Erdélyi Tímea Életrajzi adatok Született 1983. június 23. (38 éves) [1] Budapest Házastársa Szente Vajk (2012–2019) Élettárs Radnai Márk Pályafutása Iskolái Színház- és Filmművészeti Egyetem Aktív évek 2000 –napjainkig Híres szerepei Tilda Barátok közt Lang Petra Hacktion Polly Drága örökösök További díjak Kránitz Lajos-díj (2013) Erdélyi Tímea IMDb-adatlapja Erdélyi Tímea ( Budapest, 1983. június 23. –) magyar színésznő. Angol – Deszkavízió. Életpályája [ szerkesztés] A televízióban először 2000-ben debütált, amikor az RTL Klubon vetített Barátok közt című napi sorozat Tildáját alakította, 2002-ig. 2002-ben Magyarország legszexisebb nőjének választották. Színházban 2003-ban debütált, amikor szerepet kapott Agatha Christie: A vád tanúja című darabban; itt Grétát alakította. Közben 2008-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, Zsámbéki Gábor és Zsótér Sándor osztályában, majd 2009-től a Szegedi Nemzeti Színház színésze és a Madách Színház vendégművésze lett, de játszott a Radnóti Miklós Színházban is.
2012. aug 19. 9:19 #Erdélyi Tímea #Szente Vajk #Összeházasodott #színészpár 116813_2 A nagy nyilvánosságot kizárva fogadott örök hűséget egymásnak a színészpár, Erdélyi Tímea és Szente Vajk. Pénteken ők voltak a főszereplők. Már két éve tart a szerelem a színészpár, Erdélyi Tímea és Szente Vajk között, amit most titokban szentesítettek is. Szente vajk erdélyi time.com. A Blikk információja szerint a polgári és a templomi szertartást Cinkotán tartották péntek délután. "Ha ezer évig élünk, akkor az is kevés lesz, hogy ezt a sok szerelmet kiszeressük a szívünkből" – jelentette ki nemrégiben a DTK-Show felvételen Erdélyi Tímea, aki párjához hasonlóan azóta hisz az eleve elrendelésben, amióta a Madách Színházban először találkoztak. Tímea korábban a Barátok közt sorozatban játszott, Vajk jelenleg a Magyarország, szeretlek című vetélkedőt vezeti. A Kiskegyed ott van a Facebookon is! Klikkelj ide és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és szerkesztőséggel kapcsolatos friss infókért! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről!
Az országos ismertséget a Hacktion, illetve az előbbi folytatásaként elkészült Hacktion: Újratöltve című bűnügyi vígjátéksorozat hozta meg a számára, amelyeknek eddig elkészült összes folytatásában a főszerepek egyikét játszotta. Magánélete [ szerkesztés] 2012-ben házasságot kötött Szente Vajk színész-rendezővel., [2] később viszont különéltek. [3] 2019. Szente vajk erdélyi time machine. októberében váltak el. [4] Későbbi élettársa Radnai Márk színész, rendező. [4] Színházi szerepei [ szerkesztés] A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 19.
Rubint Réka 8. Demcsák Zsuzsa 9. Markó Róbert 10. Növényi Norbert 11. Debreczeni Zita 12. Cinthya Dictator 1. Péter Szabó Szilvia 2-3. Hevesi Tamás 2-3. Peter Šrámek 4. Dér Heni 5. Keresztes Ildikó 6. Fésűs Nelly 7. Pintér Tibor 8. Pál Dénes 9. Lola 10. Nika 11. Heincz Gábor 12. Varga Viktor 5. Simon Kornél 2. Mádai Vivien 3. Erdei Zsolt 4. Ábel Anita 5. Sági Szilárd 6. Ábrahám Edit 7. Zimány Linda 8. Stohl Luca 9. Hódi Pamela 10. Apáti Bence 11. Danny Blue 12. Győrfi Pál 1. Janicsák Veca 2. Csipa 3. Judy 4. Emilio 5. Völgyesi Gabriella 6. Vastag Csaba 7. Oláh Gergő 8. Peller Károly 9. Jolly 10. Vincze Lilla 11. Tolvai Reni 12. Fábián Juli 6. Balázs Andrea 2. Tápai Szabina 3. Ligeti koncert – Deszkavízió. Rózsa György 4. Kamarás Iván 5. Keveházi Krisztina 6. Erdélyi Tímea 7. Fodor Rajmund 8. Rippel Feri 9. Megyeri Csilla 10. Pumped Gabo 1. Horváth Tamás 2. Takács Nikolas 3. Csobot Adél 4. Kollányi Zsuzsi 5. Szabó Ádám 6. Gönczi Gábor 7. Wolf Kati 8. Tóth Andi 9. Gergely Róbert 10.
– Az édesanyám elvesztése után kellett leadni a díszlettervet, és mint egy ilyen helyzetben mindenki, én is mélyen kerestem annak az okait, mi miért történik. Eközben jöttem rá, hogy Mozart is egy útkereső, aki meg akarja tudni, mit rontott el, hol rontott el az életében, miért nem szeretik, miért sikertelen, mit tehetett volna másképp. Azt az önmarcangolást látjuk, amin bárki keresztülmegy, amikor elveszít valakit. Ilyenkor folyamatosan azt kérdezzük magunktól, mi mit tehettünk volna meg a szerettünkért. Ez van benne Lévay Szilveszter zenéjében is. " Somogyi Szilárd azt is elárulja, hogy azt a dalt, amelyet Mozart az édesanyja után énekel, a zeneszerző akkor írta meg, amikor az édesanyja meghalt. SZOLJON - Ezt mondta Erdélyi Tímea Dobó Kata és Szente Vajk kapcsolatáról. "Sokat gondolkodtam azon, miért ilyen diadalmas az a dal. Valószínűleg azért, mert az embernek fel kell állni a tragédia után, tovább kell lépni az életben, és el kell tudni engedni azt, akit a legjobban szerettünk. Abban a pillanatban született meg az előadás fő gondolata. Az, hogy Mozart lelkifurdalást érez, hiszen ő azt hiszi egész életében, hogy az édesanyja miatta halt meg, azért, mert nem tudott neki segítséget hívni.
(2017) Holnap tali – A premier (2018) A mi kis falunk (2018–) Drága örökösök (2019) Segítség! Itthon vagyok! (2020) Mintaapák (2020–) Díjai [ szerkesztés] Kránitz Lajos-díj (2013) Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] TV24 Sztárlexikon Szegedi Nemzeti Színház Erdélyi Tímea Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet m v sz A nagy duett Évadok 1 2 3 4 5 6 Műsorvezető Jelenlegi ismeretlen Korábbi Liptai Claudia (1–4, 6. évad) Majka (1, 4. évad) Till Attila (2–3, 5. évad) Zsűri Jelenlegi Kasza Tibor (1. évad–) Nagy Adri (6. évad–) Pápai Joci (6. évad–) Balázs Klári (1–3. évad) Cooky (4–5. évad) Dobrády Ákos (1–3. Szente vajk erdélyi times square. évad) Szulák Andrea (4–5. évad) Győztesek Caramel és Trokán Nóra (1. évad) Kökény Attila és Cseke Katinka (2. évad) Hien és Cooky (3. évad) Péter Szabó Szilvia és Pachmann Péter (4. évad) Janicsák Veca és Simon Kornél (5. évad) Horváth Tamás és Balázs Andrea (6. évad) Versenyzők 1. évad Amatőrök 1. Trokán Nóra 2. Peller Mariann 3. Iszak Eszter 4.
Nikita Szentpéterváron gyerekként eljátszotta az Oliver! címszerepét, Budapesten is szerepelt több előadásban, de a veszprémi lesz az első komoly nagyszínpadi feladata. "Ez egy fantasztikusan megírt darab. Lévay Szilveszter zenei világa egy valóságos csoda. Ilyen nem létezik! " – mondta elragadtatottan, és hozzátette, színészileg komoly kihívást jelent neki a szerep, különösen a mű második felvonása. "Az első felvonás lelkileg kevésbé megterhelő, abban, ha szabad ilyen mondani, elég csak a dalokra koncentrálni. A második rész az emberi drámáról szól, tele érzelmileg telített pillanatokkal. Ott nekem is nagyon nehéz megállni, hogy ne engedjem szabadon a privát érzéseimet, például ne sírjam el magam. " Nikita számára nagy segítséget jelent, hogy olyan kollégája alakítja első szereposztásban a címszerepet, mint Kádár Szabolcs János: "Ülök, és nézem, ő hogyan oldja meg a feladatot. Rengeteget tanulok tőle, mert Szabi sokkal előrébb jár nálam a pályán. Rengeteg segítséget kapok tőle. A rendező, Somogyi Szilárd pedig nyitott az ötletekre, és mindenkiben külön gondolkodik, tehát nem másoljuk egymást, hanem tulajdonképpen két önálló előadás születik. "
"(Préd 1, 10) Az emberi gonoszság megnyilvánulásai: a hazugság, a gyilkolás, a másik ember megalázása évezredek óta meghatározzák az emberiség történetét, sőt egyre ördögibb formát öltenek. Divatos dolog manapság kárhoztatni az inkvizíció, a keresztes háborúk vagy a vallásháborúk szörnyűségeit – de gondoljunk csak arra, milyen kegyetlenségekre képes korunkban is az ember: felidézve a sztálini rémtetteket, a vietnami vagy éppen a palesztinai, iraki véres háborúkat. A múlt, úgy tűnik, nem szolgál tanulságul a mai ember számára. Hiába akar a múltra fátylat borítani, mégis megismétli az előző korok bűneit és hibáit. Múltunk értékeit azonban nem tagadhatjuk meg. Nem szabad megsemmisíteni az emberi gőgtől vezérelve mindazt, ami az ember erkölcsi felemelkedését szolgálta és szolgálhatja ma is. A kommunista diktatúra éveiben megtapasztalhattuk, hogy "új embert" kívántak formálni belőlünk: Isten nélkül élő "emberfeletti" embert. Vörös Boldizsár: "A múltat végképp eltörölni?" (MTA Történettudományi Intézet, 2004) - antikvarium.hu. Ki is adták a jelszót: "A múltat végképp eltörölni! " Ennek jegyében meg is indult a pusztítás: a vallást, az Isten-hitet gyökerestül akarták kigyomlálni az emberekből.
2000. 03. 11. Az egyház és a múlt tévedései (The Church and the Faults of the Past) címen ezen a héten tették közzé egy, a Vatikán által összehívott Nemzetközi Teológiai Bizottság jelentését. A dokumentum célja, hogy "elismerje a hibákat, amelyeket azok követtek el, akik a keresztény nevet viselték vagy viselik". A múltat végképp eltörölni: Mississippinek új zászlaja van | Mandiner. Az írásnak azonban – ahogy azt nem katolikus elemzők előrebocsátották – már a címe is sejtetni engedi, hogy a régóta várt "Nagy Történelmi Meaculpa" ezúttal is elmaradt. A bűnöket (sins) és a tévedéseket (faults) ugyanis – teológiai értelemben – világok választják el egymástól; ráadásul a címbe ravaszul becsúsztatott és kötőszó mégcsak nem is az egyházat, hanem magát a múltat teszi felelőssé az elkövetett "tévedésekért". Az emlékezet megtisztítása Fotó: Reuters A teológiai bizottság elnöke az a Joseph Ratzinger bíboros volt, aki egyben a Szent Római és Egyetemes Inkvizíció, majd Szent Hivatal utódszervezetének, a Hittani Kongregációnak elnöki teendőit is ellátja. Ugyancsak ő ütötte rá a "nihil obstat" pecsétjét az 1999 decemberében elkészült iratra, amely (ki tudja mi okból? )
Egyáltalán, mik azok a múltbéli "tévedések"? Kik, mikor, hol, miért követték el őket? S mi köze mindehhez a katolikus egyháznak? – Ezekre a kérdésekre nem, vagy csak részben kapunk választ a dokumentumban. A bevezetés – II. János Pál Tertio millennio adveniente [A harmadik évezred eljöttével] kezdet? enciklikáját idézve – arra buzdítja a keresztényeket, hogy "vallják be a tévedéseket, amelyeket elkövettek". A nem katolikus keresztény olvasó (tudjuk, a dokumentum nem nekik íródott) kényelmetlenül feszenghet e mondat olvastán, ha történetesen úgy érzi: ő is keresztény, de semmi köze a katolikus egyház "múltbeli tévedéseihez", sőt esetleg annak éppen szenvedő alanya volt. De maradjunk csak annál a változatnál, hogy a dokumentum alapvetően a katolikus egyház hívei által elkövetett múltbeli tévedések emlékétől akarja az (egyházi? A múltat végképp eltörölni | Demokrata. – világi? ) emlékezetet megszabadítani. A szerzők tudják, hogy bűnbocsánat csak bűnvallás eredményeképpen jöhet létre, ezért beismeri, hogy az eddigi "jubileumi években" nem tudatosult sem az egyház múltjában megtalálható bűnökkel való szembenézés, sem annak a szükségessége, hogy Isten bocsánatát kérjék a jelenlegi és a távoli múlt hibáiért (1.
Megdöbbentő, de az egykor a keresztyén hitet hirdető Tildy Zoltán számolatlanul írta alá ezeket az ítéleteket. A korabeli köznyelv megcsúfolt lelkészi hivatására utalva "palástos hóhérként" emlegette. Hozzá hasonló figura volt a lelkészséget szintén meggyalázó Péter János, aki 1945-től lelkesen kiszolgálta az új rendszert, 1953-tól egészen 1990-ig parlamenti képviselő volt, Kádárt külügyminiszterként szolgálta 1961-től 1973-ig. Jellemző rá, hogy 1961. december 24-én írta alá a belépési nyilatkozatot az MSZMP-be. Csodálkozom, hogy ezt a két embert azóta sem fosztották meg a palásttól. – A köztársaságot aztán 1949-ben felváltotta a népköztársaság. – És bevezették a szovjet mintára írt alkotmányt, amit 1990-ben kukába kellett volna hajítani, de erre egészen 2011-ig kellett várni. Ma Magyarország Alaptörvénye, nagyon helyesen, kimondja, hogy "nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét". Sőt az is benne foglaltatik, hogy "nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését".
Azok, akik nem emlékeznek a múltra, arra kárhoztatnak, hogy megismételjék azt – George Santayana Max Hastings, a híres hadtörténész és haditudósító a Bloomberg véleményrovatában írt cikkében arról ír, hogy úgy tűnik, az amerikai egyetemek hadat üzentek a (had)történelemnek. Szavai szerint mintha megszűnt volna a múlt iránti érdeklődés, ugyanis 1950 óta nem látott alacsony szinten van a történelmet tanulók aránya az észak-amerikai egyetemeken. Hogy a jelen korszellemben a hadtörténelem iránti érdeklődés lecsökkent, abban semmi meglepő nincs. Fredrik Logevall, a Harvard elismert történésze szerint azonban abban az országban, ahol a világon messze a legtöbbet költik a fegyveres erőkre, ez egy rendkívül figyelemre méltó fejlemény. Hogy ez a helyzet hogyan jött létre, és mit jelent Amerika és a világ számára, azt még lehetetlen felmérni. Mindenesetre figyelemre méltó, hogy a beállt állapot egyetlen vezető történész érdeklődését sem keltette fel. Jól jellemzi a helyzetet, hogy 1970-ben még a férfi hallgatók 6 százaléka, és a női hallgatók 5 százaléka végezte el alap egyetemi képzését történelem szakon, ez a szám mostanra 2 százalékra és 1 százalékra olvadt.