Az 1922-ben kiadott Santerra bíborsban a tiltott, plátói szerelem jelenik meg, amely az egyházi főméltóság és egy szobrásznő között alakul. A románc végül nem teljesedik be, ám az írás így is bővelkedik az erotikus jelenetekben. Bármennyire is botrányosnak tűnt mindez a korabeli, katolikus meggyőződésű olvasónak, az erkölcsi mondanivaló Erdős Renée számára bizonyára az lehetett, hogy végül a férfi és a nő is hű maradt önmagához. Erdős Renée egykori villája Rákoshegyen. Fotó: Wikipédia/Misibácsi Az egy évvel későbbi, A nagy sikoly című könyvre is ez a kettősség jellemző: a központi kérdés, hogy a női gyönyör társadalmilag elfogadható-e egyáltalán. A hősnő rendes feleségként szemet huny férje hűtlenkedései felett. A cím viszont egyaránt utal a szülési fájdalmakra és az orgazmusra, mivel a főszereplő Dórát többen is arról próbálják meggyőzni, hogy a szexuális öröm következtében elhangzó sikoly nem számít, a lényeges kiáltás az, ami akkor hagyja el a hölgyek ajkát, amikor gyermeket hoznak a világra.
Műhely, 1997. 5. szám, 43-47. o. Kádár Judit: A "zseniális poétalány". Erdős Renée szubverzív lírájáról. In: Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, Váradi-Sievers Ildikó (University of Jyväskylä, Doctoral School of Hungarian Studies) A kultúrák közötti határok átlépése Kodolányi János Suomi, a csend Erdős Renée, a kor legerotikusabb írónője, A nagy sikoly című, 1923-ban megjelent, nagy példányszámban elkelt regénye tematizálta a női orgazmus problémáját.
Evangéliumi színjáték; Eke, Bp., 1911 Giovanni il Discepolo. Dramma (János tanítvány); olaszra ford. Paolo Emilio Pavolini; Carabba, Lanciano, 1911 Fioretti. Szent Ferenc legendái; ford. Erdős Renée; Élet Ny., Bp., 1911 Sibyllák könyve; Athenaeum, Bp., 1918 (versek) Ősök és ivadékok (regény I-IV., 1920–1929) Ősök és ivadékok. 1. r. Az új sarj; Athenaeum, Bp., 1915 Erdős Renée– Sík Sándor – Harsányi Lajos: Legendák; s. n., Győr, 1916 (Családi könyvtár) Nyírfaerdő. Szanatóriumi jegyzetek; Révai, Bp., 192? Antinous. Regény; Pantheon, Bp., 1920 Ősök és ivadékok. 2. r., Az élet királynője; Pallas, Bp., 1920 Egy perccel alkonyat előtt; Pallas, Bp., 1921 (versek) Egy szerelmes nyár története. Regény; 2. kiad; Pantheon, Bp., 1922 Santerra bíboros. Regény; Athenaeum, Bp., 1922 Római levelek; Pallas, Bp., 1922 Alkotók; Fővárosi Ny., Bp., 1922 Ősök és ivadékok. 3. r., Berekesztett utak. Regény; Dick Manó, Bp., 1923 A nagy sikoly. Regény; Dick, Bp., 1923 Az assisibeli zsoldos; Dick, Bp., 1923 Borsóhercegnő.
Erdős Renée: Versek (Pallas, 1902) - Grafikus Kiadó: Pallas Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1902 Kötés típusa: Aranyozott vászon Gottermayer kötés Oldalszám: 219 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 14 cm ISBN: Megjegyzés: Első kiadás! A költőnő második megjelent kötete. A szerző fekete-fehér fényképével és Márkus Géza szövegközti rajzaival illusztrálva. Szecessziós stílusú, aranyozott, egészvászon kötésében Gottermayer Nándor könyvkötészetéből. Pallas részvénytársaság nyomdája nyomása, Budapest. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Én, a költő, tudod, hogy jó vagyok. Csak szines, édes álmaimnak élek. Sohsem bántanak rossz indulatok, Sohsem zaklatnak szilaj szenvedélyek! Az én világom a szelid magány.
Márkus Géza rajzaival. Kiadói, aranyozott, szecessziós egészvászon kötésben.
A magyar solymászat Fotó: Farkas-Mohi Balázs (2010-től a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szerepel, 2012-től A solymászat élő öröksége címmel, multinacionális felterjesztésként Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján szerepel) A solymászat Eurázsia jelentős részén több ezer évre visszatekintő hagyomány, melynek a magyar solymászat is szerves részét képezi. Virágkorát hazánkban az államalapítástól az 1600-as évekig élte, napjainkban pedig újra egyre fontosabb szerepet tölt be a magyarság kultúrájában. A solymászat életmód, közösségi gyakorlat, mely magába foglalja a ragadozó madarak, a természet és a vadászat szeretetét, ismeretét; a vadászmadarak tenyésztését, felnevelését, betanítását csakúgy, mint a hagyományos solymászati felszerelések elkészítését és használatát. Szellemi kulturális örökség – Cselekvő közösségek. Mindemellett a közösségek foglalkoznak a történelmi solymászmúlt feltárásával és hagyományainak ápolásával, a solymászati tudás átadásával is. A Matyó népművészet – egy hagyományos közösség hímzéskultúrája Fotó: Farkas-Mohi Balázs (2010-től a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén, 2012-től Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján szerepel) A matyó közösség Mezőkövesden és az Északkelet-Magyarországon fekvő településeken él.
11. 00-11. 30 Sonkoly Gábor: Múzeumosított világörökség: Hollókő példája. A weboldalon "cookie"-kat ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie-beállítások bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. További információ Elfogadom
"Felkötjük a farsang farkát" – mondták még jó ötven éve is az emberek, ha a farsangi időszakban meglátogatták a rokonokat, barátokat, ismerősöket, vagy szórakozni indultak. Farsang idején különböző szokásokkal, látványos eseményekkel próbálták elűzni a zord telet, de nézzük csak, mik a legfontosabb magyar farsangi szokások! Már az ókori népekre is jellemző volt, hogy a tél végét és a tavasz kezdetét nagy ünnepélyekkel köszöntötték, ilyenkor szívesen bújtak különféle maskarákba. A kereszténység elterjedésével azonban Európában az ilyen típusú szokások szinte teljesen eltűntek, és csak jóval később, a középkor végétől jelentek meg újra. Miután az egyház az ősi pogány ünnepet keresztény tartalommal töltötte meg, a farsang népszerűsége megállíthatatlanul nőtt, ennek köszönhetően számos olyan tradíció, hiedelem alakult ki, amelyek közül több ma is népszerű. Szellemi és kulturális örökség. A farsangi szokások az ünnepi időszak végére, "farsang farkára" összpontosulnak: a világ számos városában ekkor rendezik meg a híres parádékat, például a riói, vagy a velencei karnevált, Magyarországon pedig erre az időszakra esik a leghíresebb farsangi hagyomány a mohácsi busójárás.