól származó Rézgálic. Az alkalmazható és ajánlott töménységet a szerek csomagolásán lehet olvasni. TÉLVÉGI LEMOSÓ PERMETEZÉS: Általában a rézszulfát hatóanyagú szereket a télvégi lemosó permetezésekre javasolják, amikor még a lombhullató gyümölcsfák nyugalmi állapotban vannak, tehát rügypattanás előtt. Ekkor a permetlé töménysége általában magasabb, 1-4% közötti, a forgalmazó javaslata alapján. Gyümölcsfa permetezés rézgálic | Hobbikert Magazin. Ebben az időszakban minden fát, még a csonthéjasokat is lehet velük permetezni. Rügypattanás után, virágzáskor és a tenyészidő későbbi szakaszában a csonhéjasoknál a rézszulfát perzselést okozhat, ezért használata nem ajánlott. Helyette egyes szakemberek a legkevésbé perzselő rézhidroxid hatóanyagú szereket alkalmazzák. VEGETÁCIÓS IDŐBEN PERMETEZÉS: Az almatermésűek, bogyósok, zöldségfélék, szőlő, dísznövények zöld részeire, lombjára a rézszulfát kipermetezhető, de a permetlé töménysége mindig hígabb, mint amit a növények nyugalmi állapotában alkalmazunk.
Mindig tegyünk hozzá egy kis tapadószert, ami lehet kenőszappan, vagy akár egy evőkanál mosogatószer is. A fákat ilyenkor valóban lemossuk, az ágakon és a törzsön csurogjon le a permetlé, hogy minden repedésbe bejusson. Ne csak a gyümölcsfákat, de a gyümölcstermő bokrokra, sőt a dísznövényekre is jusson belőle, sokszor ezek is terjesztik a gombabetegségeket. Például a körterozsda kór okozójának a hordozói a borókafélék egy része, azaz, ha van a kertben Juniperus faj, akkor érdemes azt is lepermetezni. Még itt sem ér véget a munka, mert a fák alatt a földet is érdemes lepermetezni, hiszen itt telelnek át a gombaspórák. A permetezést mindig a koronacsurgóig végezzük el, azaz az ágak végéig, körben. Jó megoldás az is, ha a koronacsurgó teljes területét felássuk, mert akkor a gombaspórákat beforgatjuk a földbe, és innen már nem tudnak tovább fertőzni. Ebben az esetben persze nem kell elvégezni a talaj permetezését. a legnehezebb dolgunk a nagy termetű fákkal van, egy kézi permetezővel nem tudjuk elérni a magasabban lévő ágakat.
Ehhez sajnos nagy nyomással dolgozó motoros gépre van szükség. A diófákat sokáig nem is kellett permetezni, de ma már több gombabetegség és állati kártevő is támadja. Akinek nincs lehetősége motoros gépet használni, az szerezzen be egy hosszabbítót, ezzel is sokat érhetünk el. Az őszi lemosó permetezés nagy munka, de megéri, mert ezzel megtesszük az első lépést a következő év egészséges gyümölcstermése érdekében. " Szöveg: Jakab Jutka, kertészmérnök (Biokiskertem) Kapcsolódó: Őszi lemosó permetezés • Károsítók elleni védekezés lehetőségei lombhullás után (Visited 693 times, 9 visits today) Kapcsolódó bejegyzések
Bár a magyarok kétségtelenül jó ideje készültek már arra, hogy elfoglalják a Kárpát-medencét, letelepedésükben véletlenek egész sorozata is közrejátszott. Az azonban, hogy mindez pontosan mikor történt még máig is vita tárgya, ugyanis különböző krónikások eltérő évszámokat jelöltek meg. Sulinet Tudásbázis. Székely István szerint a honfoglalás ideje 888-ra tehető, a Zágrábi és Váradi Krónikák 889-re datálják, Anonymus pedig úgy vélte, erre a történelmi eseményre 903-ban került sor. A későbbiekben ezek a dátumok is módosulni látszottak, a krónikák másolása alatt a római számokat többször is helytelenül írták le, így sokáig a 872-es és 884-es évek is esélyesnek számítottak. Nagyjából ezer évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a magyarság komolyan kezdjen el foglalkozni a honfoglalás idejének meghatározásával, a pontosítás azonban nem járt különösebb sikerrel, mindössze annyit tudtak megállapítani, hogy a magyarok 888 előtt még nem tartózkodtak a Kárpát-medencében, 900-ban viszont a magyar állam már létezett. Eme kudarc után a magyar és német csillagászok együtt próbálták megfejteni a rejtélyt és végül 1890-ben Lakits Ferenc kutatásai eredményesnek bizonyultak.
A datálás pontosságát azonban nem tartották igazán fontosnak az ünnepség szempontjából, amire legjobban az világít rá Lakits Ferenc 1891-es, a Századok hasábjain megjelent cikke, amelynek tanulsága szerint az eszme megünneplése a fontos, ez pedig nem annak a kérdése, hogy a honfoglalás pontosan mikor történt. Feltett kérdésünkre tehát azt a választ adhatjuk, hogy a 896-os datálás Lukács Béla kereskedelemügyi miniszternek köszönhető, aki az ezredéves ünnepségek megvalósítására anyagi okokból az 1896-os évet jelölte ki. Ez a példa jól rávilágít arra, hogy az aktuálpolitikai döntések mekkora hatással lehetnek a társadalom történeti tudatára. Szőts Zoltán Oszkár Ezt olvastad? 2500 évvel ezelőtt, Kr. A honfoglalás ideje 7. e. 480-ban Xerxész perzsa nagykirály hatalmas sereggel vonult a görög poliszok ellenállásának megtörésére és a görög