Enyedi Ildikó új, négy ország koprodukciójában készült filmje, A feleségem története 2021. szeptember 23-tól látható a magyar mozikban. Az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezőjének új alkotása Füst Milán több mint húsz nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra felterjesztett, azonos című regénye alapján készült. A rendező 32-33 évet várt arra, hogy az elképzeléséből valóság legyen. Az első forgatókönyvet már 1989 telén befejezte, de a megfilmesítés jogait többször is elutasították, mire több évtizedes próbálkozás után megkapta azokat. Enyedi Ildikó a Femina új videósorozatában A feleségem történetét 2021. július 14-én a 64. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában mutatták be, szeptember végén az olaszországi Otranto nemzetközi filmfesztiválján Enyedi Ildikót a filmért a legjobb rendező díjával tüntették ki. Louis Garrel francia színész, Mécs Mónika filmproducer, Gijs Naber holland színész, Enyedi Ildikó filmrendező, Luna Wedler svájci színésznő és Sergio Rubini olasz színész A feleségem története című film bemutatóján a 74.
A július 6-án kezdődő 74. Cannes-i Fesztivál versenyprogramjába válogatták Enyedi Ildikó régóta várt filmjét, A feleségem története című alkotást. Mundruczó Kornél legújabb filmje, az Evolúció a cannes-i fesztivál újonnan létrehozott, Cannes Première szekciójába kapott meghívást. Az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története Füst Milán több mint 20 nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra felterjesztett azonos című regénye alapján készült. Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús, titokzatos szerelmi történet álarcában, Störr kapitány szeretnivaló, fájdalmasan becsületes figuráján keresztül, elemi módon, az érzékeinken át értjük meg az élet összetettségét, titokzatosságát, törékeny szépségét, megfoghatatlan, uralhatatlan jellegét. A feleségem történetében Störr kapitányt a holland Gijs Naber, feleségét, Lizzyt a James Bond-, Mission: Impossible-filmekből és a cannes-i Arany Pálmás Adéle életéből ismert világsztár, Léa Seydoux alakítja.
Füst Milán több mint 20 nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra jelölt A feleségem története című regénye az alapja Enyedi Ildikó azonos címmel készülő szerelmesfilmjének - olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban. A Budapesten, Fóton, Hamburgban és Máltán forgatott filmben Gijs Naber holland színész és Léa Seydoux világhírű francia színésznő mellett olyan ismert színészek szerepelnek, mint Louis Garrel, Josef Hader, Ulrich Matthes, Udo Samel, Jasmine Trinca és Luna Wedler, a magyar színészek közül pedig Funtek Sándor, Rujder Vivien és Hajduk Károly. A tájékoztató szerint a film utómunkálatai nemsokára befejeződnek, és várhatóan jövő évben kerül a mozikba. Mint írják, az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője új filmjének készítését a koronavírus-járvány kitörése nagyban nehezítette, tavasszal Enyedi Ildikó maga is átesett a betegségen, így nem tudott dolgozni. A vágás már az év elején megkezdődött, az utószinkron több európai városban is zajlott, a fényelést pedig - miután Rév Marcell operatőr a korlátozások miatt nem tudott hazautazni Magyarországra - Berlin és Los Angeles közti távmunkával végezték.
Felemelő érzés, hogy Füst Milán méltán híres regényét megfilmesíthettük és végre nemzetközi közönség előtt mutathatjuk be és vihetjük jó hírét az európai szereplő gárda és a filmben közreműködő szakemberek jóvoltából". A film forgatókönyvét Enyedi Ildikó írta, az operatőr Rév Marcell, a vágó Szalai Károly, a látványtervező Láng Imola, a jelmeztervező Flesch Andrea, a VFX Supervisor Klingl Béla, a zeneszerző Balázs Ádám. A film vezető produkciós irodája, a magyar Inforg-M&M Film jegyezte Enyedi Ildikó előző filmjét, a Testről és lélekről című alkotást is. A feleségem története magyar, német, olasz és francia koprodukcióban, a Nemzeti Filmintézet 1, 15 milliárd forintos támogatásával, a német-francia Arte, az olasz RAI, az RTL Klub, az Eurimages és a Kreatív Európa Média közreműködésével készült. További koprodukciós partnerek a német Komplizen Film, az olasz Palosanto films és a francia Pyramide. A feleségem története a tervek szerint 2021 őszén kerül a magyar mozikba, a Mozinet forgalmazásában.
Cannes-i Filmfesztiválra. Az Enyedi... 2021. február 2. : Az Oscar-jelölt Enyedi Ildikó visszatér dicsősége helyszínére Négy évvel azután, hogy Arany Medvét nyert Testről és lélekről című... 2019. június 12. : Félidős az új Enyedi Ildikó film!
Sorry, we're doing some work on the site Thank you for being patient. We are doing some work on the site and will be back shortly. Elnézést, dolgozunk az oldalon Köszönöm, hogy türelmes vagy. Dolgozunk az oldalon, hamarosan visszatérünk. ApróHirdetések – ApróHirdetések
Csak a Szent Mihály napi ünnepségek keretében Négyfalu díszpolgárai lettek: Zajzoni Rab István, Istók János, Bereczki Anna, Tóthpál Dániel, Dr. Kiss Béla, Dr. Papp Béla, és Seres András. A díjkiosztás helyszíne Hétfalu legrégebbi temploma, a csernátfalusi Szent Mihály templom volt évekig, és az utolsó két évben az alszegi Apor Vilmos katolikus templom. Mindkettő mindenki számára elérhető távolságra. 2012-ben Zajzoni Rab István költő születésének 180, és halálának 150 éves évfordulóját ünnepeljük. A zajzoni "Zajzoni Rab István" kultúrházban 2012. május 12-én ünnepséggel tisztelegtek neves költőnk előtt, és Zajzonban felavatták Zajzoni Rab István szobrát. 2012. április 23-án a Négyfalusi Magyar Történelmi Egyházak Ökumenikus Tanácsa a Zajzoni Rab István Bizottságnak a következő ajánlott levelet küldte: "Tisztelt Zajzoni Rab István Bizottság. Alulírottak, a négyfalusi magyar történelmi egyházközségek lelkipásztorai, tisztelettel közöljük a Zajzoni Rab István bizottság tagjaival, hogy a Szent Mihály napi ökumenikus istentisztelet keretében (sem az istentisztelet után) a templomainkban Zajzoni Rab István Díjkiosztó ünnepség nem szervezhető.
Zajzoni Rab István díj - Élő egyház 2016. 09. 27. - YouTube
Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája Zajzoni Rab István-díjat kapott Brassóban Tőkés László MÁÉRT - 2021. október 13., szerda 07:43 2021. október 10-én a brassói magyar evangélikus-lutheránus templomban ünnepi istentisztelet keretében osztották ki az idei Zajzoni Rab István-díjakat. A névadó csángó költő, író, szerkesztő 1832-ben született a hétfalusi Zajzonban, fiatalon hunyt el Brassóban, 1862-ben. A hétfalusi csángómagyar értelmiségiek által alapított Zajzoni Rab István-díjat másfél évtizede minden évben kiosztják, azok kapják, akik a barcasági magyarok oktatási, szellemi, egyházi, gazdasági életében kimagaslóan tevékenykedtek, életművükkel hozzájárultak értékeik gyarapításához és népszerűsítéséhez, s ezáltal egész magyar nemzeti közösségünk példaképeivé váltak. A vasárnap délelőtti alkalomra meghívott igehirdető és egyben az egyik díjazott Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke volt. Közismert, hogy a romániai rendszerváltozás kiemelkedő alakja lelkipásztori pályája elején a brassói református egyházközség segédlelkészeként is tevékenykedett.
Sajnos az akkori történések sodrásában nem lehetett megvalósítani. 2004-ben a Zajzoni Rab István monográfia megjelenése és ennek nemzetközi visszhangja, megadta azt a lehetőséget, hogy 2005-ben létrehozzuk a Zajzoni Rab István díjat. A díjkiosztó bizottság a hétfalusi civil szervezetek, magyar történelmi egyházak, polgármesteri hivatal, és RMDSZ képviselőiből tevődött össze. Bárki javasolhat személyeket e díjra, az értékelés Zajzoni Rab István költő életének barcasági, erdélyi és egyetemes magyarsági mércéjével történik A díjkiosztás a Szent Mihály napi ünnepségek keretében, az ökumenikus istentisztelet után történt. A következő személyek részesültek Zajzoni Rab István díjban: 2006-ban: Kovács László (nem az MSZP-s - a szerk. ), Kovásznai Miklós, György Papp Margit, Koszta István, 2007-ben: Gajdó Zoltán, Erőss József, Gyerkó András, Deák András, 2008-ban: Simon Gotthárd Anna, Barkó Etelka, Patrubány Miklós, Barabási László, 2009-ben: Hochbauer Gyula, Kovács László Attila, Kovács Attila és az EKE négyfalusi tagozata, a Duna TV, 2010-ben: Czimbor Izabella, Székely Levente, Böjte Csaba, Mario Alinei, 2011-ben: a bácsfalusi evangélikus egyház, a Kéknefelejcs néptáncegyüttes, a Zajzoni Rab István Középiskola, Veres Emese.
Az emlékünnepélyen Nikodémusz Károly brassói evangélikus lelkész és költő tartott előadást, amelyet Zajzoni-versek szavalatai követtek. 1940-ben Jakab András, szintén Bukarestben élő csángó szobrász elkészítette mellszobrát, majd egy második szobor is készült róla, a bácsfalusi születésű Istók János alkotása. A második világháború alatt, illetve azt követően mindkettő elkallódott. A második világháború után felújult iránta az érdeklődés. Az új romániai magyar irodalom tankönyvek Gaál Gábor vezette kolozsvári munkacsoportja keretében 1947–48-ban sor került művének újraolvasására, a tankönyv azonban nem készült el, s a róla írott rövid fejezet sem jelent meg. Nem sokkal később Bálint András és Taizs (Hétfalusi) Márton kezdték kutatni életét: előbbi Barcasági csángó-magyarok című, 1950-ből származó kéziratában foglalkozott a költővel és műveivel, utóbbi a budapesti Országos Levéltárban megtalálta, és az Irodalmi Újságban (1955. december 1. ) ismertette Zajzoni 1862-es felségsértési perének iratait.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem